Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-02 / 205. szám
7 2009. SZEPTEMBER 2., SZERDA s' > „v * <', í Hűt * M v<> GAZDASÁG Pálinkás József: A szellemi elitnek össze kell fognia az oktatásért Szinte mindent újra kell gondolni a magyar közéletben, és hozzá kell látni az újjáépítéshez. A világgazdasági válság mára mentséggé és a tehetetlenség indokává vált - hangsúlyozta Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott ünnepi beszédében arra biztatta az őt hallgató egyetemistákat, hogy kapcsolódjanak be, sőt, mutassanak példát az ország erkölcsi, szellemi és lelki megújításában. Pálinkás József még a világ úgynevezett katasztrófával fenyegető nagy problémáinál - az energia, a víz- és élelemhiánynál - is súlyosabb gondnak minősítette az oktatás és a nevelés egyre növekvő hiányosságait. Az Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarországon ma sok döntés felszínes ismeretek, illúziók és szavazat- többség alapján születik meg. Látványosan megbukott az elmúlt évtizedek hibás vagy nem létező oktatáspolitikája - fogalmazott Pálinkás. A teljes szellemi elitnek össze kell fognia Magyarországon a természettudományos oktatás és kutatás fejlesztéséért - ezt már az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban mondta az MTA elnöke, ahol a 2009/ 2010»es tanévben az országban először indul kiemelt reálosztály. Az, hogy egy közoktatási intézményben kiemelten foglalkoznak a természettudományokkal, hozzájárulhat a magyar természettudományos oktatás megújításához - fogalmazott. ■ Pálinkás József: Erkölcsi és Orbán—Sólyom A jobboldal képes arra, hogy a kormányváltás után a saját lábára állítsa Magyarországot a külföldi hitelekből és segélyekből való vegetálás helyett - ezt Orbán Viktor mondta Sólyom László államfőnek tegnapi négyszemközti találkozójukon. A Fidesz elnöke szerint a magyar gazdaság gyakorlatilag a csőd állapotában van, hiszen folyamatosan növekszik a munkanélküliség, egyre több a vállalati csőd, és nő az államadósság. Az államfő hamarosan tárgyal Bajnai Godon kormányfővel és Szili Katalin leköszönő házelnökkel is. Bajnai: be kell betonozni büdzsé TÖOSZ: a települések 80 milliárdos elvonást bírnak ki Bajnai Gordon szerint a válságkezelés egyik legfontosabb állomásához értek. Amit eddig tett a kormány, azt „be kell betonozni a 2010-es költségvetésbe”, jelentette ki. MTl-Ambrus Vilmos Bajnai Godon miniszterelnök a tegnapi rendkívüli kormányülésen úgy fogalmazott, a jövő évi költségvetés több puszta takarékosságnál, az adócsökkentésről, a közbiztonságról és a munkáról szól. Hangsúlyozta: takarékos költségvetést készítenek, ezt követeli meg a válság, a józan ész, és ez az ország érdeke is. 2010 rendkívüli év lesz a világgazdaságban, rendkívüli helyzetet hoz Magyarországnak is, ezért a büdzsé is rendkívüli lesz. Lesznek helyzetek, amikor az egyébként jogos igényekre is nemet kell mondani, mert nincs rá pénz. Sok részérdek sérül, hogy összességében a közérdek érvényesüljön. A gazdaság teljesítménye a nemzetközi válság miatt az idén és jövőre összesen mintegy 7,5 százalékkal csökken, ezért az állam feladataira nagyságrendekkel kevesebb pénzt lehet költeni. A 3,8 százalékos jövő évi hiánycél tartásához különösen vissza kell fogni a költekezést, írja az MTI. „A kormány hallja az emberek kiáltását” - fogalmazott. Több pénz jut a biztonság növelésére,, hogy a „rendőrség közelebb legyen ez emberekhez, és elrettentő közelségben a bűnözőkhöz”. Az Út a munkához programról azt mondta, jövőre még több pénzt fordít rá a kormány, és kiegészíti közmunkaprogrammal. A kormányfő kitért a jövő évi adócsökkentésre is, megismételte: 2010-ben „érdemben több” marad minden tisztességesen dolgozó magyar borítékjában. Lapunk megtudta, pénteken egyeztetnek az önkormányzati szövetségek a kormánnyal a büdzséről. A 120 milliárdos elvonás a kormányfő szerint valójában nettó 85-90 milliárdos mínuszt jelent A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint a rendszer 80 milliárdos elvonást bírna ki. A szövetség vezetői úgy vélik, az a 100-110 pontból álló lista, amelyet a kormányzat készített bizonyos helyi feladatok elvonásáról, érdemi megtakarítást nem jelent. Ezek között elsősorban szociális, egészségügyi és oktatási feladatkörök megszüntetése szerepel, de eltérő mértékben érintené a kistelepüléseket és a nagyobb városokat. Szerepel a listán például az osztálylétszámok szabályozása, bizonyos jegyzői feladatok elhagyása, a segélyezés és a lakhatási támogatás átalakítása, az ön- kormányzatoknak előírt szakérMegtakarítások fő számai (milliárd forint) Önkormányzatok 120* Közösségi közlekedés 40 Minisztériumok 230 Nem ismert tételek 610 Összesen 1000 * EBBŐL HAZAI FEJLESZTÉSI FORRÁSOK LEÁLLÍTÁSA 50, FELADATELVONÁS 35, MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ NORMATÍVÁJA 7, EGYÉB NORMATÍVÁK 28 MILLIÁRD = 120 MILLIÁRD. (FORRÁS: PÉNZÜGYMINISZTER) tői vélemények nélkülözése, de olyan is, mint az iskolákban lévő orvosi szobák fenntartása. A feladatelhagyások egy részéhez törvénymódosítás kell, más részük rendelettel szabályozható. Arra is van kormányzati szándék, hogy egyes normatívákat összevonnának, és az így keletkező normatíva felhasználását az önkormányzatokra bíznák. Ez azt jelenti, hogy nem határozzák meg, mire és milyen arányban költ a település. A TÖOSZ szerint mintegy 40 milliárd forintot lehetne spórolni más jellegű feladatok elvonásával. Molnár Gyula, a szövetség elnöke idesorolta például azt, hogy bizonyos határidők be nem tartása eáetén mégsem szankcionálnák az önkormányzatokat. Lényeges megtakarítást jelenthet Molnár szerint az iskolai minimális osztálylétszám és a pedagósusok kötelező óraszámának lazítása. De a politikus szerint olyan feladatot is el lehetne hagyni, mint a térfigyelő kamerák köztisztviselők által történő működtetése. 11111^^ A cégvezetőre terhelik az adósság kifizetését A BÍRÓSÁG EZENTÚL a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezheti az adós cég vezetőjét a kedden hatályba lépett új csődtörvény szerint - jelezték szakértők. Ilyenkor a kötelezett 5 évig nem lehet vezető tisztségviselő más társaságban. E tény a céginformációs adatbázisból ingyen lekérdezhető - áll a Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. Több mint 175 milliárd forint diákhitel A NONPROFIT ELVEN működő, állami tulajdonú Diákhitel Központ (DK) Zrt. 2009 első fél évét jelképes, 3,6 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zárta. Az idei első fél évében összesen 11 766 milliárd forint ösz- szegű hitelt folyósított a DK, ez mintegy 1 százalékkal haladja meg a tervezettet. A 2001. évi indulásától ez év június 30-ig 271 328 hallgató kapott több mint 175 milliárd forint hitelt. Nem lesz többé orosz-ukrán gázvita? Oroszország és Ukrajna rendezte minden, a gázellátással kapcsolatos vitáját - közölte az ukrán kormányfő. Julija Tyimosenko ezt azután jelentette be, hogy a lengyelországi Sopotban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel. A megállapodás lényege: Ukrajnának csak azt a gázt kell kifizetnie, amelyet ténylegesen felhasznált. Tyimosenko: Fizetünk Egymillió idős ember jövedelmét fogják rendezni januártól nyugdíjkorrekció Kik kaphatnak négy, és kik két százalék pluszt? - Az új költségvetésben már biztosított a forrás Olvasóink is jelezték, több félreértés is van a nyugdíjkorrekció körül, mivel eredetileg januárban következett volna az ötéves program utolsó állomása. Szűcs Erika, a korábbi szociális miniszter már a válság kezdetén, tavaly novemberben jelezte, hogy 2009 januárjában nem lesz elég forrás a kifizetésekre, ezért - 30 milliárd forintos csökkentéssel- az idén szeptemberre tolták a program folytatását. „Az év elején azonban a kormány és az Idősügyi Tanács (IT) egyeztetésén végül a felek abban állapodtak meg, hogy a programot 2010 januárjára halasztják”- emlékeztette lapunkat Korózs Lajos. A Szociális és Munkaügyi r Minisztérium államtitkára érdeklődésünkre elmondta, a válság miatt az IT-ben pontosan látták, hogy a 11. és a 12. havi nyugdíjak kifizetése került volna veszélybe, ha végrehajtották volna a korrekciót. „Jelenleg azonban a jövő évi költségvetésben már biztosítva van a forrás” - hangoztatta Korózs. Ezt már júliusban látni lehetett a kormány és az MSZP- frakció egyeztetései után. Az összesen mintegy 100 milliárd forint összegű nyugdíjkorrekciós programra azért van szükség, mivel egyes jogszabály- változások miatt hiába töltött el valaki ugyanannyi szolgálati időt ugyanabban az állásban, jóval kevesebb pénzt kaphat, ha „nem jókor” ment nyugdíjba. Egy csepeli géplakatos 40 év szolgálat után 1993-ban visszavonulva 63 ezer forintot kapott havonta. Tíz év múlva ugyanilyen feltételekkel akár 120 ezer forintban is részesedhetett valaki. „A méltánytalanságok feloldására azonban egyszerre nem volt pénz, ezért kellett több lépcsőt alkalmazni" - mondta az államtitkár. A legrosszabbul az a 720 ezer ember járt, aki 1991. január 1. és 1996. december 31. között lett nyugdíjas. Ők már 2008. januárjában kaptak egy emelést, mely a szolgálati időt is figyelembe vette. Közülük azonban az 1992. január 1. és 1995. december 31. köKorózs: Oldani a méltánytalanságot zött visszavonulókat a legrosz- szabb feltételekkel nyugdíjazták. Ez a 490 ezer fő a szokásos, évi rendes nyugdíjemelés mellett 4 százalékos pluszt kap januártól. Az átlagnyugdíjakat tekintve - 80 500 forint - ez átlagban mintegy 6400 forintot jelent. Szintén 4 százalékos emelést kap januárban az 1997. január 1. és 1998. december 31. között nyugdíjba menő 160 ezer ember. Kétszázalékos pluszt kap az a 320 ezer érintett, akit 1988. január 1. és 1990. december 31. között nyugdíjaztak. így összesen egymillió nyugdíjat korrigálnak 2010 januárjában. A 3 millió nyugdíjast érintő rendszeres évi nyugdíjemelést az inflációhoz és az idén már valamelyest a gazdaság teljesítőképességéhez fogják igazítani. Az emelés mértékéről majd október, november tájékán döntenek. ■ Éber Sándor Rokkantnyugdíjasok „miután lezárul a nyugdíjkorrekció, jövőre a rokkantnyugdíjak ügyét rendezik” - mondta az államtitkár. Mintegy 866 ezer rokkantnyugdíjast tartanak számon, nekik 60 milliárd forintot fizetnek ki évente. Közöttük 450 ezren a nyugdíjkorhatár alatt vannak. Az 5,5 milliós népességű Szlovákiában 39 ezer ilyen ember van.
