Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-05 / 182. szám

2009. AUGUSZTUS 5., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KÖRKÉP Ónálló nyelv lesz a jelbeszéd törvénykezés A készülő jogszabály elismeri az egyénre szabott kommunikációt Helyettesítéssel látják el az elhunyt orvos körzetét Mözsön A Parlament őszi üléssza­ka tárgyalja a jelnyelvi törvény tervezetét. Ha el­fogadják, a jelnyelv önál­ló nyelvvé válik. Venter Marianna- Mi a tervezett jelnyelvi tör­vény célja?- A magyar jelnyelv státuszá­nak elismerése, hogy az érintet­tek kommunikációs rendszer­ként használhassák, és igénybe vehessék az állam által finanszí­rozott tolmácsszolgálatot - mondja Simonné Váradi Zsu­zsanna, a Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete (TOSINA) által működtetett kom­munikációs segítő szolgálat szakmai vezetője és jelnyelvi tol­mácsa. - Az úgynevezett jelnyel­vi törvény elkészítése több mint hatesztendős időszakra nyúlik vissza. A tervezetet véleményez­ték az érdekvédelmi szerveze­tek, a kormány elé került, most pedig a Parlament fogja tárgyal­ni. Ha elfogadják, 2010. június 1-én lép majd hatályba. A hal­lássérült állampolgároknak tör­vény biztosította joguk van a tö­kéletes kommunikációhoz, a pontos megértéshez. Ehhez ve­hetik igénybe a jelnyelvi tolmá­csok segítségét, akik hivatalos ügyeik intézésekor állnak a ren­delkezésükre. Legyen az házas­ságkötés, adóhivatali, vagy rend­őrségi ügy.- Milyen változást hoz, ha önálló nyelvvé válik a magyar jelnyelv?- Nagy jelentősége van annak, hogy a Magyar Köztársaság önálló nyelvnek ismeri el a ma­gyar jelnyelvet. A hallássérültek közül sokan csak ennek segítsé­gével tudnak kommunikálni. A jelnyelv egyben nemzeti nyelv is, minden ország egyedi jeleket alakított ki, bár tagadhatatlan, hogy két idegen országban élő hallássérült jelnyelvvel kommu­nikálva igen hamar megérti egy­mást. A jelnyelv eddig csak egy­fajta eszköz volt. Önálló nyelv­ként máshogy viszonyul hozzá az állam.- Például miben?- A jelnyelvi tolmácsszolgá­latok eddig pályázati úton sze­rezhettek pénzt a működésük­re. A tolmácsszolgálatok mű­Grassyné Mikóczi Anikó (balról) a tolmácsszolgálat diszpécsere és Juhász Zsuzsanna, a TOSINA ügyintézője, személysegítő a jelnyelvet gyakorolja ködtetése ezentúl állami feladat lesz, csakúgy mint a finanszíro­zásuk. A jelnyelvi tolmácsszol­gálatok működéséhez szüksé­ges forrást a mindenkori költ­ségvetési törvény fogja tartal­mazni. Hogy egészen pontosan milyen felépítéssel, arról egy­előre még nem született döntés. Bevezetik majd a Jelnyelvi Tol­mácsok Országos Névjegyzék­ét, ami azt jelenti, hogy jelnyel­vi tolmács feladatot kizárólag a jegyzékben szereplő szakem­ber láthat el. Nagyon fontos ré­sze a tervezetnek, hogy a hallás- sérült gyermekek szülei 2016- tól választhatnak, hogy a gyer­mekük bilingvális (magyar nyelvet és magyar jelnyelvet együttesen használó), vagy orá­lis-auditív (a meglévő halláské­pességre alapozva a magyar nyelvet használó) oktatási mód­szerrel tanuljon már a korai fej­lesztés ideje alatt is.- Milyen változásokat vehet­nek észre a kívülállók a tör­vény jogerőre emelkedése után?- A tervezetben szerepel egy olyan kitétel is, hogy a televíziós szolgáltatóknak a 18 és 23 óra között kezdődő valamennyi fil­met, filmsorozatot, közérdekű közleményt és hírműsorszámot felirattal, vagy jelnyelvi tolmá­csolással is elérhetővé kell tenni.- A laikusok keveset tudnak a jelnyelvről.- Reméljük, ez a helyzet is vál­tozni fog. Bízunk benne, hogy egyre többen ismerik, illetve sa­játítják el, ha csak az alapokat is. A jelnyelv változik és bővül. Az új szavakra, kifejezésekre új jeleket kell találni. Akit érdekel, azok­nak javaslom, látogassanak el a hallatlan.hu weboldalra, ott sok mindent megtudhatnak róla. Az oldalon többek között jelnyelvi fejlesztés is zajlik, lehet javasla­tokat adni, milyen jel fejezne ki a legjobban egyes fogalmakat.- Tolna megyében 1998 óta működik jelnyelvi és kommu­nikációs segítő tolmácsszolgá­lat, és jelenleg is több megyé­ben látja el feladatát. Milye­nek a tapasztalataik?- A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az államigazgatási el­járások során - mind a bíróság, mind a rendőrség, mind a köz­jegyzői hatáskörbe tartozó ese­tekben - a hivatal ragaszkodik a jelnyelvi tolmács jelenlétéhez az ügyintézés során, mert ezt tör­vény írja elő. Ugyanez viszont már nem érvényesül az egyéb hivatali ügyekben. Kívánatos lenne, hogy az egészségügyi in­tézményekben, orvosi vizsgála­tok alkalmával, kezelés megbe­szélésénél Is jelen legyen a jeltol­mács. Ezen a területen még nem alakult ki olyan kívánatos gya­korlat, mint a fent említett állam- igazgatási, hivatali szervezetek­nél. A törvény hatására talán itt is változás kezdődik. A tolmácsszolgálat nem csak jelnyelvet használ Fogyatékkal élők megoszlása fogyatékosság szerint A TOLMÁCSSZOLGÁLAT többféle kommunikációs csatornát használ. A magyar jelnyelv a hangzó magyar nyelv és a jel­nyelv közötti „fordítást” jelenti. A jelesített magyar nyelv hasz­nálata során a tolmácsolás hangzó nyelv és jellel kísért nyelv között folyik. A szájról olvasáskor hangzó és artiku­lált nyelv közötti egyszerűsítés­sel kommunikálnak. A tolmá­csok fordítanak nemzetközi- és magyar jelnyelv között, ma­gyar jelnyelv és idegen nyelv között. Egy speciális kommuni­kációs csatorna például a si­ket-vak ügyfél esetében a te­nyérbe írt Braille-jel, vagy betű. Előfordul, hogy rajz- és panto­mim segítségével értelmezik és kódolják a hallássérült ember mondanivalóját. A felsoroltak még mindig csak egy részét ké­pezik a palettának. Speciális, egyedi esetek igényelnek speci­ális és egyedi kommunikációt a tolmácsok részéről A legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint, amikora fogyatékos emberek száma 577 ezer fő volt. Látássérült 14,4 % Értelmi fogyatékos 9,9 % Hallássérült 10,5% FORRÁS: KSH Mozgássérült 43,6% Egyéb 21,6 % TOlNA-MÖzs Júliusban elhunyt a mözsi, IV. számú háziorvosi kör­zet doktora, dr. Mozolainé dr. Ferencz Anna. Az ellátást ismét helyettesítéssel oldják meg, át­menetileg ezúttal is dr. Erdősi Jó­zsef, az V. körzet gyógyítója lett a mözsiek doktora is. Erről nem­régiben döntött a tolnai képvise­lő-testület. Mint arról korábban is írtunk, 2007. júliusában a mözsi körzet addigi háziorvosa, dr. Handl Má­ria a tolnai II. számú körzet orvo­sa lett. Attól kezdve, közel egy évig dr. Erdősi József helyettesí­tett a megüresedett körzetben. Dr. Mozolainé dr. Ferencz Anna tavaly májusban kezdte a mun­kát Mözsön. Az utóbbi időben súlyos betegséggel küzdő dok­tornő, illetve családja részére egyébként a tolnai képviselő-tes­tület a múlt hónapban három- százezer forint vissza nem térí­tendő támogatást szavazott meg. Dr. Erdősi József megbízatása augusztus elsejétől 2010. január 31-ig, illetve a mözsi háziorvosi állás betöltéséig szól. A praxisjog fél év múlva kerülhet az önkor­mányzathoz, amennyiben azt addig nem értékesítik. A rende­lési idő Mözsön hétfőn, kedden, csütörtökön 10 órától 12.30-ig, szerdán és pénteken 14-től 16.30-ig tart. ■ S. K. Két szervezet ifjúsági munkáját támogatják Két tolna megyei szervezet járt si­kerrel a szociális és munkaügyi minisztérium komplex gyermek- és ifjúságfejlesztőtevékenységek, programok támogatására kiírt pá­lyázatán. A tárca közzététele sze­rint a Paksi Közművelődési Kht. ifjúsági közösségi tér fejlesztésre több mint 2,8 millió forintot nyert A Tamási Innovációs Központ Nonprofit Kft.-nek pedig 2 millió forintot kapott ifjúsági referens al­kalmazására. Országos viszony­latban a minisztérium 46 pályáza­tot részesített támogatásban, ösz- szesen 122 millió forint értékben. A támogatás célja, hogy ifjúsági referensek, tanácsok működteté­sének segítésével, közösségi terek kialakításával, fejlesztésével, pre­venciós programokkal segítsék a korosztályt ■ H. É. Az ország részén Is tölti mkedvenc nap mem heti lemonda ÉLMIIilfiRD EURÓT OSZTANAK SZÉT A MGwWtomK . mxmm PRísaítu« rs«oicsé sóst Mert idén is előfizetőnk után visszük a lapot. Kérjük, hogy a címváltozást legalább 5 munkanappal a nyaralás megkezdése előtt jelezze. Telefon: 74/511-538 Ingyenesen hívható zöldszámunk: Tolnai Népújság A hír velünk jár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom