Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-29 / 228. szám
6 INTERJÚ 2009. SZEPTEMBER 29., KEDD kórházpénzek Hiába kérték a gyógyítók a válság miatt zárolt pénzt, a kormányfő nemet mondott. Ettől függetlenül egyetlen beteget sem szabad elküldeni vizsgálat és diagnózis felállítása nélkül. SZÉKELY: BÍZOM A MEGEGYEZÉSBEN A kórházak demonstrációja ellenére bízik a megegyezésben a szakminiszter. A pénzügyi források szűkössége miatt megkezdett tiltakozási hullám nem szakítja meg az egyeztető' tárgyalásokat. A sürgős beteg- ellátás nincs veszélyben, de a halasztható műtétek váró- Ustája bővülhet, fejtette ki a VUággazdaságnak adott interjúban. A szükségletekhez és a pénzügyi lehetőségekhez kell igazítani az intézményrendszert - állítja Székely Tamás. Nógrádi Tóth Erzsébet- Kevés miniszternek adatott meg - önnél igen -, hogy a jelölése ellen nem emelt szót az ellenzék. Ám az elmúlt hónapok alatt sokan bírálták, hogy nem képviseli megfelelően az ágazatot a kormányban, emiatt került veszélybe a betegellátás. Ön hogy látja?- Nem látom veszélyben a betegellátás helyzetét, kivéve, ha az egészségügy szakmai szervezetei nem akarnak együttműködni a zavartalan ellátás érdekében. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a válság miatt visszaesett a GDP, létezik az állami költségvetés számára kitűzött hiánycél, ezért szükség van a takarékosságra. Ilyen körülmények között nem kellene lebecsülni, hogy a kormány mégis adna 4,5 milliárd forint többlet- forrást az ágazatnak. Az sem lebecsülendő, hogy a munkanélküliség miatt kieső járulékbevételek elmaradása sem érinti a gyógyító munka forrásait, mert a kormány garanciát vállalt erre is. És az sem lebecsülendő, hogy a 2010-es költségvetés is reálértéken őrzi a forrásokat.- Csakhogy a szakma még erre az évre kér 25,5 milliárdot. Ennek jogosságát számításokkal támasztották alá.- A gyógyító-megelőző kassza csupán a 13. havi bérnek megfelelő összeggel lett kevesebb az idén, amit - miután megszüntették - nem kellett kifizetni az egészségügyi dolgozóknak. Ám keresetkiegészítésre kaptak forrásokat az intézmények.- Mégiscsak nagy lehet a baj, hiszen példátlan módon fogott össze valamennyi egészség- ügyi szakmai szervezet.- A mai probléma egyik oka: az első fél évben váratlanul megugrott a kórházi betegforgalom, így az időarányosnál lényegesen több pénzt folyósított az intézményeknek az egészségpénztár. A járóbeteg-szakellátásban az időarányos túlköltés 80,3, a krónikus kórházi ellátásban 80,7, az aktív kórházi ellátásban 75,2 százalék.- Nem kellett volna időben figyelmeztetni az intézményeket, hogy baj lesz?- Természetesen a szakmai szervezetekkel többször is egyeztettünk. Már márciusban elmondtuk, hogy az Egészségbiztosítási Alap járulékbevétele a Székely: a gyógyítás minimumfeltételeiről a rendelet jövő év közepétől lépne életbe, hogy legyen idő a felkészülésre gazdasági válság miatt elmarad a tervezettől. Ezért került sor a 13,5 milliárd forint zárolására, ezt a kórházi szövetségek tudomásul vették. Amúgy a teljesítmény szerinti finanszírozási rendszer alapján az intézmények maguk adhatták meg az OEP-nek, hogy az éves teljesítménykeretükből az egyes hónapokban hány százalékot teljesítenek. Ennek alapján az első fél évben nagyon megugrott a forgalmuk, így a tb az időará„Nem kellene lebecsülni, hogy a válság ellenére a kormány 4,5 milliárd forint többletforrást adna az ágazatnak” nyos költségvetésnél lényegesen többet fizetett ki számukra. Figyelembe véve a finanszírozás háromhavi csúszását, a jogbiztonságot veszélyeztette volna, ha a már elvégzett teljesítményekre visszamenőleg kevesebbet fizettünk volna.- A betegforgalom megugrása miatt tervezi az intézmények finanszírozásának megváltoztatását? Névjegy A sotén 1979-ben szerzett diplomát. Rá négy évre sebész szakorvosi, 2000-ben érsebész szakorvosi vizsgát tett. 1998-ban a közgazdasági továbbképző . egészségügyi menedzseri diplomáját védte meg. A Tatabányai Megyei Kórházban segédorvosként kezdett 1979-ben, majd a fővárosi Károlyiban töltött három év után a Balassában főorvos, később az intézmény igazgatója. Az OEP finanszírozási főosztályvezetője 1996-tóL 2005-2007 között az OEP főigazgató-helyettese, a járóbetegszakellátás átalakításának, a mentőszolgálatnak a miniszteri biztosa volt. 2007. október 29- től az OEP főigazgatója, majd miniszter. nős, két egyetemista lánya van. Szabadidejében sokat olvas, kedveli az utazást Székely Tamás tavaly j májustól miniszter % 4- Ezt az intézmények kezdeményezték, amikor Bajnai Gordon miniszterelnöknél jártak. Szerették volna elérni a gyógyítói kasszában zárolt 13,5 milliárd feloldását, ám erre nem látott lehetőséget a kormányfő. Akkor esett szó arról, hogy térjünk át a bázisfinanszírozáshoz hasonló elszámolásra. Pár hete még arról tárgyaltunk, milyen alapon határozzuk meg a bázist, s azt terveztük, októbertől be is vezetjük az új rendszert, de a szakmai szervezetek nem tudtak megegyezni a bázis alapjáról, így marad a korábbi finanszírozás.- A változtatástól nem lenne több pénze a biztosítónak.- Több valóban nem, de előre kiszámítható lenne, mennyit kapnak az intézmények, így jobban tervezhetnék a kiadásaikat. Amúgy nem szabad elfelejteni, a kórházi képviselőktől hangzott el, szűkíteni kellene a gyógyítói kapacitásokat. Erre én azt kértem, mondják meg, mekkora lehet az a kapacitás, amelyet a biztosító finanszírozni képes. Az első tárgyaláson a szervezetek által aláírt megállapodásban vállalták ennek a meghatározását, három napra rá azonban már nem tekintették feladatuknak.- Nem csoda, hiszen furcsa lenne, ha az érintettek mondanák ki saját maguk megszüntetését, nem gondolja?- Meggyőződésem, hogy a szakma tudja leginkább, az adott pénzügyi keretek között mennyi az az összkapacitás, amelynek alapján a struktúra stabil és fenntartható. A javaslatuk csak szakmai segítség lenne, a döntés természetesen az egészségügyi miniszter, illetve a kormány felelőssége. A szakmai szervezetek egyik demonstrációs lépése éppen a szolgáltatások szűkítését célozza. Állásfoglalásukban úgy fogalmaztak: ha október 14-ig nem történnek meg az általuk elvárt változtatások, korlátozzák az egészségügyi szolgáltatásokat. Azt kértem tőlük, mondják meg, mit korlátoznának. Ugyanis minden körülmények között el kell végezni a sürgősségi, az onkológiai betegellátást, ezeket sem pénzügyi, sem orvosi, sem emberi szempontból nem lehet szűkíteni. Egyetlen beteget sem szabad elküldeni vizsgálat és diagnózis felállítása nélkül. Azonban jogszabály rendelkezik a halasztható műtétek várólistáiról. E szerint azoknál a beavatkozásoknál, amelyek a beteg egészségét nem veszélyeztetik, hosszabbak lehetnek a várólisták. Például ilyen lehet az ízületiprotézis- vagy szemlencseműtét, a krónikus ellátásban pedig a szanatóriumi ellátás.- Ha már az onkológiai beteg- ellátást említette, milyen eredménnyel zárult az Országos Onkológiai Intézetben az ön által elrendelt vizsgálat?- Személyes konfliktus miatt lett ügy az intézetben. Egyes orvosok azt állították, a főigazgató utasítására ellátás nélkül kellett elküldeniük a hozzájuk fordult betegeket. Ám kiderült, a főigazgató intézeti körlevele arról szólt, hogy a területileg hozzájuk tartozó betegeket, és azokat, akiknek az ellátása csak az országos intézetben lehetséges, el kell látni. Ám a területen kívülről jelentkezőket csak akkor lehet fogadni, ha van rá kapacitás. Egyébként az egymásnak feszülő felek leírták: az intézetben nincs veszélyben a betegellátás, és a jövőben is minden beteget ellátnak.- Elkészült a gyógyítás minimumfeltételeit szabályozó új rendelet. A demonstráló szakmai szervezetek annak végrehajtását is bojkottálják.- Megtörtént a szakmai és jelenleg folyik a közigazgatási egyeztetés, reményeim szerint októberben kihirdethetjük a rendeletet. Mivel számos új elemet tartalmaz, hagyunk időt az intézményeknek, hogy teljesítsék a gyógyításhoz szükséges tárgyi és személyi követelményeket. Ezért terveink szerint a rendelet csak jövő év közepén lép hatályba.- Azt rebesgetik, az új jogszabály olyan szigorításokat ír majd elő, amelyeket sok intézmény nem tud teljesíteni.- Nem kórházakra, hanem kórházi tevékenységekre vonatkozik a rendelet. A mostani nem írja elő például az egyes gyógyító beavatkozásokhoz szükséges szakorvosok, szakdolgozók számát. Az új viszont meghatározza. így elképzelhető, hogy azok a kórházi osztályok, ahol nincs elegendő szakszemélyzet, nem kapnak majd működési engedélyt az ÁNTSZ-től. Ennek hiányában pedig nem köt velük finanszírozási szerződést az OEP. Olyan intézményeket szeretnénk működtetni, amelyek garantálják az eredményes beteg- ellátás minden feltételét.- Mi lesz a betegekkel, ha a kórházak nem tudják kiállítani az előírt személyzetet, és bezárják az osztályokat?- Egyetlen beteg sem maradhat ellátatlanul és ellátóhely nélkül. Az egészségügyi törvény szerint a kórházfenntartó önkormányzatok meghatározhatják, átadják-e a feladatot másnak. De az is megoldás lehet, hogy pályázatot írnak ki arra, hogy más szolgáltató orvosai lássák el az intézményhez tartozó lakosokat.- Ön nemrég azt jelentette ki, még most is sok a kórházi ágy. Mire alapozza?- Területi aránytalanságok vannak, amelyeket átcsoportosításokkal jól lehet kezelni. Az OEP számítása szerint 4200 aktív ágy kihasználatlan, viszont 800 többletkapacitás kellene. Az ágyszám megváltoztatására a regionális egészségügyi tanácsok tehetnek javaslatot az ÁNTSZ- nek, ha ez nem történik meg, akkor az ÁNTSZ dönt.- Eseménydús ősz előtt áll miniszter úr. Mire számít?- Bízom benne, hogy meg tudunk egyezni a szakmai szervezetekkel. Ehhez mindkét féltől komoly szándék és kompromisszum szükséges. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtaláljuk a közös hangot. i j
