Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-24 / 224. szám

4 «*0** HÍREK Rendszeresen segítik a pincehelyi kórházat az ozorai önkormányzat rendszeresen segítséget nyújt a pincehelyi kórházi osztály fenntartásában. A körzetben velük együtt öt önkormányzat vállalta ezt a feladatot. Az ozoraiak leg­utóbb a kórház alsó szintjét festették ki, az anyagot a megyei önkormányzat, a munkát az ozorai adta. Emellett naponta két köz­hasznú foglalkoztatottjuk segít a kórházban. A virágok szeretete országos sikert hoz ozora több éve részt vesz a Virágos Magyarországért mozgalom országos verse­nyében. Az idén is beadták a nevezést, izgatottan várják az eredményt. Számos címet és díjat nyert már a falu, leg­utóbb két éve kaptak külön- díjat. Minden esetben ki­emelik Ozorát, mint jó pél­dát arra, hogy egy-egy tele­pülés az anyagi helyzetétől függeüenül is lehet szép és rendezett. A fiatalok szervezetét vezeti az egyetemista boda Szabolcs, a Pécsi Tu­dományegyetem közgazdasá­gi karának hallgatója a falu közösségi életének aktív sze­replője. Ő vezeti az Ozorai Fiatalok Szervezetét, és ok­tatóként foglalkozik a tánc­csoporttal. Szabolcs jövőre végez az egyetemen. Boda Szabolcs ANYAKÖNYV Az év első kilenc hónapjában ép­pen annyian születtek Ozorán, mint ahányan elhunytak. Ez igen­csak ritkaságnak számít, mert a legtöbb településen jóval keve­sebb az újonnan érkezett polgá­rok száma, mint az eltávozóké. Ozora lakosságának létszáma nem csökken, ami biztató a falu jövőjére nézve. Az utánpótlásban is lehet reménykedni, mert ebben az évben nyolc pár mondta ki a boldogító igent a településen. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS ANYAGAIT VENTER MARIANNA ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEG­JELENÉSÉT AZ OZORAI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA. ALMANACH 2009- OZORA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Ozorán mindig nagy gondot fordítanak a közterületek rendben tartására, a rengeteg virág gondozására, ezt elismerések is jelzik Egy lehetőségre vár a vár haladás Van szorgalom, elszántság, akarnak és tudnak is dolgozni Fejlődni, boldogulni, ma­napság nem könnyű fel­adat. Főként egy kistele­pülés számára. Ozora azonban nem adja fel. Venter Marianna A virágos faluként országos, sőt nemzetközi hírnevet szer­zett falu eddig sem csodára várt, és nem teszi ezt a jövőben sem. Ma Magyarországon1 sok­féle hátránnyal kell megküzde­niük a kistelepüléseknek. Az egyik - s talán a legfontosabb - a munkalehetőségek hiánya. Ozorán azonban az elmúlt évek során példaértékű gyakorlat alakult ki a közhasznú, illetve közcélú foglalkoztatásra. Jelen­leg 72 közcélú foglalkoztatott­nak ad munkát az önkormány­zat. Nem titok az sem, hogy je­lentős részük roma származá­sú, és az ő esetükben gyakran ez az egyetlen lehetőség, amellyel rendszeres munká­hoz, illetve jövedelemhez jut­hatnak. Az ő munkájuknak kö­szönhető, hogy a faluban tisz­ták az árkok, gondozottak, szé­pen felújítottak a középületek, tiszta, rendezett minden közte­rület, és hogy egyetlen szál par­lagfüvet sem látni Ozorán. Míg a csoport egyik fele ez­zel foglalkozik, a másik fele a szociális gondozásból veszi ki a részét. Ebédet hordanak, be­vásárolnak, gondozzák a rá­szorulókat, közülük kerülnek ki azok is, akik a pincehelyi kórházi osztály­nak segítenek be a napi gondozási munkába. A falu természe­ti környezete és a szépen felújí­tott ozorai vár egyértelműen a turizmus fejlesztését kívánná meg. Csakhogy ez támogatás híján nem megvalósítható. Az önkormányzat és a műemlé­kek gondnoksága közösen pá­lyázott a vár fejlesztésére, de Kitörési pont lehetne a tu­risztika. sajnos egyelőre nem jártak si­kerrel. A cél és az álom az, hogy a műemlék a további fel­újítás és fejlesztés után életet adjon a településnek. Eliszen akkor már lehet fejleszteni a falu turisztikai szolgáltatásait, parkolót és fogadó- épületet kialakíta­ni, és később a tel­jes faluközpontot megújítani. Ha van turistaforgalom, akkor boltok­ra, étteremre, panzióra, cuk­rászdára van szükség, ami a lá­togatók kényelmét szolgálja, s egyben a falu megélhetését, az­az munkahelyeket is jelent. Mert erre lenne a legna­gyobb szükség - csakúgy, mint a legtöbb faluban - munkalehe­tőségre. Az ozoraiak ugyanis dolgozni akarnak, és nemcsak akarnak, tudnak is. Szorgal­muk, elszántságuk eredménye az önkormányzati kertészet, amely a virágpalánták mellett az önkormányzati konyha zöld­ség- és gyümölcsigényének je­lentős részét is előállítja. Ozorán tehát van szorgalom, el­szántság, akarat. Bíznak ben­ne, hogy egyszer a lehetőséget is megkapják hozzá. Schranz Istvánné polgár­mester Az uniós és más pályázatokat is figyelik AZ UTÓBBI évek legnagyobb pá­lyázata az iskola teljes korszerű­sítését eredményezte a települé­sen. Mint azt Schranz Istvánné polgármestertől megtudtuk, a több mint 150 milliós beruhá­záshoz ROP pályázaton nyert forrást a település. Az idén, szin­tén pályázati pénzből, mintegy 3,5 millió forintos költséggel kor­szerűsítik az önkormányzati konyhát, valamint az idősek ott­honának fűtését Kétmilliós költ­séggel 14 térfigyelő kamerát he­lyeztek el a településen, ezzel is fokozva az itt élők biztonságát Az utolsó pillanatig reményked­tek a szennyvthálózat kiépítését célzó pályázat sikerében. A pá­lyázati anyag komplett, a vízjo­gi engedélyektől az építési en­gedélyig minden rendelkezésre áll, ám sajnos az idén nem jár­tak sikerrel. Vonzó a szép környezet és a nyugalom A gyönyörű virágairól, szépen rendben tartott köztereiről is­mert faluban sokat tesznek azért, hogy még az egyre nehe­zebb körülmények között is megtalálják a fejlődés lehetősé­geit. Az itt élők keresik, és meg is találják a munkát, igyekeznek a legtöbb támogatást megszerez­ni céljaik eléréséhez. A szép kör­nyezet, a nyugodt élet sokak sze­mében vonzó, van olyan lakója is a falunak, aki másik országból költözött ide. A lakosság korösszetétele 65 ÉV FELETT: 0-18 ÉVES: 19-65 EVES: 1114 Régiós versenyt rendeznek a fiatalok Az OFISZ, azaz az Ozorai Fiata­lok Szervezete négy éve alakult azzal a céllal, hogy gondoskod­jon a helyi fiatalság érdekképvi­seletéről, és kulturált, hasznos szórakozási lehetőséget biztosít­son a számukra. A szervezet a Civil Házban kapott otthont, mű­ködését az önkormányzat min­denben támogatja. Közel ötven aktív tagot számlálnak, de sok­kal több embert tudnak mozgó­sítani egy-egy esemény kapcsán. A szervezeten belül működik a tánccsoport, amely már sokszor fellépett a faluban, illetve a kör­nyékbeli településeken. Az idén immár harmadik alkalommal vállalták el a Best Dancers elne­vezésű regionális táncverseny rendezését. Harminckét csoport vett részt a megmérettetésen, melyhez a megyei önkormány­zattól, az Alisca Bau Kft.-től, és helyi vállalkozóktól kaptak tá­mogatást. A sikerre való tekin­tettel jövőre is szeretné megren­dezni a versenyt az OFISZ. Rozi néni, a tortagyáros hagyomány Szívesen megosztaná tudását a fiatalokkal Támogatja a lakosság a helyi polgárőrséget Lakodalom, községi közösségi esemény, családi esemény rit­kán múlik úgy el Ozorán, hogy az ünnepi asztalon ne állna egy- egy csodálatos pörköltcukor-tor- ta. Az ínycsiklandóan finom és ráadásul csodálatosan szép fi­nomságokat Végh Györgyné, Ro­zi néni készíti. Mint mondja, magától tanulta meg a pörkölttorta készítésének minden csínját-bínját. Mindig nagyon tetszett neki ez az édes­ség, és addig kérdezgette hogyan is készül, amíg kedvet kapott hozzá, hogy otthon kipróbálja. A kísérlet jól sikerült, és Rozi néni minden egyes darabbal egyre magasabbra helyezte a mércét, ahogy ő fogalmaz. Az első kosár­tortát a lánya bérmálkozására készítette, utána pedig egyre több „megrendelést” kapott a ro­konoktól, ismerősöktől, és ha­marosan megkapta a „torta­gyáros” címet. Nemcsak a falu­ban, a környéken, vagy a megyé­ben ismert. A televízióban is be­mutatták már, ennek eredmé­nyeképpen egy fiatal pár az or­szág másik végéből, Győrből ér­kezett Ozorára, hogy tőle rendel­jék meg az esküvői tortájukat. A pörköltcukortorta készítése egy­általán nem egyszerű. Rozi néni még fáradhatatlanul „gyártja” a szépséges édességet, és szívesen osztaná meg tudását a fiatalabb generáció tagjaival, nehogy Ozora torta nélkül maradjon. Végh Györgyné, Rozi néni Az Ozorai Polgárőr Egyesület 2002-ben alakult. Mint azt Béndek Ferenc, az egyesület el­nöke, a polgárőrség vezetője el­mondta, jelenleg ló aktív tagja van a szervezetnek. A polgárőr­ség támogatottsága a lakosság ré­széről igen nagymérté­kű a településen. Első­rendű feladatuknak tartják, hogy állandó je­lenlétükkel erősítsék a biztonságot a faluban, ennek ér­dekében havonta átlagosan 150 órát töltenek kint az utcákon jár- őrözve. Mint Béndek Ferenc mondja, szíwel-lélekkel végzik önként vállalt feladatukat, igazi, összetartó közösség az övék. Az összetartozást még jobban kieme­li a formaruha, amelyet az idén sikerült megvásárolniuk. Nagyon jó a kapcsolatuk a rendőrséggel, és a többi polgárőr egyesülettel is. A polgárőrségnek van saját jár­műve, éjjellátó készüléke, a kap­csolatot mobiltelefonnal tartják egymással. Működésü­ket a helyi önkormány­zat és a megyei önkor­mányzat támogatásá­ból, valamint szponzo­ri támogatásból fedezik. Mint mondják, nemcsak a jelenlét, a megfigyelés, az eseüeges bűncse­lekmények megakadályozása a feladatuk, hanem az is, hogy be­szélgetéssel, felvilágosítással se­gítsék a helyi lakosokat, és gon­doskodjanak a biztonságukról. ■ Rengeteget számít a je­lenlét. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom