Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-15 / 191. szám

6 2009. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2009. augusztus 14-én Nyitóérték: 18535 Záróérték: 18071 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK_________________2009.08.14. Rtafer |' meteM itt ' FHB____________940 2,17 304 ANy 830 1,21 2 Émász 22 290 0,88 4 MTelekom 694 0,57 695 Danubius 3 585___________0 ________1_ VE SZTES_____________ ________FORRÁS: BÉT mm I vmm wmmmm OTP 4 614-5,06 26 588 Econet 61-3,17 17 Pannergy 748-3,10 40 Mól 13 500-2,87 996 TVK 2 850-2,73 25 A BUX index az elmúlt napokban 18800 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.14.) Új elszámolási ári EUROBÚZA 2009. szeptember 28 500 TAKARMÁNYBÚZA 2009, szeptember 26000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. szeptember 28 900 TAKARMÁNYÁRPA 2009. szeptember 25 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 55 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. augusztus 14-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f i f 268,73 188,17 175,74 +0,10 Ft-0.28 Ft +0,36 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredlt Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 08.14.) mmmm Vételi Eladási Allianz Bank 262,10 275,54 Budapest Bank 260,99 277,13 CIB Bank 258,24 279,76 Citibank 258,86 280,44 Erste Bank 261,57 276,63 K&H Bank 262,27 277,39 MKB Bank 262,96 276,44 OTP Bank 264,62 278,19 Raiffeisen Bank 263,54 275,40 Európa kezd talpra állni lelet A magyar gazdaság elérte a mélypontot - fellendülés előtt? Negyedével olcsóbbak az agrártermékek az első fél évben Finnország között oz viszonyítva, itt, százalék) Isztország Svédország Lettország Litvánia Hollandia Németország Csehország Szlovákia Luxemburg Ausztria Magyaro, Románia Szlovénia-■< ­Franciaország Portugália Spanyolország ^ ft Olaszország Q| nincs adat Forrás: Eurostat VG-CRAFIKA Eurózóna EU-atlag Gyengébb lett a magyar gazdaság teljesítménye a vártnál a második ne­gyedévben. Némelyek szerint innen már csak fölfelé vezethet az út. AS-összefoglaló Elérte a gödör alját a magyar gazdaság, a második negyedévi 7,6 százalékos GDP-csökkenés ugyanis minden bizonnyal alul- múlhatatlan. Az elemzők várako­zásánál is rosszabb mutató hátte­rében többek között a mezőgaz­daság tavalyinál gyengébb telje­sítménye és a fogyasztás csökke­nése húzódik meg. Jövőre azon­ban már megkezdődhet a fellen­dülés, főleg, hogy Európából igen kedvező hírek láttak napvilágot. németek A német gazdaság a várt 0,3 százalékos zsugorodás helyett ugyanilyen mértékben bővült április-június között a ja­nuár-márciusi időszakhoz ké­pest, s ezzel véget is ért a négy negyedév óta tartó recesszió a hazánk számára legfontosabb uniós tagállamban. franciák Hasonlóan váratlanul kedvező adat érkezett tegnap a francia bruttó hazai termék ala­kulásáról is. Az elemzői vélemé­nyek azonban nem egységesek arról, hogy igazi fellendülés kez­detén állunk-e, vagy csak átme­neti a javulás. Főleg, hogy az új tagállamok egy része - hazánk­hoz hasonlóan - a friss adatok tanúsága szerint még a vissza­esés további súlyosbodásával küszködik. magyar agrárium A gyengébb mutatók mögött többek között a gyengébb mezőgazdasági telje­sítmény áll. Bár az agrárágazat súlya elvileg nem meghatározó a GDP alakulásában, a jelenlegi, ingadozásokkal terhelt időszak­ban az agrártermelés is képes számottevően befolyásolni a GDP-t - mutatott rá Keresztély Tibor, az Ecostat kutatóintézet munkatársa. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a mezőgazda­ság teljesítménye az idén kirí­vóan rossz lenne, a tavalyi kivé­teles termésátlagok azonban túl magasra helyezték a lécet. A 2008-as bázishoz képest a mos­tani eredmények mindenkép­pen lefelé húzzák az adatokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk a mezőgazdaságot, a magyar gaz­daság helyzete alig vagy egyálta­lán nem változott az első negyed­évhez képest - szögezte le a Reutersnek adott nyilatkozatá­ban Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője. A szakember a mezőgazdasági kibocsátás közel 20 százalékos csökkenésére számít a 2008-as adatokhoz képest, ez éves szin­ten akár 0,8 százalékkal is hoz­zájárulhat az alacsonyabb GDP- adathoz. Az év első felében közel ne­gyedével - 24,3 százalékkal - csökkentek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azo­nos időszakához képest. A nö­vényi termékek árszínvonala 33,2 százalékkal, az élő állatok és állati termékek ára pedig 3,8 százalékkal volt alacsonyabb az idén, mint tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adatsorából. ■ A gabona ára esett legjobban. A krumplié viszont emelkedett. A visszaesés különösen az után szembetűnő, hogy tavaly az év első hat hónapjában a mező- gazdasági termelői árak 28,2 százalékkal nőttek éves össze­hasonlításban. Ezen belül a nö­vényitermékek 34,7 százalékos, az élő állatok és állati termékek pedig 20,2 százalékos árnöveke­désen mentek keresztül. Ha a júniusi adatokat vesszük figyelembe, az agrártermékek ára 13,0 százalékkal csökkent 2008 júniusához képest. Ezen belül a növényi termékek árszín­vonala 17,5, az élő állatoké és ál­lati termékeké pedig 3,9 száza­lékkal esett vissza. Az idén az első hat hónapban a mezőgazdasági termelés ráfor­dítási árszintje 5,5 százalékkal volt alacsonyabb, az úgynevezett agrárolló tehát kissé záródott. Ami a különböző termékcso­portokat illeti: a gabonafélék te­rén nagymértékű visszaesés kö­vetkezett be, az árak az év első felében 44,3 százalékkal csök­kentek. Alacsonyabb lett a gyü­mölcsök ára is. A burgonya vi­szont mintegy ötödével többe ke­rült az idén júniusban, mint ta­valy. A tej ára ugyanakkor az el­ső hat hónapban a tavalyinak kevesebb mint a háromnegyedé­re esett vissza, így a felvásárlási ára literenként már csak 57 fo­rintot tett ki. ■ VG Kisebb településnek nagyobb szenvedés lenne körkérdés Megtakarítható-e 120 milliárd az önkormányzatoknál? OSZKÓ PÉTER PÉNZÜGYMINISZTER KISEBB LEMON­DÁS „Magyaror­szág sem von­hatja ki magát a világméretű gazdasági vál­ság hatásai alól. A magyar gazdaság visszaesése azzal jár, hogy kevesebb jöve­delem áll rendelkezésre az álla­mi feladatok finanszírozásához. Éppen ezért rendkívül takaré­kos költségvetéssel készülünk a 2010-es évre. A tervezett hiány mértéke ismert, ennek el­éréséhez pedig minden terüle­ten szigorú gazdálkodásra van szükség. Természetes, hogy ez a takarékosság érinti az önkor­mányzati rendszert is, mi en­nek megvalósítása érdekében konkrét javaslatcsomagot készí­tettünk. A javaslatokról most folynak a szakmai egyezteté­sek. Szeretném azonban hozzá­tenni, hogy terveink szerint a takarékosság a többi fejezethez képest az önkormányzati szfé­rában arányaiban kisebb le­mondással jár.” JAUERNIK ISTVÁN ÖNKORMÁNYZATI ÁLLAMTITKÁR ÁTVÁLLALNA AZ állam „A kor­mánynak még nincs elfogadott javaslata a 120 milliárd »oda nem adásáról«, így csak elvekről tudok beszélni. Megtakarítás érhető el azzal pél­dául, hogy az önkormányzatok a saját erős fejlesztéseiket uniós támogatásokkal váltják ki. Jelen­tős könnyebbség a települések számára az ötszázalékos járulék- csökkentés, a tételes egészség- ügyi hozzájárulás eltörlése. To­vábbá az oktatás, az egészség­ügy és szociális területen is van­nak olyan, ma még kötelező fel­adatok, amelyeket meg lehetne szüntetni. Egyébként pedig ér­dekes, gyakran a települések ra­gaszkodnak foggal-körömmel olyan, elsősorban hatósági jelle­gű és sokba kerülő feladatok el­látásához, amelyeket szívesen átvállalna tőlük az állam. De to­vábbra is várjuk az önkormány­zatok javaslatait, ezeket figye­lembe vesszük.” ZONGOR GÁBOR, A TÖOSZ FŐTITKÁRA EGYEZTETÉSRE várva „A meg­vonás tartalmi elemeit firtató, Bajnai Gordon­nak címzett le­velünkre' még mindig nem kaptunk választ. Ta­lán augusztus végén már többet tudunk, akkor tartja következő ülését a Kormány-Önkormány­zatok Egyeztető Fórum. Nagyon kíváncsiak vagyunk többek kö­zött arra - az elmúlt hetekben mi is rengeteget töprengtünk ezen a kabinet szerint melyek azok a tevékenységek, közszol­gáltatások, amelyeket anélkül le­het csökkenteni, hogy a lakos­ság ellátása veszélybe kerülne. Az azonban biztos, ha az állam azt várja el a településektől, hogy kevesebb pénzből működ­jenek, akkor nem helyes olyan jogszabályokat alkotni, amelyek ezzel a törekvéssel szembemen­nek; például azzal, hogy október­től bírság szabható ki azon ön- kormányzatokra, amelyek az ügyintézési határidőt túllépik.” WEKLER FERENC (SZDSZ) POLGÁRMESTER NINCS HOVA HÁT­RÁlni „Szövetsé- V. gi elnökként, netjének tagjaként is ellenzem a támogatás csökkenését. Nagy kérdés, hogyan dönt a parlament, de ismerve a kormány álláspont­ját, sajnos elég nagy a realitása, hogy megszavazzák a honatyák. Ám beláthatatlan következmé­nyei lennének a 120 milliárd fo­rintos megvonásnak. Az önkor­mányzatok jelentős többsége már a működőképessége határán van, az intézményeket fenntartó tele­püléseknek nincs hova hátrál­niuk. Azt ugyan a miniszterelnök is hangoztatja, hogy a feladatok csökkentése lehet a megoldás, de nincs a kijelentés mögött tarta­lom. Már tíz éve mondjuk, hogy tisztázni kellene a hatásköröket, ám eddig nem történt előrelépés az ügyben, ezért aligha valószí­nű, hogy egy hónap elég lesz er­re a munkára.” KOVÁCS RÓBERT, A REGIONAL MO­NITORING INSTITUTE ÜGYVEZETŐJE A KISEBBEK SZEN­VEDNÉK MEG „A megtakarítás forrásai elsődle­gesen a hazai te­lepülésfejleszté­si források - az oktatási és a szociális normatíva - lehetnek. Ismét a kisebb telepü­lések szenvednék meg jobban az intézkedéseket, ők érik el kevés­bé az uniós támogatásokat azok bonyofultsága, nagyságrendi el­várásai miatt. így a kieső fejlesz­tési források érzékenyen érinthe­tik őket. A működési támogatá­sok csökkenése miatt olyan in­tézkedéseket kell majd hozni, amelyek azonnali pénzügyi meg­takarítást eredményeznek: az eszközvásárlások (például kréta), a szolgáltatások igénybevételé­nek (áram) csökkentése, s ahol lehet, az intézmények összevoná­sa. Helyi adókkal, díjak emelésé­vel, ingatlanhasznosítással kicsi az esély a kompenzációra. Végre a feladatok és a támogatások át­fogó harmonizációjára lenne szükség.” ■ AS-VG-összeállítás i A í á

Next

/
Oldalképek
Tartalom