Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-14 / 190. szám

4 ALMANACH 2009 - UDVARI TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK Nem felejti faluját az elszármazott SEIFENNERSDORFBA várják a falu 15 tagú delegációját szeptember 4. és 6. között a városi napokra. A jó kapcsolat nem új keletű, Udvari és a német telepü­lés képviselői már évek óta vendégeskednek egy­más rendezvényein. Ta­valy tizennyolcán érkez­tek onnan a falunapra. Ez Pfaff Mátyásnak is kö­szönhető. Udvariban szü­letett, de már régóta Né­metországban él, ám szár­mazási helyét nem felej­tette el. Műveikkel hálálták meg a vendégséget A BÁRKA Művészeti Egyesület hat tagja egy hetet töltött az udvari vendégházban. A társa­ság Tamásiból, Szek- szárdról és Kecskemét­ről érkezett tagjai - hi­vatásos és amatőr festők egyaránt - nem tétlen­kedtek ez idő alatt. Alko­tásaikat a gondos ven­déglátásért cserébe Ud­variban hagyták. Hamarosan bölcsibe megy a legifjabb szőke Hunor, a falu leg­fiatalabb lakója 2008. február 14-én született. A másfél éves örökmozgó figyelmét egyelőre a ho­mokozó és az autók kötik le, de érdeklődik az álla­tok iránt is. Kedvence azonban a labda. Anyuká­ja örül, hogy a lurkó gyorsan tud alkalmazkod­ni, így bízik benne, hogy a szomszéd falu bölcsődé­jében is jól érzi majd magát. Szőke Hunor és anyukája ANYAKÖNYV Nem alakult jól az elmúlt időszak. Tavaly hatan, idén pedig már hárman huny­tak el, viszont csak egy gyermek született az el­múlt évben. Jó hír azon­ban, hogy 2009-ben volt már egy házasságkötés. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST HANOL ER­ZSÉBET ÍRTA, A FOTÓKAT KISS ALBERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL UDVARI ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. gazdaság A kétkedők láthatják, nem hiábavaló a földmunkaprogram Udvari példája ékes bizo­nyítéka annak, hogy kel­lő akarattal a kistelepü­lések képesek lehetnek az előrelépésre, még ak­kor is, ha csak aprán­ként haladnak. A fejlő­dés itt már érezhető. ' Hanoi Erzsébet Udvariban a szociális földmun­kaprogram már jóval azelőtt el­kezdődött, mint hogy az állam támogatást nyújtott volna hoz­zá. A téeszt 1994-ben felszá­molták, az önkormányzat ek­kor vásárolta fel az 55 hektáros legelőt, majd a faluban élő te­héntartóknak jelképes össze­gért bérbeadták - mondja Peszt Attila polgármester. A te­hénállományt azóta ugyan már felszámolták, csupán két vál­lalkozó foglalkozik állattartás­sal, de az itt élőknek még most is a földek révén próbálnak megélhetést teremteni. Hosszas győzködés után a polgármesternek 2005-ben si­került a testületnél elérnie, hogy 2005-ben megpályázzák a lehetőséget, amely a követ­kező évben két földterülettel indult. A testületi tagok aggo­dalma alaptalannak bizo­nyult, hiszen a program egyre kiterjedtebb, és ma már hat hektáron, 19 területen tudnak az embereknek munkát adni. A föld nagyobbik részén pap­rika nő, a zöldségtermesztés­re alkalmatlan területen pedig gabonát termelnek. Két fólia­sátor alatt bújnak még meg paprikapalánták. A közeljövő tervei között szere­pel, hogy újabb te­rületeken málnát, esetleg áfonyát ter­messzenek, és a gyümölcsöt eladják, esetleg szörpként értékesítik. A lehet­séges földterületről már foly­nak az egyeztetések. Régi vágy, hogy víztározót alakít­sanak ki az öntözés megköny- nyítésére, s halakat is telepíte­nének bele. Egy horgásztó több embert csalogatna a tér­ségbe. Tervezik, hogy új üzleteket nyitnak. Egyelőre a paprika jelenti a biztos kitörési lehetőséget, s úgy tűnik ezzel tudnak is élni a falubeliek. A Sorsfordító, sors­formáló program segítségével az ősszel várhatóan öten szerez­nek megfelelő képesítést. Az árura pedig van kereslet A paprika magját szárítják, egy kecskeméti cég vásárolja meg vetőmagnak. A ter­mény húsából me- gyeszerte népsze­rű savanyúság készül. Tavaly ezer darab 5 literes üveg kelt el. A jövőben a szociális boltok polcain szeretnék kínálni ezt a terméket. Tervezik, hogy a pak­sihoz hasonlóan Szekszárdon, Tamásiban, esetleg Gyönkön nyitnak ilyen üzletet. De nem a paprika az egyet­len növény, ami a fóli­Virágos utcák fogadják az erre járót vadászpuskával és fegyver­telenül is megéri Udvariba lá­togatni. Aki vadra vágyik, szinte válogathat a kis és nagy testű állatok közül. A ki­rándulni indulók pedig szép és nyugodt környékre bukkan­nak. A faluban egyre több a rendezett, tiszta terület, amely még vonzóbbá teszi Ud­varit. Peszt Attila azt mondja, ehhez nem is kellett nagy anyagi ráfordítás. Hozzáértő kezek ingyen telepítettek a középületek mellé vadrózsatö­veket, melyek mostanra virág­ba borították a kis kerteket, udvarokat. ák alatt nődögéit, virágpalán­ta is akadt bőven. Ezeket bim- bós állapotukban szétosztot­ták a lakosság körében, így ott virultak a kertekben és a köz­épületek előtt, szebbé téve a környezetet. Pályázati pénzből is csinosít­ják majd a falut. A temetői utak anyagköltségét próbálják így előteremteni, a munkát társa­dalmi összefogással és közfog­lalkoztatottak bevonásával vé­geznék. Pályáznak ezenkívül a falugondnoki autóhoz gyer­mekülésekre és az információs rendszer korszerűsítésére. Peszt Attila polgár­mester Gond az öregedés, viszont óvodás mindig van elég Udvari is az elöregedéssel küzd. A rendszerváltás előtt körülbe­lül hatszázan éltek a faluban, mostanra viszont már az ötszá­zat sem éri el a lakosság száma. A többség idős, az aktív komák­nak pedig több mint a fele mun­kanélküli. Szerencsére az óvoda évről évre 20-22 gyerekkel stabi­lan működik. A lakosság korösszetétele 4-14 15-18 19-60 60 ÉV ÉVES ÉVES ÉVES FELETT A falunapon adják majd át az emlékérmeket A falunapok és a kispályás lab­darúgótorna kéz a kézben jár­nak Udvariban, így tizedik al­kalommal is a focisták nyitják a programot. Ám az is talál ma­gának bőven szórakozási lehe­tőséget a holnapi rendezvé­nyen, akit nem érdekelnek a mérkőzések. Napközben séta­kocsin járhatja be a falut, vala­mint kirakodó vásáron bá­mészkodhat. A gyerekek vetél­kedőkön mérhetik össze erejü­ket, egész nap kézműves prog­ramok, légvár és arcfestés vár­ja őket. Aki kedvet érez magában, be­nevezhet a főzőversenyre. A hozzávalókról viszont magá­nak kell gondoskodnia. Délután Udvari óvodásai és a nyugdíja­sok adnak műsort, illetve ér­keznek tánccsoportok, kórusok Gyönkről, Miszláról és Kistor­másról is. A falunapon adják át a megyezászlót és Udvariért Emlékéremmel jutalmazzák az arra érdemeseket. Este a tamá­si Sprint együttes zenéjére mu­lathat Udvari apraja-nagyja. A napot tűzijáték zárja. Alsópélen számíthatnak rá elszármazott Vértessy Esztert a szíve hazahúzza A házalók már régóta nem járnak Udvariba Vértessy Eszter évtizedek óta Németországban él, azonban még most is ezer szállal kötődik Udvarihoz, pontosabban a falu­hoz tartozó Alsópélpusztához. A negyvenes évekig a család birto­kában volt az uradalom, azon­ban a háború utáni államosításo­kat nem kerülhették el. Vértes- syéknek nem volt maradásuk az országban, 1956-ban kivándo­roltak Németországba. Az asz- szony ott szerzett gyermekorvo­si diplomát, s a mai napig Mün­chenben él. Ám rendszeresen hazajár. Egy ilyen látogatás alkalmá­val kellett szembesülnie azzal, hogy Alsópélen az egykori csalá­di kápolna - ahol nagyszülei is Vértessy Esztert szívesen fogadják nyugszanak - romokban áll. Ek­kor döntött úgy a család, az uno­katestvérekkel, Ugrayékkal kö­zösen, hogy nem hagyják tovább pusztulni az épületet. Peszt Atti­lától, Udvari polgármesterétől minden segítséget megkaptak. De a most 76 éves Vértessy Eszter másként is szülőhelye segítségére volt. Amikor az alsópéliek bolt nélkül marad­tak, és még a legalapvetőbb élel­miszerek beszerzésében is az udvari falugondnokra kellett hagyatkozniuk, újra számíthát- tak rá. Vértessy Eszter Peszt At­tilával közösen erre is talált megoldást, s szeretnék, ha ez a sikeres együttműködés tovább folytatódna. Jobb helyre nem is kerülhetne az idei Udvariért Emlékérem. A falu első civil szervezete, a Pol­gárőr Egyesület 1994 óta műkö­dik - sikeresen. Komoly problé­mával nem kellett szembenézni­ük, csak kisebb lopá­sok fordultak elő. ■ Rendszeres éjszakai járőrözéssel viszont ezt is vissza tudták szorítani. Szemmel tartják a házakat, vigyázzák a la­kók szerény vagyonát. Fridrich Ferenc, a szervezet vezetője kü­lönösen büszke rá, hogy a háza­lókat ki tudták szorítani a falu­ból, ezzel pedig az esetleges trükkös lopások elébe mentek. Udvari rendezvényein ők bizto­sítják a rendet a tamási rendőr­séggel együttműködve. A megyei szövetséggel is jó vi­szonyt tartanak fenn. Ennek kö­szönhető, hogy felszerelésüket bővíteni tudják, ruhákat, látha­tósági mellényt vásá­rolnak. Az önkor­mányzat is szívén vi­seli a szervezet sorsát. Ez nemcsak pénzbeli támogatást jelent. Peszt Attila polgármester is jó példával jár elöl, tagja az egyesü­letnek, és bízik abban, hogy még többen csatlakoznak hozzájuk. Tervezik, hogy .a községháza melletti épületben alakítanak ki a polgárőröknek számítógéppel is felszerelt irodát. A polgárőrök biztosítják a falunapok nyugalmát is. t t * Nagy Imre és Radványi Zoltán a paprikaföld csöpögtetőit ellenőrzi. Egy víztározó sokat lendíthetne a paprikatermesztésen A paprika jelenti a jövőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom