Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-24 / 197. szám

15 2009. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG A mélytengerek ragadozója a vérszomjas kinézetű viperahal A mélytengerekben, ahol a vipe­rahal él, teljes sötétség uralko­dik. A napfény még a legtisztább vízbe is csak néhány száz méte­rig jut le. A zavaros, planktondús víz már 500 méteres mélység­ben is nagyon sötét. A napfényt alkotó fényspektrum színei kü­lönböző mélységben szűrődnek ki, amikor a sűrű tengervízbe jutnak. Először a vörös szín nye­lődik el, ezt követi a narancs, a sárga, a zöld, és a 200 méteres mélységbe csupán a kék fény ha­tol le. Ezeken a táplálékban sze­gény részeken alig akad hal, nem csoda, hogy a vérszomjas ábrázatú viperahal erős és ügyes ragadozó. A vadászat során a mélytenge­ri homályban úszó halak mozgá­sát nagy látószervei segítségével érzékeli, amelyeknek van világí­tó része is. A szemek fölött és előtt elhelyezkedő, illetve a test egész hosszában megtalálható egyéb világítószervek „fényszó­róként” működnek: megvilágít­ják a zsákmányt, mielőtt a vipe­rahal elkapná. Ezek kl-be kap- csolhatóak, akár a fényszóró, aszerint, hogy egy szövet eltakar­ja, vagy szabadon hagyja a fény útját. Az aktív vadászat azonban csak az egyik módja a zsákmány- szerzésnek, a viperahal alkalmaz másik trükköt is. Hátúszójának második úszósugara hosszú tüs­kévé módosult, csúcsán világító bőrlebeny található. A viperahal meghimbálja ezt a csalit a szája előtt és ezzel kelti fel a kíváncsi halak figyelmét. Ha megragad egy halat, az többé nem mene­külhet. Felső állkapcsának tőr­szerű fogaival szorosan tartja a zsákmányt. Száját nagyra tudja nyitni, sőt alsó állkapcsát is ki tudja akasztani. ■ Molnár Á. Nem baj, ha kicsit lusta fejlődés Kétéves korában már lépcsőt is mászik a gyermek A baba fejlődésének az egyik legfontosabb muta­tója a mozgás alakulása. Bár meg lehet határozni, hogy általában milyen korban jutnak el a kicsik az egyes mozgásokig, nem kell kétségbe esniük a szülőknek, ha egy ki­csit elmarad ettől gyer­mekük fejlődése. Hargitai Éva A szülők olykor - teljesen érthe­tő módon - hajlamosak kicsit túlaggódni gyermekeik vélt és valós gondjait, hiányosságait, fő­leg, ha az első babáról van szó. Nincs ez másként a mozgással, a járással sem. Aggódnak, ha ko­rábban, vagy ha éppen kicsit ké­sőbb kezd el mászni, mint más gyerekek. Az sem túl megnyug­tató a számukra, ha előbb kezd el totyogni, és az sem, ha később, mint a többiek. Pedig az aggoda­lom sokszor felesleges, hiszen minden gyermek más, így a mozgásfejlődésük is eltér. Van­nak, akik egy kicsit lustábbak mind a fejlődést, mind a mozgást tekintve, és vannak örökmoz­gók, akik ebben a dologban is iparkodnak. Természetesen azért akadnak támpontok, ame­lyek alapján a védőnők is vizs­gálják a gyermek fejlődésének menetét. A babák az első öt hónapban a koordinálatlan mozgásoktól el­jutnak a fej emeléséig, a feltá­maszkodásig, az ökölbe szorított pici kezek kinyitásáig, majd az Jó. ha a kicsi sza­badon és mezítláb szedheti a lábacs­káit, az elején még némi szülői segítséggel » % % * * % % * 4 % « | % * % t * » « % « « » * ■ Vannak, akik egy ki­csit lustábbak és van­nak örökmozgók is. oldalra, ill hasról hátra és visz- szafordulásig. Általában hathó­napos korukban kezdenek el a kezükre, térdükre támaszkodva helyet változtatni, kúszni, vagy éppen gurulni - mondta dr. Ba­kóné Deák Zsuzsanna Tamási kistérségi vezető védőnő. A lábra állással, azaz a felka­paszkodással többnyire 8-9 hó­naposán próbálkoznak először. Mivel ilyenkor rendesen leülni még nem tudnak, csak lehup­pannak, eldőlnek, ha elfárad­nak. Ebben a korban már négy- kézlábra emelkedve állva gyako­rolják a mászást. Az első lépé­sekkel a kicsik úgy 10 hónapos koruk körül kísérleteznek. Ek­kor még szigorúan kapaszkod­va, és többnyire oldalazva halad­nak. A következő hónapban el­méletileg annyira kifejlődik az egyensúlyérzékük, hogy imboly­segíteni természetesen lehet a mozgás fejlődését is. Ingergazdag környezetet szük­séges biztosítani. Jó, hogyha a baba gyakran kap nagyobb mozgásteret, ahol a dolgok el­éréséért egy kicsit meg kell dol­goznia. Fontos, hogy a mozgás­ban a ruházata se gátolja, sza­badon tudjon haladni. Szintén lényeges, hogy a dolgokat egye­dül, saját akaratából tegye. gás nélkül is meg tudnak állni. Az első születésnapjuk körül szülői segítséggel már szaporán szedik a kis lábacskáikat, még többnyire csak lábujjhegyen lép­delve. Nem szabad a szülőnek eről­tetnie az ülést, vagy éppen a járást. Kezdettől fogva megfele­lő cipőben, vagy ahol lehető­ség van rá, mezítláb ajánlott gyakorolni a lépéseket. a babacomp használatát nem javasolják a szakemberek, mi­vel ebben a baba járása, egyensúlyérzéke nem fejlődik, egy másfajta mozgásformát sa­játít el. Az önálló járást a legtöbben * tizenhat-tizennyolc hónapos ko- m rukra sajátítják el. Kétéves ko­ruk körül pedig az apróságok * már a lépcsőn kapaszkodva is t tudnak közlekedni, egyik lábu­kat szépen felhúzva a másik * mellé. Páros lábbal ugrálni is , tudnak már ilyenkor. Mindez azonban nem szentírás, ha né- * hány hónappal elmarad a fejlő- ^ dés, még nem kell a legrosszabb­ra gondolni. Lehet, hogy csak * egy picit lustább a baba. % Mivel a babát a védőnők és más szakemberek is rendszere­sen megvizsgálják, a mozgásfej- • lődésben történő elmaradásokat, % problémákat fejlődési rendelle­nességeket időben, jól ki tudják ** szűrni és kezelni. . Mozgástérre van szüksége a babának MESE Három kívánság Volt egyszer egy öregember meg egy öregasszony. Az öregember elment az erdőre, hogy szed egy hát gallyat. Ahogy szedegette a gallyat, hallja, hogy nem messze tőle nagyon rimánkodik valaki. Elment a hang irányába, hát egy kis aranyos hintóbán nagyon szép tündérkisasszonyt látott. A hintóba meg két mókus volt be­fogva, bele voltak ragadva a sár­ba. Odament az öregember, ki­tette őköt a sárból a jó útra. Azt mondta a tündérkísasszony:- No, öreg, amiért segített raj­tam, kívánjon hármat, akármit, ha hazamegy! Mind a három kí­vánsága teljesülni fog. Az öreg felkötötte a fát a hátára, hazament. Mondja a feleségé­nek:- Asszony, mától fogva gazdagok leszünk.- Hogyhogy?- Kívánhatok hármat, akármit, teljesülni fog.- Jól van, akkor kívánunk hár­mat. Először Is azt kívánja, hogy rőfös kolbászok lógjanak a ké­ményben! Felmentek a padlásra, hát teli volt a kémény kolbászval!- No, ez megvan. Mindjárt le is vett az asszony be­lőle. Összevagdosta a serpenyő­be, feltette a masinára sülni. Az ember meg elővette a pipáját, hogy rágyújt, aztán jobban eszibe jut a másik két kívánság. Ahogy a pipájára tüzet akart ten­ni, feldöntötte a kolbászt a masi­nán. Az asszony meg nagy mér­gesen rákiáltott:- Bárcsak egy darab az orrára sülne, hogy itt lábatlankodik! Egy darab mindjárt az orrára nőtt az embernek.- No, már két kívánság elment, te bolond asszony!- Most mit kívánjunk, mi legyen a harmadik kívánság? Azt mondja az asszony:- Kívánjuk azt, hogy nagyon gaz­dagok legyünk!- Azt nem kívánhadd, mert az orromról nem bírom levenni se­hogy se a kolbászt! Kívánd azt, hogy az orromról gyöjjön le a kol­bász! Az asszony sehogy se akarta, mert csak az az egy kívánság maradt.- De már örökké nem járhatok így, hogy az orromon lógjon a kolbász! Muszáj volt azt kívánni, az asszonynak, hogy az ura orráról gyöjjön le a kolbász. Le is gyött a kolbász, hát csak olyan szegé­nyek maradtak, mint voltak. Palóc népmese Akarod tudni, hogyan kell megnevelni a játszótársadat, a padszomszédodat, a barátod mamáját, a macskát és a házi legyet? Tudod, hogyan nevel­hetjük le magunkat az orrtur- kálásról, a kézizzadásról, a fa­FILM - KÖNYV - SZÓRAKOZÁS Könyvajánló Nógrádi Gábor: Hogyan neveljünk? lánkságról, a tévénézésről, a félelemről és a csúnya be­szédről? Szeretnél a tacskóból vérebet, magadból meg kitű­nő tanulót nevelni? Vagy ta­lán a családodat akarod átne­velni: a kistestvéredet, a nagybácsidat, a nagymamát? Semmi akadálya. Csupán a könyvben található hatvanöt vidám írást kell elolvasnod, és már hozzá is foghatsz a ne­veléshez. Vagy a nevetéshez. Nógrádi Gábor: Hogyan nevel­jünk? Móra Ferenc Ifjúsági könyvkiadó, 2009., 170 oldal. www.libri.hu DVD-ajánló Boszorkány-hegy A tárgyak a levegőbe emelkednek, a ruhafogas életre kel és megtámadja a seriffet, a vadállatok pe­dig kezes báránnyá szelí­dülnek az árván maradt testvérpár, Tony és Tia Malone szavára. Termé­szetfölötti képességük lát­tán a gonosz milliomos, Aristotle Bolt (Ray Milland) kastélyába csalo­gatja a gyerekeket, hogy a maga hasznára fordítsa erejüket. Tony és Tia megszökik, és útközben összebarátkozik egy vándorral (Eddie Al­bert). Együtt vágnak neki az útnak, hogy kinyomoz­zák, kik is ők valójában és honnan ered földöntúli erejük. Hamarosan mind­hármuknak menekülniük kell, mert boszorkánynak hiszik őket. Ám ekkor csakugyan boszorkányos élményben van részük: va­laki, aki még náluk is na­gyobb erővel bír, elrepíti őket egy valóban földöntú­li világba. A Boszorkány­hegy, amerikai családi fan­tasztikus film, 1975., Ren­dező: John Hough. Szerep­lők: Eddie Albert, Ray Milland, Donald Pleasence, Kim Richards. Érdemes egy kicsit megdolgoz­tatnod az agytekervényeidet, hiszen könyvet nyerhetsz a Tol­nai Népújság fejtörőjével. Eh­hez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Nép­újság címére. 1. MILYEN SORRENDBEN SZŰRŐD­NEK KI A SZÍNEK A VÍZ MÉLYE FE­LÉ HALADVA? Cím: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: au­gusztus 28. Nyerteseink: Márton József (Tevel), Varga Panna (Szekszárd), Auth Christina (Szekszárd), Vincze Erika (Grá- bóc), Czéh István (Szekszárd), Makovics Eduárd (Bikács).

Next

/
Oldalképek
Tartalom