Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-11 / 187. szám

4 ALMANACH 2009 - SZÁRAZD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. AUGUSZTUS 11., KEDD Tizenöt fiatalt nyaraltat egy helyi vállalkozó érdemes aktívan részt ven­ni a helyi közösségi élet­ben. Egy vállalkozó, Pék Fe­renc felajánlotta, hogy tá­mogatja tizenöt szorgalmas szárazdi gyerek illetve fia­tal nyaralását, egy általa megjelölt céges üdülőben. A kiválasztottak augusztus utolsó hetében élhetnek ez­zel a lehetőséggel. Az ösz- szetartással nincs gond a fi­atalok között. A hagyma­fesztivál lebonyolításában is aktívan részt vettek. Ők állították fel és bontották le a sátrakat. Betonkeverőre és fűnyíróra is pályáztak A KÖZFOGLALKOZTATOTTAK fő­ként építési, park- és kert­gondozási, közterület-kar­bantartási feladatokat lát-. nak el. Munkájuk könnyeb­bé tétele érdekében most betonkeverőre és fűnyíróra pályázik az önkormányzat. Augusztus végére várható a döntés, hogy megkapják-e a 750 ezer forintot. Kicsit lámpalázas, de azért kiáll a pódiumra verseket, meséket mond az iskolai ünnepségeken és a falu közösségi rendezvénye­in Fojtek Dzsenifer. Most megy hatodikba - Gyönkre jár iskolába, ahogy a leg­több szárazdi gyerek -, koz­metikus szeretne lenni. Könnyen tanul, német nyel­ven is szavalt már. Egy do­log okoz neki nehézséget: a lámpaláz leküzdése. De ed­dig még sikerült baki nél­kül átvészelnie a fellépése­ket, szerepléseket. A hagy­mafesztiválon Petőfitől A magyarok istene című ver­set mondta el. Fojtek Dzsenifer ANYAKÖNYV A születések száma csök­ken és az elvándorlás miatt is fogy a lakosság. Tavaly két gyermek született Szárazdon és hárman hunytak el. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST WESSELY GÁ­BOR ÍRTA. A FOTÓKAT LEHŐCZ PÉTER KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A SZÁRAZDI ÖNKORMÁNYZAT TÁ­MOGATÁSÁVAL JELENT MEG. Benke Valéria (balról), Szalontai József és Szalontai Józsefné a hagymafesztiválon, amit most első ízben rendeztek meg Kis falu, kis fejlesztések elnéptelenedés Munkahely nincs, pályázati pénzekből haladgatnak Valaha csak német ajkúak laktak ezen a településen A háború előtt, a kitelepítést meg­előzően majdnem száz százalék­ban német ajkú volt a falu. Ma, Szalontai Józsefné, a német ki­sebbségi önkormányzat elnöke szerint, mintegy 60-70 lehet a né­met nemzetiségűek száma. So­kan települtek át a felvidéki Perbetérői. A cigány lakosság ará­nya nem számottevő. Betelepülő napjainkban alig akad, pedig szép házakat lehet olcsón kapni. Lakosság korösszetétele 60 EV FELETT 57 0-17 EVES 45 18-60 EVES 134 Csak idénymunka és közmunka akad a falu­ban. Miközben Szárazd a megmaradásért küzd, a sváb gyökerű hagyo­mányokat is őrzi, ápolja, A hét végén tartották a hagymafesztivált. Wessely Gábor Vegyes lakosságú település Szárazd. AII. világháború előtt főként svábok lakták, közel ez­ren, aztán, a lakosságcsere so­rán felvidéki magyarok költöz­tek ide. Most 236 a nyilvántar­tott népességszám. A felvidéki kapcsolat máig létezik. A szlovákiai Perbete partnertelepülése Szárazd. Az önkormányzatok és a civil szervezetek rendszeresen láto­gatják egymást. Az elmúlt hét­végi hagymafesztiválra is érke­zett perbetei delegáció. Hagyományain kívül nem sok mindennel dicsekedhet Szárazd. A településen munka­hely nincs. Se ipari üzem, se mezőgazdasági. Idénymunka és közmunka kínálkozik oly­kor. Óvoda, iskola nem műkö­dik, a népességfogyás megállít­hatatlan. Sok az üres, eladó in­gatlan, s a többi ház jelentős ré­szében magukra maradt idős emberek laknak. A háziasz­szonyok igényeit egy kisbolt, a szomjas férfiakét egy kocsma elégíti ki. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat Munkát ad egy gazdasági ügyintézőnek, egy fa­lugondnoknak, egy hivatalsegéd­nek, és néhány hónapon át hét közfoglalkoztatott­nak. Alkalmaz továbbá négy órában egy könyvtárost, egy szo­ciális ügyintézőt Keszőhideg- kúttal közösen, és egy körjegy­zőt Regöllyel, Keszőhidegkúttal és Párival társulva. Az önkor­mányzatnak, a polgármesteren kívül öt képviselője van. Mind­annyian függetlenek. Havi tíz­ezer forint tiszteletdíjat kapnak. Fejleszteni egyetlen módon tud a falu: pályázatok segítsé­■ Az önkormány­zat a legnagyobb foglalkoztató. gével. p is használják a lehe­tőségeket, évente 8-10 pályáza­tot írnak, s azok többnyire ked­vező elbírálást kapnak. Közre­játszhat ebben az is, hogy a kis falunál apró pénzekről van szó. Legutóbb, a műve­lődési ház burko­latcseréjére kér­tek 850 ezret, in­tegrált közösségi térkialakítására pedig 1,5 mil­liót. Ezt a volt óvoda épületé­ben hoznák létre. Helyet kapna benne a teleház, a könyvtár, az e-Magyarország pont, a falu­gondnok, a családgondozó, a házigondozó és a gyermekjólé­ti szolgálat. Sok eset­ben csak az anyagkölt­ségre kér pályázati pénzt a szárazdi önkor­mányzat, a kivitelezést önerőből oldja meg, közmun­kásokkal. Sok szállal kötődik a falu a most várossá lett mikrotérségi központhoz, Gyönkhöz. Onnan jár ki hetente kétszer a házior­vos, ott praktizál a gyermekor­vos, és ott van mód az idősek bentlakásos elhelyezésére is. A nagyobb városok közül Pécs és Budapest a legkönnyeb­ben elérhető, hiszen Szárazd, az e két várost összekötő vasútvo­nal mellett fekszik. A legutóbbi menetrendváltozás kedvezően érintette a falut. Sokkal több vo­nat megáll, mint azelőtt. Budai Mária polgármester A képzett fiatalok nem térnek vissza A település legvonzóbb sajátos­sága a fekvése. Szép táj a Hegy­hát, békés a környék. Már kül­földiek is felfedezték Szárazdot, vettek több ingatlant, hétvégi háznak. A polgármester persze annak örülne, ha a helyi lako­sok elvándorlása megszűnne. De csekély az esély arra, hogy a képzett fiatalok visszatérnek a faluba Legföljebb ők is üdülő­nek tartják meg a szülői há­zat Budai Mária - lévén ma­ga is fiatal - minden kezde­ményezést támogat, ami azt célozza, hogy jól érezze ma- ~ gát a helyi ifjúság. Nemrég L - , at egy klubhelyiséget alakítót- '' lg tak ki. Már kétszer három- százezer forintot nyertek bú- torra, számítógépre és egyéb berendezési tárgyakra. Vendégváró helyi ínyencség a hagymalekvár Falunapot ötödik alkalommal, hagymafesztivált először rendez­tek most, augusztus 8-án Szárazdon. A falunapok egyben testvértelepülési találkozók is - itt és a szlovákiai Perbetén - öt éve, a partnerszerződések aláírá­sa óta. A perbeteiek útiköltségét most a szárazdi önkormányzat állta, mert uniós pályázaton nyertek pénzt erre, illetve a kul­turális és gasztronómiai prog­ram részbeni finanszírozására. A főszereplő a lilahagyma volt, ami a falu címerében is szerepel. Ez nem a szokványos gömb ala­kú, hanem hosszúkás, halványli­la, édeskés fűszernövény, amit palántázással szaporítanak. A sváb elődök honosították meg. A fesztiválon hagymás ételeket kínáltak a vendégeknek: hagyma­levest, hagymamártást és a híres helyi specialitást, a hagymalék- várt. Ezt karamellizált barna cu­korral, sóval, borssal és balzsam­ecettel készítik. A vendégváró ínyencséget barna kenyérrel, Ca­membert sajttal kínálják. De sül­tek, vadhúsok mellé is tálalják. Hárommííszakos ápolónő volt integrált intéziviény Mintegy 1500 embert látnak el Lapáttal és tűzoltóautóval is küzdenek a lángok ellen Falusi sváb embernek tatja magát Waffenschmidt Ibolya, aki - bár te­hetsége és agilitása okán megte­hette volna - sosem akart messzi­re eltávolodni szülőhelyétől. Negy­ven évig Szárazdon élt, ott nőtt fel, s onnan járt át dolgoz­ni Gyönkre. Három­műszakos ápolónő­ként kezdett, s ma a 178 embert foglalkoz­tató Hegyhát Integrált Szociális In­tézményt vezeti.- A szegénységet ismertük - mondja -, nem volt nehéz szoci­ális érzékenységre szert tenni. Az általa vezetett intézmény tíz településen 1500 embert lát el: időseket, sérülteket, betegeket, hátrányos helyzetű gyermekeket. Regionális ellátás-módszertani feladatokat, modellkísérleteket is végeznek. Sok szárazdi talált itt munkát. Szülőfaluja elnéptelenedik. Amikor ő járt iskolába, még 18-an voltak az osztály­ban; ma már nincs iskola. Egyre több az egyszemélyes ház­tartás, az üresen maradó ház. Ő is átköltözött Gyönkre; a szülei meghaltak, a testvérei máshol élnek. A közös­ségi rendezvényeken, falunapo­kon még részt vesz, de az utóbbi időben inkább a temetőbe jár ha­za. Elhagyatottak a porták. Pedig a falu akkor él - jegyzi meg kese­rűen -, ha lakottak a házai. Waffenschmidt Ibolya Négy civü szervezet működik Szárazdon: az ifjúsági, a nyugdíjas, a tűzoltó- és a horgászegyesület A tűzoltóknál nemrég volt vezetővál­tás, Várkonyi Henrik életkorára hi­vatkozva visszavonult, s utódja Ko­vács Ferenc lett Az önkéntes tűz- oltúegyesület új el­nökét öt évre vá­lasztották meg. Ve­zetésével nemrég egy meghívásos versenyen vettek részt a tagok a szlovák testvértelepülésen, Perbe­tén, ahol 15 csapat közül a hetedik helyen végeztek. Érdekessége a szárazdi önkéntes tűzoltó-egyesü­letnek, hogy a negyven tag fele nő. Bevetés nem sok vár rájuk. A ki­sebb avartüzeket saját eszközök­kel - lapátokkal - megfékezik, s ha erőiket meghaladó bajjal kell szembenézni, értesítik a hivatásos tűzoltókat. Sárbogárdról, Szek- szárdról vagy Tamásiból várhat­nak segítséget Azok kiérkezéséig persze nem csak lapátokkal küzde­nek a lángokkal. Kaptak Németor­szágból egy tűzol­tóautót, és van körülbelül húsz öl­tözet tűzoltóruhájuk, az azokhoz tartozó sisakokkal, lábbelikkel. Igazán veszélyes bevetésük sze­rencsére az elmúlt években nem volt. Ettől függetlenül elméletben is felkészültek. Minden egyesüle­ti tag elvégezte Szekszárdon az alapfokú tűzvédelmi tanfolyamot. ■ A szociális érzékenységet otthonról hozta. ■ Elvégezték az alap­fokú tűzvédelmi tanfolyamot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom