Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-08-23 / 33. szám

2009. AUGUSZTUS 23., VASARNAP 7 A Magyar Önkormányza­tok Szövetségének elnöke szerint a beígért 120 mil­liárdos megszorítás vég­leg csődbe viszi az ön- kormányzatokat. Újvári Miklós- A kormány arra tett ígéretet a Nemzetközi Valutaalapnak, hogy 120 milliárd forintot el­von az önkormányzatoktól. Mit gondol erről?- Az IMF-tárgyalásokat nem mi­nősíteném, ez politikai kérdés. Megvan a háttere, hiszen a gaz­dasági válság rossz állapotban érte az országot. De ez nem az én dolgom, és elfogadom, hogy a gazdaságot egyensúlyba kell hozni. Nekünk, önkormányza­toknak van egy feladatrendsze­rünk, a költségvetés negyven százalékával az önkormányza­tok gazdálkodnak. 3400 milliárd forint ez, ebből 1240 központi pénz, amely jóval kevesebb ará­nyaiban, mint korábban. Köte­lező feladataink vannak, annak van ára, és az csak növekszik. Növekszenek a közétkeztetés­ben az élelmiszerárak, az ener­giaárak, sőt, az idén még év köz­ben rendkívüli áfaemelés is volt. Nem hiszem, hogy súlyos követ­kezmények nélkül ekkora meg­szorítás végrehajtható.- Szeptember 4-ére összehív­ták a Kormány-Önkormány­zatok Egyeztető Fórumát, amelynek Ön a társelnöke. Mire számít?- Ilyen rövid idővel a költségve­tés beterjesztése előtt sok érde­mi megbeszélésre nem. Ugyan­akkor az MSZP-n belüli önkor­mányzati lobbi állítólag erősen dolgozik azon, hogy a megszorí­tás enyhüljön.- Ha mégis meglépik a 120 milliárdos megszorítást, lesz olyan önkormányzat, amelyik csődbe megy?- Ha már 10 milliárdot meglép­nek, lesznek ilyenek jócskán. A rendszerben megítélésem sze­rint maximum 5-8 milliárd fo­rint tartalék van. Lehet persze, hogy az iskola kinyit, de a kiste­lepüléseken például három hét szénszünet lesz. Lehet, hogy működni fog az önkormányzat, de mondjuk éjféltől ötig kikap­csolják a közvilágítást. A lakos­ság szempontjából az állam nagyrészt mi vagyunk, elvisz- szük a szemetet, eltakarítjuk a havat, működtetjük az iskolát, egészségügyi intézményeket. Ez kerül veszélybe. Lehet persze abszurd ötletekkel előállni. Ve­gyük a közétkeztetést. A szülők az iskolai és óvodai étkezés nyersanyagárát fizetik, ami kö­rülbelül 280 forint egy ebédben. A rezsit és a munkabért az állam és az önkormányzatok fizetik. Ez országosan körülbelül ötven- milliárd forint. Meg lehet ezt ta­karítani, és azt mondani, hogy a szülők fizessék az egészet, de nem következmények nélkül. Ma mintegy 800 ezer gyerek ét­kezik a rendszerben, sokaknak ez az egyetlen napi meleg étele. Kétszeres áron sok szülő egy­szerűen nem fizetné a közétkez­tetést. 6 Ili A lakosság szempont­jából az állam nagy­részt mi vagyunk, elvisszük a szemetet, eltakarítjuk a havat, működtetjük az iskolát, egészségügyi intézményeket Ez kerül veszélybe. „Könnyű azt mondani, hogy az önkormányzati vállalatok ellenőrzése nehezebb, de biztos vagyok benne, hogy egy fővárosi átfogó vizsgálat az ottani anomáliákra fényt derített volna"- Az önkormányzati szférá­ban 426 ezren dolgoznak, több mint 10 százalékuk hiva­talnok. Ebben sincs tartalék?- Nincs, az utolsó lehetséges lét­számleépítés is megtörtént. A köztisztviselői törvény sem te­szi lehetővé, hogy az ügyintéző este tízig bent legyen. A felada­tok pedig egyre nőnek, az állam folyamatosan terheli munkával az önkormányzatokat. Az építé­si hatósági jogszabályok féléven­te változnak, folymatosan nőnek az adminisztratív terhek. Sok helyen magas az ügyhátralék. Nincs tovább.- És a képviselők száma?- A fővárost, a fővárosi kerüle­teket, a megyei jogú városokat és a megyéket ebből a szem­pontból elválasztanám a többi településtől. Az előbbiekben van tartalék, az utóbbiakban nincs. Országosan a 26 ezer képviselő tiszteledíja 15 milli­árd forint. Ha ezt mondjuk meg­feleznénk, akkor megtakaríta­nánk bruttó 7,5 milliárd forin­tot. Közben pedig az 5-7 fős képviselő-testületeket, ame­lyeknek sok fontos dolguk van, működésképtelenné tennénk. Ugyanez igaz a polgármesterek számára is. Biztos vagyok ben­ne, hogy a kistelepüléseken kell egy ember, aki összefogja a kez­deményezéseket, és képviseli a lakosokat.- Az egyik politkai erőnek most nagy esélye van rá, hogy akár kétharmadot szerezzen, és megváltoztassa az önkor­mányzati törvényt. Véleménye szerint hol van erre szükség?- Az önkormányzati finanszíro­zásban nincs tartalék. Ez csak akkor képzelhető el, ha feladatot vesznek el. És végre ki kellene számolni, hogy melyik feladat ellátása mennyibe kerül. Amit meg lehet tenni, az adminiszt­ráció nívósabbá, hatékonyabbá tétele. Azt pedig el kell dönteni, hogy a megye vagy a régió le­gyen a középső szint. Mert bár a megyék megmaradtak, ma is van régió, regionális fejlesztési tanácsok formájában, nem ke­vés működési pénzzel és alkal­mazott szakértővel.- Ön támogatta az Út a mun­kához programot, amely egy hónapja működik. Mik a ta­pasztalatai?- Országos tapasztalatokról még nem tudok beszámolni. Szerin­tem ez jó irány, az állam és az ön- kormányzatok közösen juttat­nak munkához, közmunkához munkanélküli embereket, ami­vel csökkenhet a feketegazdaság aránya, tehát csökken azok szá­ma, akik felveszik a se­gélyt, és mellette feketén dolgoznak. Az látszik viszont, hogy ennyi embernek nem fo­gunk tudni köz­munkát adni. És költségek is van­nak. Akit felve­szünk parkápolásra, annak ruhát, szer­számot, kullancs elle­ni oltást kell adni, ok- BjBSSj tatni kell, tehát ez ne­künk költség. Fél év | múlva lesz érdemes le- aBi vonni a szükséges kö­vetkeztetéseket.- Mit lehet tenni az önkormányzatok óriá­si adósságállományá­val? Már a működést is hitelből finanszíroz­zák, az EU-s pályázatok önré­szére nem is kapnak hitelt a települések.- Úgy gondolom, hogy ezt a 800 milliárd forintos adósságállo­mányt konszolidálni kell, ha nem is egyszerre, de egy kon­szolidációs programmal, aho­gyan annak idején a bankokat is megszabadította az állam az adósságtehertől. Azokat a fej­lesztéseket, amelyeket elvár a la­kosság, megkövetel az amortizá­ció, hogy például egy új sze­métszállító kocsit vegyen a vá­ros, már hitelből intézik az ön- kormányzatok. Ez így nem me­het tovább.- Az EU-fejlesztések ano­máliákat okoznak. Miközben épül egy szép iskola a te­lepülés egyik felén, majdnem összeomlik egy másik a másik felén. Épül egy gyö­nyörű főtér, miközben a kül­város poros-koszos. Miközben a nagyvárosban van önrész, addig a kis faluban nincs.- Az uniós pénzek csak bizo­nyos célokra vehetők fel, és arról lehetne vitatkozni, hogy jó célo­kat jelöltünk-e meg 2007 előtt erre az időszakra. Én minden­képpen belevettem volna az ön- kormányzati intézmények ener­giatakarékos működésének tá­mogatását is, amelyről csak most írnak ki pályázatokat.- Milyen tanulsággal jár az ön- kormányzatokra és az önkor­mányzati vállalatokra nézve a BKV körüli botránysorozat?- Könnyű azt mondani, hogy az önkormányzati vállalatok ellen­őrzése nehezebb, mint az álla­miaké, de biztos vagyok benne, hogy egy főváros által elrendelt átfogó vizsgálat ezekre az ano­máliákra fényt derített volna. Szerintem még csak a jéghegy csúcsát látjuk. Általában az ön- kormányzati cégekkel nincs gond, ha tisztességgel vezetik, ellenőrzik őket, márpedig ellen­őrizni még úgy is lehet, ha ép­pen az üvegzsebtörvény nem vo­natkozik rájuk. A gazdasági tár­Névjegy JANUÁR 3-ÁN született Budapesten, egy nyolc­gyermekes család hatodik gyermekeként. 1980-1985-iG sebészorvos. 1990 óta Gödöllő polgár- mestere. 1996-2000 között az MDF ügyvezető elnöke. 2006-ban kilépett a pártból. 1998-2006 között ország- gyűlési képviselő. 2003-tól az Európai Unió Régiók Bizottsága póttagja, majd 2007-től tagja. 1991 óta a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének elnöke és az Európa Tanács Regionális és Helyi Önkor­mányzati Konferenciájának tagja. 2007 óta a Kormány-Önkor­mányzatok Érdekegyeztető Fórum társelnöke. 2000-2008 között a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke. 2009-től a Nemzeti Sport- szövetség elnöke. elvált, három gyermek édesapja. saságokra is vonatkoznak jog­szabályok, ezek alapján lehet tisztességesen és átláthatóan is működtetni e cégeket. Persze csak ha van rá szándék.- Ön ebben a parlamenti ciklusban nem volt képviselő. Mint polgármester érezte en­nek a hátrányát a korábbi, képviselői idejéhez képest?- Nem éreztem. Bár ellenzéki polgármesternek számítok, sok munkával sok pályázaton indul­tunk el sikeresen, az önkor­mányzati szövetség élén pedig igyekeztem pártpolitikától men­tesen képviselni az érdekeket. És tagja vagyok az EU-ban a ré­giók bizottságának, amely az ön- kormányzatok csúcsszerve. Ott érdemben kérdeznek meg ben­nünket a régiókat, önkormány­zatokat érintő kérdésekről, bizo­nyos kérdésekben javaslattételi jogköreink is vannak. Na, ide kellene Magyarországon is eljut­ni. Ezért volna fontos szerintem egy kvázi második kamaraként működő önkormányzati konfe­rencia vagy kongresszus létre­hozása, amely területi szem­pontok szerint, delegálás alap­ján működik, rendszeresen ülé­sezik, önkormányzati javaslato­kat dolgoz ki, és bizonyos kérdé­sekben egyetértési joga van. Ak­kor tudjuk ezt a szektort felemel­ni. Ehhez nyilvánvalóan az is kell, hogy polgármester ne le­gyen parlamenti képviselő. Ez alkotmánymódosítást és szem­léletváltást is igényel.- Indul újra a három éve elve­szített parlamenti székéért?- Erről még nincs meg a végle­ges döntés. Egy biztos: tovább­ra is az önkormányzati szektor érdekében szeretnék dolgozni. INTERJÚ gémesi györgy Gödöllőn húsz éve polgármester, és azóta országosan is politizál az önkormányzatok érdekében. Most úgy érzi, további megszorítást az önkormányzati szféra nem visel el. „HA EZT IS MEGLÉPIK, NINCS TOVÁBB” 4 r L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom