Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-21 / 169. szám

6 GAZDASAG 2009. JULIUS 21., KEDD A BUX index 2009. július 20-án 16300 [Változás:+1,97% 16200 16100 16000 15900 15800 15 700 15.30, a He* York-j? 15 I tőzsde nyitása /, port/09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2000.07.20. vmtóáf#" »ätefe» 1 Égls 18 300 3,09 533 Rába 663 2,79 11 Mól 13 145 2,49 1998 OTP 3 500 2,39 11 154 TVK 2 270 2,25 36 FHB 735 2,22 19 Econet 55 1,85 523 Richter 37100 1,64 1289 VESZTESEK Rteéiy : WMmmKKm KEG ________988 -1,78 8 An y 773-1,40 A BUX index az elmúlt napokban 14200 14326 14 000/----------------------------­port/ 07.10 07.13 07.14 07.15 07.16 07.17 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 07.20.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus 32 500 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 25 100 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 31800 TAKARMÁNYÁRPA 2009. auguszus 25 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. október 59 600 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 20-án. Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) 2hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forinl/euró, 07.20.) Vételi EtertSct Allianz Bank 268,18 281,94 Budapest Bank 267,04 283,56 CIB Bank 263,63 285,59 Citibank 263,24 285,18 Erste Bank 267,59 283,01 K&H Bank 267,54 282,96 MKB Bank 268,12 281,88 OTP Bank 266,42 280,08 Raiffeisen Bank 267,16 279,18 €/Ft $/Ft CHF/Ft f i t 273,85 192,58 180,15 +0,42 Ft-1,36 Ft +0,18 Ft Bíznak az agráriumban finanszírozás Új hitelprogramokat indít a termelőknek az MFB Fejlesztési támogatások kiegészítésére továbbra is adnak hitelt a bankok. A lehetőségek tovább bővültek, miután a szaktárca megegyezett Brüsszellel A bankok szerint érde­mes az agrártermelőknek hitelezni. A válság azon­ban ennek a szektornak is nehezebbé tette a fi­nanszírozását. VG-összeállítás Az egyik legjobban hitelezhető ágazatnak tartják a válság köze­pette a mezőgazdaságot a hazai bankok: ám mivel a kölcsönnyúj­tási feltételek itt is szigorodtak, és a termelők is inkább kivár­nak, az idén nem növekedett a kihelyezett állomány - derül ki a lapunk által megkérdezett pia­ci szereplők nyilatkozataiból. A Budapest Banknál elmon­dottak szerint a jelenlegi gazda­sági nehézségek az agráriumot érintik a legkevésbé. Az ágazat számára nyújtott hitel mértéke ugyanakkor csökkent, de csak azért, mert kevesebb kölcsönt igényeltek az ügyfelek. Ezt alátámasztja, hogy a Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott Támogatási határozatok mennyiségéhez ké­pest a vártnál kevesebben jelent­keztek hitelekért. Különösen jel­lemző ez a tejtermeléssel fogla­kozókra, de mérsékelt az érdek­lődés a sertéstenyésztőknél is. A terményfinanszírozásban vezető Raiffeisen Banknál sem látnak komoly gondot az ügyfe­lek finanszírozhatóságában: a hi­telintézet a korábbi években ta­pasztalt problémák (termény­árak esése, közraktári jótállási gondok) ellenére a terményfinan­szírozási konstrukciót is bizton­ságos kihelyezésként értékeli. A válság miatt - mutattak rá az UniCredit Banknál - az ag­rárvállalkozások hitelminősíté­se is szigorodott, de a kedvezőbb piaci helyzet és a speciális konst­rukciók miatt a bank változatla­nul finanszírozza a stabilan mű­ködő vállalkozásokat, de vannak olyan ágazatok, amelyeket a ki­tettségük vagy a piaci viszo­nyaik romlása miatt szigorúb­ban vizsgálnak. Az OTP Bank szakértői sze­rint az agrárágazatban nagy a differenciálódás. Általában a nö­vénytermesztés jövedelmezősé­ge kedvezőbb. A pénzintézet ugyanakkor nem ágazatonként, hanem ügyfelenként értékeli a kérelmedet - hangsúlyozták. A legiobb probléma az agrá- rium szerint a bankok óvatossá­ga, ennek ellensúlyozására dol­gozták ki a bankgarancia-progra­mot, ennek kiterjesztéséről szá­moltak be tegnap az agrártárca és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Gondok vannak a közraktározással A FINANSZÍROZÓ BANKOKNAK az elmúlt két évben számos problémájuk akadt a közrak­tárakkal. Ezek egy része a közraktárak közötti egyeztetés hiányából fakadó, úgynevezett egymásra zárásokból ered, amikor ugyanazt a tételt azo­nos telephelyen két közraktár is lezárja, majd azt két bank is megfinanszírozza. Ez köny- nyen kivédhető lenne a köz­raktárak által közösen mű­ködtetett koordinációs rend­szerrel, amelynek felállítására az idén már tettek kísérletet a közraktárak. ennél is nagyobb gond azon­ban a közraktári jótállások kér­dése: az elmúlt két évben nagy­mértékben megszaporodtak a közraktárak jótállási kötelezett­ségei -főként a közraktárje­gyet a hitel fedezeteként tulaj­donló bankok felé -, s ez ko­moly bizalmi kérdéseket vet fel az egyes közraktárakkal kap­csolatban. A fentiek megoldá­sára a bankszövetségen belül külön munkacsoport alakult képviselői. Az MFB élelmiszer- ipari bankgarancia programjá­nak keretösszege 30 milliárd fo­rint, célja az élelmiszer-feldolgo­zó ágazatban működő vállalkozá­sok - így a finanszírozási gon­dokkal küzdő malmok - hitelhez jutásának segítése. A garancia mértéke a hitel tőkeösszegének 80 százaléka, kétszázmillió és kétmilliárd forint közötti. Az ere­detileg májusban meghirdetett - azóta 6,7 milliárd forint értékben igényelt - programba bevonható vállalkozások körét most a gyü­mölcs- és zöldséglé-, illetve a nö- vényiolaj-gyártásban működőkre is kiterjesztették. Kiterjesztik az Új Magyaror­szág agrárfejlesztési hitelprogra­mot is. Ennek segítségével eddig több mint négyszáz vállalkozás jutott kedvezményes kamatozá­sú hitelhez, összesen 19 milliárd forint értékben. A tizenöt éves fu­tamidőre, ötmillió és egymilliárd forint közötti összegben igénybe vehető hitel kamatának jelenlegi szintje 5 százalék alatt van. A gabonakészletek zavartalan finanszírozása érdekében az MFB meghosszabbította gabona­forgóeszköz hitelprogramját is. A bank 7,6 milliárd forintot helye­zett ki bankoknál, ezek a források jelenleg 5,7 százalékos ügyfélka­mattal legfeljebb egyéves lejáratú hitelként vehetők igénybe. Munkahelyük elvesztésétől félnek leginkább a magyarok „Különböző szintű anyagi tartalé­kok mellett, kellő energiával és motivációval rendelkezünk, hogy a gazdasági helyzetünk fenyege­tettsége miatt érzett szorongá­sunkkal megküzdjünk. Nem kül­ső segítségre számítunk, saját magunk óvjuk megszerzett ja­vainkat” A többi között ez derül ki a Szonda Ipsos legújabb felmé­réséből. A Szonda arra kereste a választ, az emberek vajon meny­nyire érzik fenyegetve gazdasági helyzetüket, vagyonukat, meg­szerzett javaikat. A kis csoportos kutatás eredménye szerint a fo­gyasztói magatartás területén tu- datosabbá vált a magyarok visel­kedése, ugyanakkor egyfajta el­lenérzés mutatkozik a hitelekkel szemben, míg a megtakarítások vonzóvá váltak a megkérdezettek egy része számára. ■ Takarékosabbá és tudatosabbá tette a fogyasztókat a válság. A fenyegetettséget egy 7 fokoza­tú skálán mérték, és azt találták, a közepes szintű „bevallott” szo­rongás volt jellemző a mintában: a megkérdezettek válaszai alap­ján a fenyegetettség mértéke 3,9. A legnagyobb fenyegetettséget a munkahely elvesztése jelenti a megkérdezettek számára, vagyis a gazdasági válság negatív hatá­sa ebben a tényezőben mutatko­zik meg a legkonkrétabban. Emel­lett lényeges fenyegető tényező­nek tűnik az áldozattá válás lehe­tősége is. A megélhetési bűnözés növekedését feltételezik a meg­kérdezettek a romló gazdasági helyzet és az elszegényedés miatt. Jelentős szorongáskeltő a belpoli­tikai helyzet, itt említették a kor­mányválságot - ez is csökkenti az emberek biztonságérzetét. A bankokkal kapcsolatos aggályok is megjelentek, és ez hatással le­het a fogyasztói viselkedésre. ■ Fenyegető tényezők Tényező Százalék Munkanélküliség, a munkahely elvesztése ______25 Bűnö zők, illetve megélhetési bűnözők 20 Gazdasági világválság 15 Bankok labilitása, hitelek bedőlése 10 Betegség 4,8 * ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGUK A VÁLASZOKBAN FORRÁS: SZONDA IPSOS Nem kegyelmez Brüsszel a tejiparnak szabályozás Hiába tiltakoztak a gazdák, maradnak a tervek egy jelentés szerint Nem jöhet szóba a tejkvóták csökkentése vagy a tavaly elha­tározott fokozatos kvótaemelés befagyasztása - áll abban az európai bizottsági anyagban, amely holnapi közzététele előtt szivárgott ki a hírügynökségek­hez. Az elmúlt hónapokban ki­alakult tejpiaci válsághelyzet, az árak összeomlása miatt a terme­lők sorozatos tiltakozó akciókon követelték az uniós szabályozás módosítását. A hosszas egyeztetések után el­készült brüsszeli jelentés azon­ban úgy fogalmaz, hogy „a re­formtervek módosítása bizonyta­lanságot teremtene, késleltetné az átalakulási folyamatot, és így a tej­termelők számára is káros len­VÁLASSZATOK! m «EM-ír ^ 3 Budapesten is tiltakoztak a gazdák a tejkvóták megszüntetése ellen ne”. A szakminiszterek tavaly no­vemberi egyezsége értelmében 2014-2015-től szűnik meg teljes mértékben a túltermelés megelő­zése érdekében 1984-ben beveze­tett tejkvótarendszer, addig pedig a váltást előkészítendő évente egy százalékkal emelkedik az enge­délyezett termelési mennyiség. A bizottság az uniós költségve­tés helyzete miatt arra sem lát le- ■ hetőséget, hogy 2010-ben vagy akár 2011-ben érdemi plusztámo­gatást adjanak a tejágazatnak. Ezzel együtt elismerik, hogy a tejpiac nem működik megfele­lően. Ezért Brüsszel ígéri, meg­vizsgálják a kereskedelmi láncok esetleges visszaéléseit, és ha ilyet tapasztalnak, fellépnek ellene. ■ Viharos hét elé néznek a biztosítók Valószínűleg az idei év eddigi legnagyobb elemi kárát okozta a hét végi vihar. Tegnap délutá­nig 2000 bejelentés érkezett a társaság képviseleteire, a kár 160 millió forint volt - közölte az Aegon Magyarország Bizto­sító. Várhatóan 6000-re nő a bejelentések száma a hét végi ítéletidő miatt, s a károk érté­ke elérheti félmilliárd forintot. Összesen egymilliárd forint fö­lötti kárral lehet számolni. A biztosító szerint még kö­zel sincs vége a viharszezon­nak, az elmúlt hét év tapaszta­latai alapján a legtöbb vihar­kár-bejelentés augusztusban érkezik, átlagosan 25 százalék­kal több, mint júliusban. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom