Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-09 / 211. szám

2009. SZEPTEMBER 9., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2009 - MISZLA 5 A beköltözőknek köszönhetően nőtt a falu lakóinak száma Ragaszkodnak az óvodához gond Szegény község fával fűt, de nem tudnak eleget spórolni Több mint háromszázan lakják a községet. A miszlaiak közel har­mada idős ember, a halálozások száma ebben a faluban is meg­haladja a születésekét. Ennek el­lenére az utóbbi időben mégis nőtt a lélekszám Miszlán. Ez an­nak köszönhető, hogy többen is beköltöztek a faluba. Egyébként is jellemző, hogy városi embe­rek megvásárolnak és felújíta­nak egy-egy régi, olcsó épületet a községben. Most is folyik ilyen jellegű építkezés. Ezeket az in­gatlanokat azonban inkább hét­végi háznak használják, mint­sem lakóingatlanként. A lakosság korösszetétele 60 ÉV FELETT: 0-17 ÉVES: 18-59 ÉVES: 172 FŐ Hajnalig tartott a bál a szüreti fesztiválon A szombat reggeli eső csak ijeszt­gette a negyedik alkalommal megrendezett szüreti fesztivál résztvevőit: hamar kisütött a nap, és a kora délutáni felvonu­lásra minden összeállt, az ötszáz főre főzött birka- és vadpörkölt Is elfogyott. Kilenc fogat és számos lovas is volt a több száz fős színes menetben, amely a faluban egy - öt megállással megszakított - kör megtétele után az egészség­centrum mellett felállított szín­padhoz ért. A csikósbemutató után dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke adta át a mil­lenniumi megyezászlót a polgár- mesternek, általa a falunak. A fesztiválon a helybéli Napsugár és Ezüsthold tánccsoportok mel­lett öt vendég folklóregyüttes és egy szólista lépett fel, majd a ren­dezvény sztárvendége, a Kre- denc zenekar szórakoztatta a szép számú közönséget. A tom­bolán egy bárány volt a fődíj, ezt a báli zenészek nyerték, akik ezek után hajnalig húzták a ki­tartó bálozóknak. A faluban igyekeznek minden jóval ellátni a gyerekeket, és ez természetesen nem csupán a szüreti felvonuláson történő kínálásra igaz Ha van a jövőt szimboli­záló intézmény, az óvo­da biztosan az. Miszla ragaszkodik hozzá, ám lehet, hogy ezzel éppen a falu jövőjét éli fel. Steinbach Zsolt A községházába lépve, az elő­térben hatalmas kosárban pap­rika tarkállott a múlt hét ele­jén. Mózes László polgármes­ter felvilágosított: a zöldség az önkormányzat által művelt föl­Mózes László pol­gármester dön termett, egy részét a szü­reti napra szánták, salátának. A községi termőterületnek azonban csak egy kis részét foglalja el a paprika. Van egy kis kukorica, burgonya is, tíz hektáron pedig idén naprafor­gót vetettek. A fa­lunak ez is némi plusz bevételt je­lent. De nem eleget. Mózes László el­mondta például, hogy a tavalyi év a pályázatokat tekintve sike­res volt, ám az önrészek igen­csak megterhelték az önkor­mányzat kasszáját. Vásároltak gépeket, nyertek pénzt a be- lecskai út javítására is. Felújí­A sikeres pályá­zatok is meg­terhelik a köz­ség kasszáját. tották a művelődési ház tető- szerkezetét. Ez utóbbi beruhá­zás négymillió forint volt, de az önkormányzatnak egymil­lió forint saját erőt kellett hoz­zátenni. Rendbe tették a köz­ségháza tetőzetét és a nyílás­zárókat is. Sike­rült egy új falu- gondnoki autót vá­sárolni, ám ennek az áfáját szintén a falunak kellett ki­fizetnie. Ettől függetlenül azért idén is pályáztak: településren­dezési terv készítésére, illetve a művelődési ház felújításának folytatására. Az igazi dilemmát azonban az óvoda fenntartása jelenti. Vonzó a jó levegő, a csend, a nyugalom- FELiG-MEDDiG zsáktelepülés vagyunk, ami általában vonzza a városi embereket - véli Mózes László. - Kedve­ző a jó levegő, a csend, a I nyugalom. Van vadászati lehetőség, horgászni is le­het: az önkormányzat ta­vát egy vállalkozó bérli. AMI A HÁTRÁNYOKAT illeti: nemcsak Miszlán, de lénye­gében a környékben sincs munkalehetőség. Helyben az önkormányzat foglalkoztat néhány embert, illetve a me­zőgazdasági vállalkozóknál akad, jobbára idénymunka. Ezért is tartom nagy jelentő­ségűnek az Út a munkához programot, amelynek révén a község méretéhez képest sok embernek tudunk értelmes munkát és bért adni - mond­ta Mózes László. Mózes László szerint magától értetődik, hogy a képviselő- testület, és ő maga is, ragasz­kodik a falu egyik utolsóként megmaradt önálló intézmé­nyéhez. Csakhogy a működ­tetéshez nincs elég pénz. Ha betartják az oktatási minisz­térium előírásait, márpedig ez kötelező, akkor két főállá­sú óvónőt kell alkalmazni. Eh­hez jön a rezsiköltség. A pol­gármester úgy fogalmazott, nem is meri kiszámolni, mennyi pénzébe kerül ez a fa­lunak. Az óvodába ugyanis je­lenleg mindössze tizenegy gyermek jár, így az állami normatíva korántsem fedezi a költségeket. Próbálnak ugyan spórolni, amin.lehet. A községházán és az óvodában például lehetőség szerint az utak mentének tisz­títása során kivágott fával fűte- nek. Ám a falu anyagi gondjai ennél nagyságrendekkel na­gyobbak. Megoldást jelenthetett volna, ha csatlakoznak« diósberényi központú óvodatársuláshoz. Bő öt kilométerre kellett volna csak vinni a kicsiket, háztól há­zig, falugondnoki autókkal. A képviselő-testület azonban egyelőre kitart az intézmény megtartása mellett. A név kötelez: ők együtt dolgoznak a településért A név ismeretében nem túl nehéz kitalálni, hogy nagyjából mivel foglalkozhat az Együtt Miszláért Egyesület. A részletekről Takács Attilánétól, a civil szervezet elnö­kétől, motorjától többek között megtudtuk: a 2007 tavaszán ala­kult szervezet első te- vékenységeinek egyike volt, hogy lét­rehoztak egy gyer­mek néptánccsopor­tot, Napsugár néven. Ma már van egy Ezüstholdjuk is, ahol a felnőt­tek ropják. A tizenöt alapítót, je­lenleg negyvenegy tagot számlá­ló egyesület szervezi az idősek napját és a karácsonyi műsort a szépkorúaknak. A gyerekek Tél­apókor és húsvétkor csomagot, a kisiskolások karórát kapnak a szervezettől. Ők szervezői többek között a majálist, az anyák napját, a gyermeknapot. Mindezt tagdí­jakból, saját zsebből finanszíroz­zák: valóban együtt, Miszláért. A legnagyobb feladatot a szüre­ti fesztivál megrende­zése jelenti. Az előké­születek bő két hóna­pot igényelnek. Nem egyszerű dolog öt­száz résztvevőre főzni, vagy a fel­vonuláshoz lovasfogatokat verbu­válni. De a legnehezebb a támo­gatásokat összeszedni a cégektől. Takács Attiláné mindenesetre bí­zik beríne, hogy rajtuk kívül a fa­lu apraja és nagyja is magáénak érzi ezt a rendezvényt.- Szakácsnő nincs, a feleségem meghalt, magam látom el magam - magyarázta Mező János, miköz­ben hellyel kínált bennünket a konyhaasztalnál, ahol épp azelőtt fogyasztotta el ebédjét. A 84 éves János bácsi bár egymagában él, de rendezett körülmények között. Vonatkozik ez a gondozott kertre éppúgy, mint a gyerekeivel, uno­káival, dédunokáival ápolt szere­tetteljes viszonyra. János bácsi tősgyökeres misz- lai. Több mint három évtizedet dolgozott az alsópéli gazdaság gyümölcsösében. Szerette azt a munkát is, de aktív pályafutása végén a legszebb munkáséveit a szekszárdi húskombinátnál töl­tötte. Egy ideig dolgozott nyugdíj Mező János tősgyökeres miszlai mellett is, három-négy éve pedig hozzákezdett emlékiratai meg­írásához. Elmesélte, hogy a ve­randán szeret alkotni, és körül­belül a századik oldalnál tart. Időben pedig 1976-nál, még az alsópéli éveknél. Azt mondja, ha hosszú egy téma, akkor megszakítja, napi, aktuális problémákról is ír. Most például a kilakoltatásokról, vagy arról, hogy nem veszik át az almát rendes áron. Pedig az ő idejében minden gyümölcsöt el lehetett adni. Az emlékiratokban a háborúról, a paraszti életről is szó esik. - Van benne humor is - mosolyodott el. - Például, hogy annak idején nem volt divat a bugyi. ■ Az egyesület szervezi a szü­reti fesztivált is. Száz oldal az emlékiratokból gyökerek A gyümölcs, a hús után tollat vett a kezébe '•a y Új könyv készül a faluról, sok fotóval új könyv készül Miszláról. Szerkesztője Nagy Istvánná, Marika, aki ebben a község­ben született, de már kis­gyermekként Tamásiba ke­rült. Ettől függetlenül na­gyon szívéhez nőtt a falu, gyakran jár vissza az ott élő j rokonaihoz. A községhez va- | ló ragaszkodását jelzi, hogy már korábban is összeállí­tott egy könyvet Miszla tör­ténetéről. Ez a kiadvány 2007-ben jelent meg. Az új, | a községről szóló könyvben [ főleg fotók lesznek. Egyéves múlta legfiatalabb polgár egyéves Miszla legfiatalabb | polgára, Hermann Cintia Ra­móna. A kislánynak éppen látogatásunk napján volt az első szülinapja. Nem sokkal dél után érkeztünk, így a ki­csi, valamint a nemsokára 3 éves bátyja ebéd utáni szi­esztáját töltötték. Bár Cintiát édesanyja álmából keltette j fel, a kislány nem nyűgöskö- dött, türelmesen hagyta, hogy fényképezzük. Édes­anyja szerint a lányka általá­ban is nyugodt baba. Cintia és édesanyja Díszpolgári cím adományozásáttervezik díszpolgári cím alapítását tervezi a falu vezetése. Az ötletet az Együtt Miszláért Egyesület vetette fel. A pol­gármester reméli, hogy ha a képviselő-testület támogatja az elképzelést, akkor akár még ebben az évben átad­hatják az elismerést az arra érdemes személynek. ANYAKÖNYV j Nem mondható bőséges­nek a gyermekáldás az elmúlt évben a falúban. Egy kislány született, Hermann Cintia Ramóna. Házasságot is csak egyet­len helybéli pár kötött 2008-ban. Az anyakönyvi adatok szerint öten huny- J tak el tavaly. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST STEINBACH ZSOLT ÍRTA, A FO­TÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉ­SZÍTETTE. AZ OLDAL A MISZLAI ÖNKORMÁNYZAT TÁ­MOGATÁSÁVAL JELENT MEG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom