Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-13 / 189. szám
2 Előbb a fejlesztések, utána az ünneplés kiválóan sikerültek az elmúlt évek falunapjai Belecskán. Idén azonban elmarad a rendezvény. Az ok prózai: nincs rá pénz. Az önkormányzat ebben az évben is több fejlesztési pályázatot nyert, amelyhez az önerőt biztosítania kell. Az eddigi falunapokat pedig gazdag programmal rendezték, nagyok a lakossági elvárások, amelyeknek megfelelni sok pénzbe kerül. A falu vezetése ezért úgy döntött, hogy előbb jöjjenek a fejlesztések, utána az ünneplés. Remélik, jövőre sikerül megrendezni a falunapot. Az otthon gondoz, munkát ad és főz a falunak értelmi és halmozottan sérült lakói vannak a belecskai Mechwart András Otthonnak. Vörös Gyuláné, a megyéhez tartozó intézmény vezetője elmondta: száztizenöt embert gondoznak. Hetven dolgozójuk helybéli, illetve környékbeli településeken él. Az otthon nemcsak gondoz, nemcsak munkát ad, hanem kétszáz adagos konyhája révén a köz- étkeztetést is ellátja a faluban, sőt a környező községekben is besegít A konyhán kitűnően főznek, ráadásul olcsón is: ötszázhúsz forint egy ebéd ára. Attila a tizedik gyermek a Koch családban EZ ÉV február 22-én született Koch Attila Ferenc. A kisfiú nem a legfiatalabb polgára Belecskának, ám a Koch családban ő a legkisebb, méghozzá a tizedik a sorban. lg m 1 * m A tizedik Koch-gyerek ANYAKÖNYV Tavaly egy gyermek született a községben, Kocsis Csaba Balázs. Házasságkötés nem volt, öten hunytak el. Az idei év eddigi adatai pozitívabb képet festenek. A 2009-es esztendő első hét hónapjában négy gyermek született: Koch Attila Ferenc, Csonka Eugénia Eszmeralda, Wanner Patrik és Újvári Máté. Volt egy menyegző is: Icsei-Tóth Ernő és Icsei-Tóth Beáta fogadott egymásnak örök hűséget. Ebben az évben hatan hunytak el. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST STEINBACH ZSOLT ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTON- FAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A BELECSKAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. ALMANACH 2009 - BELECSKA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK Évtizedes múltja van a faluban a szociális földprogramnak. Szeleden Csilla (a kép jobb oldalán) és Pál Nikoletta, a kft. dolgozói a zöldséget gondozzák Ha van munka, kisebb a gond földprogram Kedvezőbbnek ítélik a falu lehetőségeit másoknál Nő a fiatalabb, munkaképes korúak száma A község lakóinak mintegy huszonkét százaléka hatvan év feletti. Közel tizenöt százalék a tizennyolc év alattiak aránya. Növekszik a fiatal, munkaképes korú lakosság száma. Ezt a korosztályt gyarapítja az ebben a statisztikában még nem szereplő hat fiatal, akik időközben már bejelentkeztek az önkormányzathoz. Általuk feltehetően tovább ifjodhat a falu, hiszen fiatal párokról van szó, akiknél előbb- utóbb gyermekáldás várható. A lakosság korösszetétele 60 ÉY FELETT: 18 ÉVES KORIG.; 19-60 ÉVES: 262 FŐ Mostanában egyre több hátrányos helyzetű településen vezetik be a szociális földprogramot. Az ezen a téren úttörőnek számító Belecskán némi túlzással már minden e program körül forog. Steinbach Zsolt- Nálunk öt éve nincs rendszeres szociális segély, hat éve nincs tartós munkanélküli. - Hatásos érvek a szociális föld- program mellett, és dr. Jakab Róbert, Belecska polgármestere nem is habozik használni őket. Évtizedes múltja van a faluban a földprogramnak, amely segély helyett termelő- munkát és munkabért adott a rászorulóknak, már akkor is, amikor ez még nem volt „divat” az országban. Belecskán a termelésbe bevont, egyébként viszonylag gyenge minőségű földek területe, az árbevétel és a foglalkoztatottak száma is évről évre nő, jelenleg huszonöt fő körüli.- A környékbeli községekhez képest most a belecskai lakosságnak lényegesen jobbak a lehetőségei - véli a polgár- mester, aki szerint a földprogramnak köszönhetően javultak a falu kilátásai. Nem állítja persze, hogy nem lehetnének jobb helyzetben, hiszen az önkormányzatokat sújtó központi elvonások őket is érzékenyen érintik. Viszont a földprogram révén több lett a munkalehetőség. - Ha pedig van munka, akkor kevesebb a gond, még ha marad is belőle bőven - állapítja meg dr. Jakab Róbert, aki úgy fogalmaz: ismer olyan községeket, ahonnan nagyon jó érzés hazajönni Belecskára. Nem véletlenül foglal el központi szerepet a falu életében a fóldprogram. A polgármester úgy látja, ennek folytathatósága, fejlesztése egyenesen a túlélést jelenti a község számára. Ezért is pályáznak folyamatosan, nem mellesleg sikeresen, évente több millió forintot nyerve. A már meglevő aszalóberendezés után tervezik egy gyümölcslé- és egy savanyítóüzem létrehozását. A feldolgozó kapacitások növelése azért is fontos lenne, mert a téli időszakban kevesebb a munka a mezőgazdaságban. Az élelmiszer-feldolgozás nemcsak az árban térülne meg, hanem abban is, hogy még több embert tudnának foglalkoztatni. A polgármester szívesen beszél a falu jövőjét meghatározó mai belecskai iskolásokról is, akik úgy látja, jó adottságokkal rendelkeznek. Az iskola három éve zárt be Belecskán, az alacsony gyereklétszám miatt. A diákok zöme Gyönkre, kisebb része Pincehelyre jár. Mindkét intézménnyel elégedett a polgármester, de a gyönki szerinte nagyobb lehetőségeket kínál a tanulóknak. Végül, még a gyerekeknél maradva, a faluvezető nem mulasztotta el aláhúzni: az előbb- utóbb az önkormányzattól függetlenedő, önállóvá váló fóldprogram a benne résztvevők zöme számára olyan stabil, folyamatos jövedelmet ad, amely alapot teremt számukra arra, hogy merjenek gyermeket vállalni. így alakul a jövő Belecskán. ■ Jó érzés hazajönni Belecskára. A legfontosabb, a munkát adó földprogram mellett természetesen másra is van gondja a falu vezetésének. Pályázati támogatásból felújították az önkormányzati épület tetőzetét. A volt iskolában ún. életházat alakítottak ki. Idén elkészül egy Újabb buszmegálló. Járdafelújításra, útfelújításra is költenek, attól függően, hogy éppen milyen pályázati kiírás jelenik meg. Ezáltal is otthonosabbá, élhetőbbé válik a település. Csak a név lett új, a problémák maradtak Bármennyire is sikeres a belecskai szociális fóldprogram, azért ezt a tevékenységet is nehezítik azok a gondok, amelyekkel más termelők is küzdenek. Szeledeli György, a földprogramot is irányító cég vezetője is említett néhányat: az áfaemelést, a drága műtrágyát és növényvédőszert, ezzel szemben a nyomott felvásárlói árakat. A meggyet például idén negyven forintért tudták eladni, de harmincötbe került a szedés, plusz a közterhek. Azt viszont nem hagyhatták, hogy az enyészeté, vagy a seregélyeké legyen a termés. Az is gond, hogy télen nincs jelentős bevétel a mezőgazdasági termékekből, emiatt tavasszal már nehéz fizetni a dolgozókat. A gondok tehát a régiek, de a fóldprogramot is irányító cég elnevezése új, kht.-ról kft.-re változott. A Belecskai Községüzemeltető Nonprofit Kft. egyébként huszonöt-harminc főt foglalkoztat, és feladatai közé tartozik a közterületek, középületek karbantartása, a temető gondozása is. A leggazdagabb, aki sokat ad ISKOLAIGAZGATÓ Nemrég vette át gyémántdiplomáját Szebbé tennék a falujukat, és ezt a rövidke kis életet „Gazdag az az ember, akinek bőven van. Gazdagabb, aki kevéssel is beéri. A leggazdagabb pedig, aki sokat ad.” Akár ars poeticaként is felfogható Füredi János, nyugalmazott címzetes általános iskolai igazgató gondolata, amit beszélgetésünk során osztott meg velünk. János bácsi elmesélte, hogy belecskai földműves családban született, és Sopronban végezte a tanítóképzőt. 1949-ben nevezték ki a belecskai iskolába tanítónak. Később ő lett ott az igazgató. 1976- tól pedig a pincehelyi iskolában igazgatóhelyettes. A Pedagógusok Szakszervezete járási bizottságában is vezető tisztségeket töltött be, több éven keresztül. A rendszerváltás után egy cikluson át a megyei közgyűlés tagja volt. Számos kitüntetést kapott. Azt is elmesélte, hogy ma, túl a nyolcvanon is rendszeresen végez fizikai munkát kis szőlőjükben, sokat olvas és folytatja hely- történeti kutatómunkáját. Korábban egyebek mellett feldolgozta Belecska földbirtokosainak történetét, de családfakutatással is foglalkozik. Ez év júliusában vette át gyémántdiplomáját, a szekszárdi főiskolán rendezett ünnepségen. Beszélgetésünk során többször is határozottan kérte: úgy írjuk meg a cikket, nehogy valaki dicsekvésnek vegye a benne foglaltakat. Füredi János A belecskai is azon nyugdíjasklubok közé tartozik, amelyeknek a múltba révedés mellett, vagy inkább helyett, a jelenben és a jövőben is akad még bőven dolguk. Ezt érezni legalábbis, amikor a klub vezetőjét, Szeledeli Györgynét hallgatja az ember. A fiatalos, „pörgős" Rózsi- ka kezdeményezte a szervezet létrehozását, ami 2006 februárjában meg is történt. A mai, bő húszfős tagság igen aktív. Minden hónap első hétfőjén gyűlnek össze az ön- kormányzat által biztosított helyiségben, ahol főzési lehetőség is van. Ez jól jön a nagyobb ösz- szejöveteleiken, esetleg amikor vendégeket is hívnak, mint legutóbb a csikóstőttősi nyugdíjasokat. A klub a munkában is aktív. Nagyobb kampánymunkák idején kiveszik a részüket a földprogramból is. Gyümölcsöt szednek, babot fejtenek, virágot ültetnek, templomot takarítanak. Az ön- kormányzat az önzetlen felajánlásokért cserébe ingyen adja a község kisbuszát a klub kirándulásaira. Idén őszszel például badacsonyi túrát terveznek. Mert a falu csinosítása mellett az is nem titkolt szándékuk, hogy „még szebbé tegyék ezt a rövid kis életet”. ■ A munkában is aktív a nyugdíjasklub. * Kern feledkeznek meg a középületekről sem
