Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-28 / 175. szám

4 Horvátországba utaztak a Tolna megyei méhészek az idei mézgyűjtő szezon véget ért a napraforgóval - mondta Nagyernyei Attila, a megyei méhész egyesület elnöke. Akácból, repcéből, hársból, napraforgóból kö­zepes, vaddohányból gyen­ge hordás volt, ami az idő­járás számlájára írható. Százötven megyei méhész három autóbusszal a hétvé­gén Horvátországba uta­zott, szakmai kirándulásra, egy anyanevelő telepre. A méhészeket Bross Péter, az országos szövetség elnö­ke is elkísérte. Közepes volt a szezon Traktorverseny, családi nap Nagyszokolyban immár hagyomány, hogy au­gusztus elején családi napot tartanak Nagyszokolyban. Idén augusztus 8-án, szom­baton, a sportpályán dél­előtt 9 órakor kezdődik a program és késő estig tart. A gazdálkodók versenyez­nek egymással, lesz trakto­ros felvonulás, pótkocsis tolatás, tűzoltó-bemutató. Este 8 órától kezdődik a nosztalgia est, melyre min­denkit várnak. Intervenciós eladás, kukoricát vettek magyar intervenciós kuko­ricát sikerült eladni az uni­ós piacon. Az EU gabonairá­nyító bizottságának közlése szerint 4213 tonnát értéke­sítettek, tonnánként 98,02 eurós áron. A kereskedők 8789 tonna kukoricára tet­tek ajánlatot. Az unió júni­usban nyitotta meg a ten­dert mintegy 16 ezer tonna 2004-ben és 2005-ben beta­karított intervenciós ma­gyar kukorica eladására. Befejeződött az aratás, gyenge az átlagtermés tolna megye kiváló minősé­gű szántóföldjén is csak át­lagosan 4,4 tonna őszi bú­zát tudtak betakarítani a ter­melők, hektáronként. A gyenge mennyiségről a tava­szi szárazság tehet, állítják a szakemberek. Az aratás a megye minden szegletében befejeződött, a termésátlag­ok a többi növénynél is ha­sonlóak, az őszi árpa hektá­ronként 4 tonnát termett. Egy jó évben az őszi búza hektáronként 6-6,5 tonnát terem Tolna megyében. A felvásárlási árak még min­dig nyomottak, sőt még ala­csony áron sincs élénkülő kereslet a gabonára. Továbbiak a TEOLhu hírportálon GAZDASÁGI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚLIUS 28., KEDD Ennyit a szabad piacról tejtermelők A tárca ígéri, hamarabb jön az uniós támogatás Januárban még 90 forin­tot adtak a felvásárlók egy liter kiváló minőségű tejért, ma 59 forintot. Ez az oka annak, hogy egyre többen döntenek úgy, felhagynak az állat­tartással. Mauthner Ilona Minden fillér, melyet előbb kap­nak meg a termelők enyhíti a likviditási gondokat - mondta Gamos András, a paks-földes- pusztai székhelyű Milk-Men Kft. ügyvezetője az agrártárca azon bejelentésére reagálva, miszerint idén hamarabb érke­zik az uniós támogatás. A szak­emberek azzal magyarázzák a felvásárlási ár csökkenését, hogy túltermelés van, de igazá­ból a kereskedelmi láncok sor­ra olcsóbb, gyengébb minőségű importtal töltik fel a polcaikat. Ráadásul a tejes italok dobozán a tej felirat szerepel. Bár a hazai termékre is jellemző, hogy ol­csón veszik, drágán adják - tet­te hozzá a cégvezető.- Egy liter 4-5 százalékos zsírtartalmú, minőségi tejet 60 forint körüli áron vesz át a fel­dolgozó, de mire a polcokra ke­rül, 2,8-as és 200 forintos lesz - ezt már Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács szakmai koordi­nátora mondta. A logikus az lenne, ha olcsón veszik át a te­jet, mert túlkínálat van, akkor a boltokban is olcsóbban jussa­nak hozzá a vásárlók. Ehelyett úgy tűnik, a multik a termelők­kel és a feldolgozókkal nyeletik le a túlkínálatot.- Ausztriában a helyiek az osztrák tejet, sajtot, joghurtot vásárolják, és nem az olcsó kül­földit, mert tudják, ezzel saját magukat támogatják mondta Gamos András. Sajnos ez a szemlélet nálunk hiányzik. Bár az is igaz, a jelenlegi gazdasági válságban nehéz elvárni, hogy ne a pénztárca döntsön.- Hatszor több import tej érke­zik hazánkba mint az uniós csat­lakozás előtt. Tavaly 700 millió li­tert fogadtunk és csak 200 millió litert exportáltunk. Senki nem vizsgálja, hogy a lengyel tejnél, amit 97 forintért árusítanak egyes kereskedelmi láncok, mi­ért olyan alacsony az árrés, míg a magyar tejnél ennek a többszö­Nagy Hajnalka bolti eladó feltölti a tejespultot Simontornyán röse. Hiányzik a nemzeti identi­tástudat - mondta Bakos Erzsé­bet is, aki hozzátette, próbáljon meg bárki a francia piacra sajtot bevinni, majd megtudja, érde- mes-e. Ennyit a szabadpiaci moz­gásról. Vannak országok, akik készítenek ugyan trappista saj­tot, de a gyenge minőség miatt azt a saját piacukon nem is for­galmazzák, nálunk viszont igen. Ami pedig az uniós tejfelesleget illeti, minden érintett ország igyekszik áttolni a feleslegét egy másik országba, és ott, ahol hagyják, mint nálunk, eláraszt­ják a boltokat - mondta a ter­méktanács koordinátora. Gamos András szerint megoldást jelent­hetne, ha a kereskedelmi láncok­nál forgalmazott termékeknél is olyan szigorú minőségellenőr­zést végeznének mint a hazai fel­dolgozóknál. Ha valami lényeges változás nem történik a tejpia­con, akkor a magyar termelők zö­me fél év alatt tönkremegy - mondta Gamos András. Buják Emil györkönyi gazdál­kodó nemrég még 45 tehenet tartott, és, bár száz hektárnyi termőfölddel is rendelkezik, melyen a takarmánynak valót megtermeli, azon gondolkodik, át kellene térnie a húsmarha tartására. Az extra minőségű tej, amit a tejiparnak szállít, 4,66-os zsírral és 3,7-es fehérjé­vel rendelkezik, ezért kap lite­renként minden kiegészítővel együtt 63 forintot. A szekszárdi tejipar kiváló partner, mindig pontosan fizet, de a piaci gondo­kat ők is megszenvedik - mond­ta a termelő. Az agrártárca segíti a tejtermelőket az mvh október 16-tól megkezd­heti a tej top up folyósítását, ez azonban azt is jelenti, hogy a tejtermelők legközelebb csak 2011-ben kapják ismét a nem­zeti kiegészítő támogatást Az uniós pénzek kifizetését szin­tén október 16-tól kezdik, illetve literenként további 6 forintos (kvótán felüli) támogatás nyújt­ható a tejágazatnak EU forrás­ból Mindezek mellett vidékfej­lesztési forrásból állatjóléti tá­mogatásra lehet pályázni. Szarvasmarha-állomány alakulása megyénkben: 2000-ben 42 ezer, ebből telién 18 ezer 2003- ban 35 ezer ___________14 ezer 20 04- ben 27 ezer _ 13 ezer 2008-ban 24 ezer___________11 ezer fo rrás: KSH TEOLhu További mezőgazdasággal kapcsolatos írásokért keresse a TEOLhu hírportált A kukoricáé a főszerep, árcsökkenéssel Folytatódott az élénk keres­kedés a Budapesti Érték­tőzsde árupiaci szekciójában a július 10. és 14. közötti időszakban is. A kukoricáé volt a főszerep, az időszak alatt összesen 213 kontrak­tust kötöttek. Az eurobúza tőzsdei ára 150-400 forinttal emelkedett tonnánként. A takarmánybúza esetében 700-1200 forintos értéknö­vekedés volt megfigyelhető. Az ótermésű takarmányku­korica szeptemberi határide­jű jegyzése további 2100 fo­rinttal esett, az új termésé ellenben 1000-1390 forinttal nőtt. A takarmányárpa ára 500-1200 forinttal volt ma­gasabb az előző időszakhoz viszonyítva. Változott a nap­raforgó értéke, 400 forinttal csökkent az októberi, 800 forinttal emelkedett a 2010 márciusi ár. A repce ára ki­csit javult, 750-1850 forintos jegyzésemelkedés volt ta­pasztalható. termény elszámoló ár Ft/t eurobúza 34 300 takarmánybúza 29 200 takarmánykukorica 30 000 takarmányárpa 28 000 napraforgó 62 000 repce 72 500 (SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐ 2009 DECEMBER) FORRÁS: AKI Önrészhez kell a banki hitel a termelőknek A Magyar Agrárkamara levél­ben fordult a Magyar Bankszö­vetség főtitkárához, hogy a ke­reskedelmi pénzintézetek biz­tosítsák a mezőgazdasági ter­melők forrásigényét. Az agrá- riumnak óvatos becslés szerint is legalább 100 müliárd forint­ra lenne szüksége a közeljövő­ben, állítják a kamara szakér­tői. A köztestület összesítése alapján az Európai Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pályázataihoz kapcso­lódó beruházásokhoz 294 mil­liárd forint támogatást fizet­nek ki, de a beruházások önré­sze hasonló mértéket tesz ki. Utóbbi előteremtéséhez a gaz­dálkodóknak legalább a fele hi­telt vesz fel. ■ M. I. Aki vet, az jogdíjat is fizet FAJTAOLTALoivs Saját vetőmag használata sem kivétel Augusztus 1-jétől lép életbe az új előírás, azaz a növényfajta-oltalom Augusztustól minden gazdálko­dónak jogdíjat kell fizetnie, bár­milyen növényt is vet a terüle­tén. A kötelezettség azokra is vo­natkozik majd, akik saját termé­sű vetőmagot használnak fel. Te­hát nekik is a zsebükbe kell nyúlniuk jövő hónaptól. Azt, hogy melyik gazdálkodó milyen fajtaoltalommal rendel­kező vetőmagot, illetve gumót használ a termelése során, vala­mint hogy megfizette-e azok után a szükséges jogdíjat, azt a július végén bejegyzett cég, a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. ellen­őrzi. Az új előírás azt jelenti, | hogy az eddiginél sokkal szigo- 1 rúbban veszik a növényfajta-olta­lom bitorlását ■ Mauthner I. KISKEBTESZ Kell a cégér, interneten is értékesítenék a bort Miközben a termelők éppen azon dolgoznak, hogy kiváló minőségű szőlőt tudjanak majd szüretelni, egy szekszár­di borokat érintő kiállításra tettek javaslatot július 14-én az Agrobázison. Schütz Anita, a Szekszárdi Növény Zrt. munkatársa elmondta, a rész­letek egyeztetése érdekében megbeszélésre hívták a helyi termelőket, amelynek célja az volt, hogy velük együttműköd­ve hozzanak létre egy bemuta­tót, amit a későbbiekben az igények felmerülése szerint alakítanak. A kiállítás helyszí­ne az AGROBÁZIS felső eme­lete lenne. A találkozón dr. Csíbor István, a Szekszárdi Növény Zrt. igaz­gatója elmondta, a bemutató mellett kóstolási és vásárlási lehetőséget is szeremének ki­alakítani. Mivel a vállalatnak nagy a partneri köre, így a fel­vásárlói piac a közvetlen fo­gyasztókból állna. A vásárlás nem kizárólag helyben, ha­nem interneten keresztül is bonyolódna. A megjelent borá­szok jó ötletnek tartották a kezdeményezést, és működő­képesnek találják az elektroni­kus értékesítést is - tette hoz­zá Schütz Anita. Részletesebb információ a Szekszárdi NÖVÉNY Zrt AGROBÁZ1SÁN (Bogyiszlói út 8/a, Ipari Park) kapható, ahol ingyenes szaktanácsadással várják a kedves vásárlókat, a i fc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom