Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-09-20 / 37. szám
2009. SZEPTEMBER 20., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Száműzik a filmes közhelyeket forgatás Diákok 56-os filmnovelláit forgatják „profi filmesek” Budapest utcáin Több mint kétszáz diák adott be pályaművet a Magyar Televízió és a Miniszterelnöki Hivatal Film-Szabadság-’56 elnevezésű pályázatára. A legjobb hét filmnovellát profi forgatókönyvírók vették kézbe, a héten pedig elkezdődött a forgatás. Mézes Gergely A budapesti Deák téren szinte fel sem tűnik, hogy éppen egy 1956- ról szóló film forgatása zajlik. Nincsenek tankok, füst, csupán néhány fiatal ül a lépcsőkön, körülöttük kering a kamera. Aztán feltűnik Fenyő Iván is, kezében egy jókora papírköteggel, kérdésünkre rögtön elmondja, ő lesz a film narrátora. Közben a srácok képzeletbeli szereplőkkel beszélgetnek - mint Seres Tamástól, a készülő Októberi séta című film rendezőjétől megtudjuk: Nagy Imrével és Petőfi Sándorral társalognak. „A film arról szól, hogy az 1848-as forradalom költője találkozik Nagy Imrével a mai Budapesten. Őket azonban nem színészek alakítják, hanem rajzfilmfigurák, Gróf Balázs, az ismert képregényrajzoló készíti az animációt. Nagy Imre hangja Csuja Imre lesz, Petőfié pedig Kamarás Iván - magyarázza a rendező. - Most az alapképeket vesszük fel, a már előre felvett hanghoz rögzítjük a képeket” - teszi hozzá. A jelenettel egy óra alatt végeznek, már indulnak is a következő helyszínre. Míg az autók felé ballagunk, Fenyő Iván mellé csapódunk. Szerinte egészen új szemléletű filmek születnek. „Roppant érdekes, hogy végre a fiatalok is megmutathatják, mit gondolnak, milyen kép él bennük 1956-ról” - mondja Fenyő Iván, majd hozzáteszi, hogy a készülő filmek azért a mai kornak is „érdekes lenyomatát” adják. „Anno a Szabadság, szerelem című film miatt beleástam magam 1956-ba. Nem tartom magam szakértőnek, de azt hiszem, ennyit megéri belefektetni: a magyaroknak tudnia kell, mi történt itt 53 évvel ezelőtt” - mondja. Míg a kamerákat pakolják, Seres Tamást kérdezzük, hiszen ő nemcsak rendezője az egyik filmnek, hanem tavaly ősszel Bereményi Géza és Pálfi György filmrendezők, Rainer M. János, Seres Tamás rendező és Fenyő Iván színész a forgatáson. Mindketten úgy vélik, a fiatalok újszerűén és lényeglátóan nyúltak a kényes témához. az 1956-os Intézet igazgatója és Gryllus Dorka színész mellett részt vett a zsűrizésben. „A mai fiataloknak 1956-ról egy iskolai ünnepség jut először eszükbe. Filmes előképük se nagyon van, a legtöbben egyetlen 56-os filmet sem láttak - mondja Seres. - Viszont még ■ Elhagyták rengeteg személyes élménnyel találkozhatnak akár a szülők, akár a nagyszülők révén, ezért sokkal alternatívabb kép él bennük Nagy Imréről, a forradalomról, mint amit az iskolai ünnepségek pátosza feltételez. A tradicionális' hőskültü's'z ' helyett; mint ami mondjuk Petőfit vagy Kossuthot jellemzi, lazább, szinte »partneri« viszonyban jelenik meg a pályaművekben Nagy Imre” - teszi hozzá. Azt azért elárulja, hogy a több mint kétszáz pályamű között akadnak tipikusak is, olyanok, amelyekre az amerikai közönségfilmek voltak a legnagyobb hatással. „Legtöbbször egy szerelmi szálra fűzték fel a történetet: a lány beleszeret a fiatal forradalmárba, aki persze a végén meghal” - mondja Seres, de rögtön leszögezi, hogy a nyertes hét pályamű egyike sem ilyen. „Négy már elkészült, és mondhatom, az összes közhelyet elhagytuk. Az egyikben egy fiatal lány egy orosz kiskatonába szeret bele, a másikban gimnazisták 56-os emlékműsorra készülnek, a harmaa tradicionális hőskultuszt. dikban egy forradalmár a pincébe szorul, és mire kiszabadul, már bejöttek az oroszok. Az viszont mindegyik filmre jellemző, hogy a forradalmat nem a jó és a rossz harcának ábrázolják, hanem az emberi oldalra koncentrálnak” - magyarázza a rendező. Tucsni Péter, aki az éppen forgatott film novelláját írta, lapunknak elmondta, ő a Nagy Imre körül kialakult hőskultuszt akarta értelmezni. „Ellentmondásos személyiség volt, mégis példaképpé, hőssé vált. Az ő személyiségében, életében rejlő feszültségeket hiába próbálja a magyar nép helyretenni, eddig nem sikerült. Hiába a kultusz, hiába ünnepeljük meg évről évre a forradalom évfordulóját” - mondja Tucsni Péter. A szerző egyébként „profinak” számít, legalábbis ami a történelemhez való viszonyát illeti: történelem-kommunikáció szakos az ELTE-n. „Megkaptam a novellából készült forgatókönyvet, és nagyon tetszett. Csak a dialógokon változtattak, a történet ívén nem” - mondja Tucsni, aki egyébként még maga sem tudja, mivel akar a későbbiekben foglalkozni. Érdekli ugyanis az újságírás, a dráma és persze az írás is. A készülő kisfilmeket egy öt- venperces műsor keretében október 23-án vetíti le a Magyar Televízió. A filmeket fiatal rendezők jegyzik, például Spáh Dávid, Horváth Lili, Fazakas Péter, illetve Déri Balázs. Tizenegy éves volt a legfiatalabb pályázó Ot forradalmi játékfilm, amelyet egyszer látni kell A MAGYAR TELEVÍZIÓ és a Milyázatot valósít meg: Bence Balázsét, Birtalan Ilona Liliáná|Cím | Rendező Bemutatás éve niszterelnöki Hivatal tavaly hirdetett ötletpályázatot diákok részére. 220 mű érkezett a felhívásra. A legfiatalabb pályázó 11 éves volt. A zsűri hét páA temetetlen halott Mészáros Márta 2004 ét, Csigás Viktor Dávidét, Hidasi Katáét és Harasztos Szamárköhögés Gárdos Péter 1987 Szerencsés Dániel Sándor Pál 1982 Péterét, Kiss Emmáét, Tucsni Lászlóét és Varga Katalinét. Szabadság, szerelem Goda Krisztina 2006 Mansfeld Szilágyi Andor 2006 ■EQSQH Díjeső a debreceni színházi szemlén díjátadással fejeződött be a XV. Debreceni Alternatív Színházi Szemle. Díjat kapott a Szörprájzparti szer- zője-rendezője, Kárpáti Péter és csapata, az Ágens Társulat, Tárnok Marica, Ladányi Andrea és Borlai Gergő. A Stúdió K két előadással érkezett, s mindkettő elvitt egy-egy díjat. Magyar villanykörte a londoni fesztiválon bolygó Bálintot, a Londonban élő fiatal szobrászt is meghívták a London Design Festivalra: a művész Bulb (Villanykörte) című alkotását az Árnyékok dicsérete című kiállításon, az Albert Múzeumban láthatja a közönség szeptember 19. és 27. között. Nem tudni, ki vette meg a Bem mozit, és miért lejárt a Bem, a Hunnia és az Európa mozikra kiírt pályázat. Ä három épület közül a Bem mozi kelt el, de azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki és milyen céllal vette meg az épületet, és azt sem lehet tudni, hogy meddig üzemelhet még a Bem mozi. Hollywoodi sztárok is jönnek Pécsre? világhírű, magyar kötődésű hollywoodi sztárok emelnék a fényét egy Pécsett 2010-re tervezett nemzetközi filmfesztiválnak, amely a Pécsi Filmünnep Fesztivál megújításával jönne létre. A jövőre tervezett filmünnepre Pécs vendégül látná Adrien Brodyt, Kate Hudsont, Rachel Weiszt vagy Drew Barrymore-t. Drew Barrymore-t Pécsre várják Dan Brown a szabadkőművesekről írt bestseller A híres író hat évig írta hatszáz oldalas új kalandregényét Színpadra viszik Coelho hírhedt bestsellerét is Hat évvel a könyvpiacot megrengető A Da Vinci-kód után itt a folytatás: a The Lost Symbol. Dán Brown a megjelenés napján egy amerikai tévéműsorban beszélt a korábbi munkáiból megismert szimbólumkutató Langdon professzor új kalandjairól s a könyv születéséről. A 600 oldalas misztikus regény Washingtonban játszódik, a szabadkőművesek világába vezet, és mindössze 12 óra alatt pereg le a cselekménye. A 45 éves szerző a téma összetettségével magyarázta, hogy miért telt hat évbe A Da Vinci-kód folytatásának megírása. Mint mondta: 2-3 évet szánt a kutatóDan Brown a fotósok kereszttüzében. Már a magánéletét is félti az író. munkára, amelynek során személyesen is felkereste a regény helyszíneit. A kritika jól fogadta az új kötetet. Általános vélemény szerint várhatóan nem kavar majd akkora vitát, mint A Da Vinci-kód, amely mélységesen felháborította a katolikus egyházat. A 80 millió példányban elkelt A Da Vinci-kód részint megváltoztatta az életét, mivel a népszerűség kikezdte magánélete intimitását, munkamódszere azonban ugyanaz maradt: minden áldott nap hajnalban kel, és délig ír - mondta Dan Brown. Arról egyelőre nincs információ, mikor jelenik meg magyarul a kötet. ■ A jó és a rossz az emberben zajló küzdelmét helyezi középpontba az Új Színház az új évadban, amelyre négy nagyszínpados és két stúdiószínpados bemutatót tervez - közölte Szikora János művA szeti igazgató, aki az évad szellemi üzenetét John Steinbeck Édentől keletre című munkájából merítette. A híres regényből Spiró György írt darabot, amelyet a művészeti vezető rendezésében február 20-án mutatnak be. „A közönség nem hisz semmiben, de erős az igény benne egy olyan hely iránt, amelyben valószínűAz őszinteségre való igényt célozták meg. leg igazat fognak neki mondani” - foglalta össze a szezon üzenetét. Az első premier október 31-én lesz: Szinetár Miklós viszi színre Molnár Ferenc A hattyú című darabját. Ezt követi februárban Steinbeck műve, majd április 17-én Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátéka Rudolf Péter rendezésében. A 2010-es év meglepetése egy Paulo Coelho-adaptáció lesz; a brazil író bestselleréből, a Tizenegy percből Pozsgai Zsolt készítette a színpadi átiratot, a rendező Szikora János lesz, s a darab zenéjét Gerendás Péter írta. ■ «
