Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-08-09 / 31. szám
4 2009. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA ŐSSEJT i. Hazánk az őssejtkutatásban az unió élvonalában van. Csontvelőt, porcot már gyógyítanak szöveti őssejtekkel, az embrionális őssejt felhasználása azonban veszélyes sarlatánság. LABORBAN A JÖVŐ GYÓGYMÓDJA Beláthatatlanok a lehetőségek az őssejtek felhasználásának területén Jelenleg az őssejteket már a gyógyítás legtöbb területén sikeresen alkalmazzák, de a kutatások szerint a lehetőségeik beláthatatlanok, hiszen elméletileg bármilyen szövet képzésére képesek lehetnek. Kémiai úton már most befolyásolni lehet az őssejteket, hogy bizonyos szövetekké alakuljanak, így lehetővé válhat különböző szervek növesztése is. Daganatos betegségek A daganatoknál alkalmazott sugár- és kemoterápia káros mellékhatásait csökkenthetik vagy meg is szüntethetik az őssejtekkel történő kezeléssel. Csontvelőbetegségek Őssejtekkel már a nyolcvanas évektől sikeresen gyógyítható vagy visszanöveszthető a beteg, illetve sérült csontvelő. Meddőség Várhatóan gyógyíthatóvá válik a jövőben a férfiak meddősége, méghozzá a herébe ültetett őssejtek segítségével. Genetikai rendellenességek A sérült gének okozta betegségek, elváltozások kezelhetőek lesznek az őssejtekben tárolt örökítőanyag segítségével. Baleseti és egyéb sérülések Gyógyítható az infarktusban sérült szívizom, regenerálható lesz a balesetben megsérült gerinc, ami milliók gyógyulását jelentheti világszerte. Szövetnövesztés Az őssejtekből növeszthető szervektől remélik az orvosok a legnagyobb áttörést a gyógyászatban: a betegnek nem kell donorra várni egy károsodott szerv transzplantációjánál. FORRÁS: VR-CYŰJTÉS - VR-GRAFIKA Az őssejtkutatás az orvos- tudomány egyik legígéretesebb területe. Hazánkban is komoly kutatások folynak, hogy mielőbb biztonságosan használni lehessen az őssejteket a gyógyításban. Fábos Erika Őssejtek létrehozásával és fejlődésük irányításával igény szerint lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy szerveket, amelyekre egy betegnek - például idegrendszeri sérültnek, szívbetegnek, gerinc sérültnek - éppen szüksége van. Ez a jövő legnagyobb tudományos ígérete - ebben egyetértenek a szakemberek, ahogy abban is, hogy ez a tudomány egyelőre a jövőről szól. Ugyanakkor a szöveti őssejteket már szélesebb körben használják: csontvelő-átültetéskor három évtizede rutinszerűen őssejteket alkalmaznak. A beágyazódás előtti embriókból kinyerhető, úgynevezett magzati vagy embrionális őssejteket viszont - veszélyességük miatt - egyelőre sehol a világon nem szabad emberi gyógyításra használni, csak kutatások folynak. „Az embrionális őssejteket szöveti sejtté alakítás nélkül alkalmazni a mindennapi gyógyászatban kockázatos lenne, mert - éppen sokoldalúságuk miatt - daganatok képződését is beindíthatják - mondja Dinnyés András, a gödöllői Szent István Egyetem professzora, aki tagja az Egészségügyi Tudományos Tanács Őssejt Bizottságának is. - Amerikában folynak olyan jól ellenőrzött klinikai próbák - állat- kísérleteket követően -, ahol a gerincvelőt burkoló sejtekké alakított embrionális őssejtekkel elszakadt gerincvelőt pótolnak ki. Az embrionálistól azonban teljesen eltérő sejtforrás az abortált magzat, amely sokféle, főképp szöveti őssejtet tartalmaz. Az ebből nyerhető, nehezen meghatározható összetételű sejtkeveréket sehol nem használják komoly kutatásra. Gyógyító hatásukra nincs semmilyen megbízható adat, ugyanakkor más, súlyos betegség lehet a mellékhatásuk, mivel nem ismerik még elég jól a működésüket, és nem tudják irányítani őket.” Az ellenőrizetlen, állat- és kontrolikísérletek nélküli, kétes hatású kezelések visszaszorítására mindenhol tesznek lépéseket. Dinnyés András példaként említette, hogy miután áprilisban Kína törvényben tette bün- tethetővé az őssejtklinikákon az engedély nélküli orvosi beavatkozásokat, eltűntek a honlapokról a csodálatos gyógyulást ígérő embrionális őssejtbeültetési hirdetések. Czeizel Endre orvos-genetikus szerint, amennyiben egy orvoscsoport olyan tudományos eredménnyel rendelkezik, amellyel csodás gyógyulásokat képes elérni, kötelessége lenne mások által is elérhetővé tenni a tudást. Ha ilyen eredmény nincs, közönséges csalás és sarlatánság gyógyulást ígérni. „Engem, mint genetikust, sok szülő felkeres, hogy segítséget kérjen - mondja Czeizel Endre. - Hatról tudok, akik kiutaztak Kínába, sajnos nem tapasztaltam változást azoknál, akik a beavatkozás után felkerestek.” Persze az is igaz, hogy minden tudományos eredmény, amely ma a laboratóriumokban születik, évtizedek múlva óriási értéket képviselhet. A kutatók ezért őrzik titokként az eredményeket, és a fejlett országok ezért költenek állami forrásokból is egyre többet fejlesztésre. Az unióban is számos helyen folyik laboratóriumi vagy már klinikai kísérleti fejlesztés, de Kína, Japán, Korea, India és az USA is központja ezeknek. Kalifornia államban egy népszavazásnak köszönhetően hárommilliárd dollár áll rendelkezésre őssejtekkel kapcsolatos kutatásokra. Ott az embrionális őssejtekkel is előrehaladott munka folyik. Magyarországon ilyenből még kevés van, állati őssejtekkel körülbelül tíz kutatócsoport dolgozik, humán őssejtekkel pedig 4-5 helyen folyik tudományos munka. Az egyik hazai fellegvár Debrecen, ahol alap- és klinikai 1960-AS évek Joseph Altman és Gopal Das bizonyítékot találnak a neurogenezis folyamatára: az agyban őssejtaktivitást mutatnak ki. Eredményeiket elutasítják, mert ellenkezik Santiago Rámán y Cajal idegélettan-tudós dogmájával, miszerint a felnőtt agyban nem születnek új neuronok. 1963 Ernest McCulloch és James Till önmegújulásra kész sejteket mutat ki egerekben. szinten is sokirányú szöveti őssejtkutatás zajlik, egyre kecsegtetőbb eredményekkel. Sarkadi Balázs, az Egészség- ügyi Tudományos Tanács őssejtbizottságának vezetője úgy fogalmaz: Magyarország a kutatás terén az unió élvonalához tartozik, ahhoz azonban, hogy ebből előreléphessen, a jelenleginél színvonalasabb klinikai háttérre lenne szükség. „Magyarországon kutatási célokra megfelelő állami tőke áll rendelkezésre pályázati pénzek formájában - teszi hozzá Sarkadi Balázs. - Inkább a kutatóintézetek, a klinikák és az intézmények területén van hiányosság. Csak néhány intézmény működik hazánkban, ahol olyan fejlett készítményeket, amelyeket őssejtkutatás útján előállítanak, ki lehet próbálni klinikai körülmények között.” A kutatók szorosan együttműködnek egymással, és tudnak egymás eredményeiről - hangsúlyozza Sarkadi. Arról a kínai központú Beike Magyarország Biotechnológiai Kft.-ről azonban nincsen információjuk, amelyik a napokban hozta nyilvánosság1968 Sikeres csontvel&transz- plantációt végeznek két testvér között a kombinált immunhiányos állapot (SCID) kezelésére. 1978 Vérképző őssejtek az emberi köldökzsinórvérben. 1981 Embrionális őssejteket nyernek ki egerek embriócsomójából. 1992 Először sikerül idegrendszeri őssejteket tenyészteni laboratóriumi körülmények között, kémcsőben. ra azt a tervét, miszerint 2010- ben Ferihegy mellett nyitják meg az első európai őssejtterápiás központot. Sarkadi Balázs, az Európai Gyógyszerügynökség Fejlett Terápiás Bizottságának tagjaként is tudhatna róluk, ha valódi tudományos eredmények, fejlesztések állnának mögöttük. Az EU-ban ugyanis az idén januártól központilag engedélyezhető minden olyan sejt- és génterápiás készítmény, amelyet embereken kívánnak alkalmazni. Ennek hiányában nem folytatható rutineljárásként végzett őssejtterápia. Márpedig a bizottsághoz Magyarországról egy kérelem sem érkezett. Máshonnan viszont igen. Több tíz beadvány van már a bizottság előtt, eddig azonban csak egy esetben adtak engedélyt új őssejtterápiás készítmény alkalmazására. A porcszövet regenerációját célzó eljárást az elmúlt hetekben hagyták jóvá, és nemsokára engedélyt is kap. Ezt a tervek szerint egy nemzetközi konzorcium végezhetné. Ezen kívül az unió területén egyelőre nincs másik új őssejtterápiás készítmény, amely engedéllyel lenne használható. 1997 A leukémia vérképző őssejtből alakul ki - az első bizonyíték rákos őssejtek létezésére. 1998 James Thomson és munkatársai elsőként nyernek ki embrionális őssejteket humán embriókból. 2001 Először próbálnak meg korai emberi embriókat klónozni, hogy embrionális őssejteket hozzanak létre. 2005 A Kingston University kutatói bejelentik: egy új típuMi az az őssejt? az őssejt olyan saját sejtünk, amely még valamennyi szövetünk, sejtünk „előállítására” képes. Sok forrásból többféle őssejt nyerhető, és ezeket többféleképpen lehet felhasználni. Az egyik forrás a korai, beágyazódás előtti embriókból származó embrionális őssejt. Ehhez a magzati fejlődés első két hetében juthatnak hozzá a tudósok. A másik a testi, akár felnőttekben is megtalálható szöveti őssejt: ez a köldökzsinórvérből, a csontvelőből és sok más szöveti forrásból nyerhető. mindkettő mást tud - az embrionális őssejtek többféle szövetet képezhetnek, de éppen ezért veszélyesebbek, mivel daganatot is létrehozhatnak. A szöveti őssejtek (pl. a köldökzsinórvér- őssejtek) csak bizonyos szöveteket képezhetnek, de általában nem okoznak daganatot. míg az embrionális őssejtek gyakorlatilag korlátlanul, addig a szöveti őssejtek csak kismértékben szaporíthatok, így a terápiás alkalmazásuk nehezebb. sú őssejtet fedeztek fel a köldökzsinórvérben. Ezek az új őssejtek több szövettípussá képesek differenciálódni. 2006 Angol kutatók mesterséges májsejteket hoznak létre köldökzsinórvér-őssejtekből. 2007 Mario Capecchi, Martin Evans és Oliver Smithies elnyeri a 2007-es orvosi és élettani Nobel-díjat egerekből származó embrionális őssejtekkel végzett kutatásaiért. Követnék a gyógyulást madarász Emília, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) munkatársa lapunknak elmondta: szakmai körökben először 2007-ben vetődött fel a gondolata annak, hogy nyomon kellene követni a főleg Kínából és Ukrajnából hazatért és őssejtterápián átesett magyar betegek állapotát. Ettől az évtől vált ugyanis tömegessé a magyar betegek külföldi kezelése. A páciensek állapotváltozásának követésére tervezett program kezdeményezője többek között a gyermekneurológiai és a fejlődésneurológiai társaság, valamint a KOKI volt. Madarász Emília szerint szemé lyiségi jogi kérdések sem merülhetnek fel, hiszen a betegek személyes adataira nagyon vigyáznának, a program névtelen lenne, éveken át követhetnék az őssejtkezelésen átesett betegek állapotát. Ha megvalósíthatnák a projektet, akkor szakmai érvek és egyértelmű adatok lennének az orvosok és a betegek számára elérhetők az őssejtkezelés hatásairól. Madarász Emília kontrollt szeretne ■ A kínai csodadoktorok hirdetései eltűntek az internetről. Mérföldkövek az őssejtkutatás történetében, az első bizonyítéktól az orvosi és élettani Nobel-díjig r ) <
