Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-07 / 209. szám

2009. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ 6 GAZDASÁG Csak ennyi kellett Magyarországnak? hosszabbítás Az eddigi 14,1 milliárd eurón túl nem hívunk le további részleteket az IMF-keretből Biztosítékképpen jól jön­ne az országnak az IMF- hitel következő része, ám a kedvező gazdasági folya­matoknak köszönhetően várhatóan ezt már nem veszi igénybe a kormány. VG-összeállítás Ma derül ki, hogy hazánk az ere­deti ütemezés szerint veszi-e igénybe a nemzetközi hitelcso­mag még fennmaradó mintegy 5,5 milliárd eurós részét, vagy - a kedvező piaci viszonyoknak is köszönhetően - a következő hó­napokban nem hívunk le továb­bi összegeket. A Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) delegációja már két hete Magyarországon egyez­Mécsem kell bezárni a Vértesi Erőművet? Eldőlni látszik, megmarad a ne­héz helyzetben lévő Vértesi Erő­mű. Életben tartják az egyetlen magyar bányaerőművet, nem ke­rül utcára 1500 dolgozó. Szabó Pál vezérigazgató lapunknak el­mondta: a 2009-re tervezett hét­milliárdos veszteségüket 2,4 mil- liárdra csökkentik. Saját bőrükön is takarékoskodnak: az igazgató­ság és a felügyelőbizottság díjazá­sát, sőt, utóbbi létszámát is csök­kentették. Az erőmű jövőre várhatóan 400-600 millió forintos üzleti veszteséget terjeszt a kormány elé. A veszteségek mérséklése ér­dekében korábban már megvál­tak 240 szerződéses erdélyi bá­nyásztól, a szakszervezettel pe­dig 200 szerződéses és 250 mun­kaviszonyban álló dolgozó elbo­csátásáról állapodtak meg. A június végi kormányhatáro­zat a veszteségek minimalizálá­sával és a bányászati szerkezetát­alakítási program támogatásá­nak meghosszabbításával biztosí­taná a Vértesi Erőmű hosszabb távú működését, egyúttal a tulaj­donosi jogokat gyakorló Magyar Villamos Műveknek magántőke bevonásával is elő kell segíteni a további működést Az MVM azon­ban jelentős beruházásokba fo­gott, így anyagi eszközei végesek. Az átalakítási folyamat egyik pillére lehet az a terv, amely a zöldenergiát honosítaná meg Oroszlányban. Egy osztrák cég azonban - amellyel negyvenmil­liárdos beruházást terveztek - a válságra hivatkozva vonta vissza a szándékát. ■ Kiút és a szénfillérek szabó PÁL szerint az erő­mű megmaradásának felté­tele, hogy 2011-ben is rendel­kezésére álljon az áramárba épített támogatás, amelyért elkezdődött a lobbizás. Az EU-ban ez a szerkezetátala­kítási támogatás fél tucat tagállamot érint, így reális az esély a támogatás meg­maradására, amely a Vért­nek évente 7,5 milliárd fo­rintot hoz. tét többek között ezekről a kér­désekről is, s a tárgyalások la­punk tudomása szerint lassan lezárulnak. Az eredményekről ma számolnak be a pénzügyi tárcánál. Az előzetes jelzések szerint valószínűleg az eredeti határ-. idők kitolásáról állapodtak meg a felek. Oszkó Péter pénzügy- miniszter már a múlt héten be­szélt arról, hogy a tárgyalások részét képezi az év hátralévő ré­szében és a jövő év elején ese­dékes lehívások átütemezése. A pénzügyminiszter több fóru­mon úgy fogalmazott, „van már 1 olyan jó helyzet Magyarorszá- 3 gon”, hogy egyes részletek lehí- | vásáról a következő kormány J döntsön. Ebből ugyanakkor lo- § gikusan következik az is, az ere- Oszkó Péter az IMF-fel tárgyal A jegybanknak sem kell hitel AZ MÁR A NYÁR KÖZEPÉN felve­tődött, hogy a következő rész­letet a magyar állam helyett a jegybank venné igénybe, így az nem növelné az állam- adósságot, igaz, annak fi­nanszírozására sem lehet for­dítani. NEMRÉG azonban éppen az MNB alelnöke, Karvalits Fe­renc vetette fel, mivel úgy tű­nik, felbuzognak a piaci for­rások, a hitelkeret további le­hívására már nem lesz szük­ség. így valószínűleg az a for­gatókönyv érvényesül, hogy sem az állam, sem a nemzeti bank nem kér a további hitel- részletekből. detileg a jövő év tavaszáig szó­ló hitelkeret hozzáférési idejét meg kell hosszabbítani, hogy­ha mégiscsak szükség lenne rá, hazánk a következő időszakban is élhessen a finanszírozási esz­közökkel. Tény, az utóbbi időben a ma­gyar államadósságot egyre na­gyobb arányban tudtuk piaci for­rásokból finanszírozni, ám bizto­sítékképpen minden bizonnyal jól jön, ha hazánk rendelkezésé­re áll egy még mindig igen tekin­télyes összegű hitelkeret is. Egy­előre azonban úgy tűnik, hazánk minden további nélkül le tud mondani az egyébként e hónap­ban esedékes, az IMF-től lehí­vandó 1,5 milliárd eurós részlet­ről, már ha erről valóban sike­rült is megállapodni. Az eredeti HIRDETÉS tember 3. és szeptember 16. között az orsiág bármelyik Penny Market üzletében ^ vásárol, nyereményjegyet kap és megnyerheti a fődíjat, a FÓrd C*MAX*Ot! ltot megtalálja a 2009. szeptember 3-tAt érvényes reklámújságunkban, az üzletekben kihelyezett plakátokon és a www.penny . Magyar .termék] 'Magyar .termék] Feketebors 'Magyar. .termék] 2009. szeptember 3-tól szeptember 16-ig Burgonya I. osztály 2 kg hálóban 90 Ft/ Friss. Olcsó. Jó Penny Markét HK 'gs| 1 f > /. Jml 'XlJiL: • : - a i fi a 1 \ m m ú 1 II * í* mim í > i ^BP ■ 1 m i J» ■, v a> TBL m \ lih b Jufl f i rTfrrnr/> i /1 OllLlhM Mik.*. íi/lL MÉmltkkmlfrűitom ütemezés szerint ez év végén Magyarország további három-, jövőre pedig egymilliárd eurót hívott volna le. E két tételből fél­fél milliárd a Világbanktól érke­zett volna, márpedig e szervezet­tel még a szerződés sem készült el a pénzek igénybevételéről. Magyarország eddig mintegy 14,1 milliárd eurónyi, közel 4000 milliárd forintnyi hitelt hívott le az IMF-től és az EU-tól. Az ösz- szeg jelentős részét a bankrend­szer megerősítésére, valamint az államadósság finanszírozására fordította a kormány. Ez utóbbi tétel mintegy 6,45 milliárd eurónak felel meg, míg az előb­binél több kifizetés még folya­matban van. A lehívott hitelösz- szeg fel nem használt része a de­vizatartalékokat növeli. A temetés költségeire is köthetők biztosítások Egyre több biztosító célozza meg az idősebb korosztályt a temet­kezés költségeit megteremtő ter­mékkel. A piacban üzleti szem­pontból bőven van lehetőség: a magyar lakosság temetésre éves szinten 30-40 milliárd forintot költ, miközben a pénzügyi fel­ügyelet statisztikái szerint az ezt fedező biztosításokba tavaly mindössze 360 millió folyt be. Hagyományos, valóban szol­gáltatásalapú termékkel lépett viszont piacra az év elején a CIG Közép-európai Biztosító. Ez lejá­ratkor nem az örökösöknek, ha­nem a temetkezési intézetnek fi­zet a búcsúztatásért a szerződés­ben meghatározott feltételek szerint. A CIG-nél ezt a biztosí­tást bárki megkötheti 18 és 80 éves kora között, előzetes kockázatelbírálás nélkül. ■ A magyarok egy évben 30-40 milliárdot költenek temetésre. Az Aegon július óta kínálja ha­sonló célokra felhasználható ter­mékét. A teljes életre szóló Gondviselés életbiztosítást azon­ban csak 50 éves kor fölött köt­hetik meg a kliensek, a férfiak 69, a nők 75 éves korukig. A ter­mék már havi 3000 forinttól kapható, de a nagyobb kifizetés érdekében ez egy meghatározott összegig többszörözhető. Hasonló termékkel először a Signal lépett a piacra, még 1997- ben. A Testamentum, amelyet 40 éves kor felett lehet megkötni és legfeljebb 75 éves korig lehet fi­zetni, az ügyfél halála esetén a szerződésben megjelölt kedvez­ményezettnek fizet ki egy garan­tált biztosítási összeget, illetve a felhalmozott hozamot. Az Uniqánál 2004 óta létezik a Gyertyaláng, amely önállóan is köthető, és leginkább az életbizto­sításokhoz hasonlítható. Alapbiz­tosításként a szerződésben meg­határozott biztosítási összeg egy része - jellemzően 100-200 ezer forint - a biztosított halála esetén a temetéssel összefüggő költsé­gek fedezésére szolgál, ebből a társaság a számlával igazolt te­metkezési költségekre fizet a ked- vezményezett(ek)nek. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom