Tolnai Népújság, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-15 / 164. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚLIUS 15., SZERDA A tolvajoknak bármit elhisznek a jóhiszemű, idős emberek Külföldön koccantam, mit tegyek? pánik A legtöbben nem tudják, mi a teendő egy közlekedési baleset után Száz figyelmeztetés után is akad­nak túlzottan jóhiszemű és hiszé­keny emberek, akiket mostaná­ban megint napi rendszeresség­gel csapnak be úgynevezett trük­kös tolvajok a szekszárdi rendőr- kapitányság területén. Volt már károsult a megyeszékhelyén kí­vül Bátaszéken és Tolnán is. Mint dr. Réti László bűnügyi osztályve­zető elmondta, hétfőn egy szek­szárdi lakásba az ismeretlen férfi azzal az ürüggyel ment be, hogy a gázszolgáltatótól jött és szeremé megnézni a gázórát. Úgy tett, mintha a számlákat ellenőrizné a szobában. Közben vizet kért a sér­tettől, és amíg az kiment tölteni, az egyik fiókból több mint tízezer forintot lopott ki. ■ Egy idős hölgytől a te­metésére összespórolt pénzt lopták el. A trükkös tolvajok közt van­nak férfiak és nők, akik külön­féle történetekkel csapják be az embereket. Általában ketten- hárman mennek be a lakásba, a harmadik, vagy negyedik az au­tóban várakozik. De, mint a teg­napi példa bizonyítja, egy ember is képes becsapni másokat. Ki­fogyhatatlanok az ötletekben, mondták már, hogy villanyoszlo­pokat akarnak elhelyezni a kert­ben. Másoknak az jutott az eszé­be, hogy a kert végében vadkerí­tést telepítenek. Az a szöveg mindig beválik, hogy az önkor­mányzat szociális osztályától küldtek pénzt. Ilyenkor minden­ki roppant készséges lesz, pedig az ilyesmi sosem fordult még elő a gyakorlatban, mert nem ez az eljárás. Megtörtént, hogy egy idős nénitől a temetésére össze­spórolt százezreit vitték el. Még az is rá volt írva a borítékra, mi­lyen sírkövet szeretne. Egy férfira sikerült bizonyíté­kot találni a rendőröknek, őri­zetbe is vették, de az ügyészség nem látott indokot az előzetes le­tartóztatására. A fő szabály, hogy idegent nem szabad been­gedni a lakásba. A szolgáltatók csak postán, vagy bankszámlára küldenek vissza készpénzt, se­gélyt, támogatást pedig csak az kaphat, aki kért is. ■ 1.1. W0L.hu További trükkös lopásokról szóló írásainkat keresse a TtOLhu hírportálon. Egyre többen tartják fon­tosnak, hogy külföldi uta­záskor az autóra is bizto­sítást kössenek. Kocca­náskor mégis jön a pánik, mert sokan nem tudják, mi a teendő. Hargitai Éva Ideális esetben egy külföldi útról egyetlen karcolás nélkül tér haza a gépjármű és tulajdonosa is. Az esetleges ütközésekre, egyéb köz­lekedési balesetekre szólnak a különféle biztosítások, amelyeket egyre több állampolgár köt meg, mielőtt átlépné az országhatárt A szerződés megléte megnyugtató, de amikor koccannak, jön a pá­nik. Mi lesz az autóval? Hívjanak rendőrt? Milyen papírokat kell ki­tölteni? Ki segít? Első lépésben érdemes hívni a biztosító ügyfélszolgálatát, amelynek számát a biztosítási papírokon feltüntették. Itt, ha szükséges, részletes tájékozta­tást adnak a teendőkről, ame­lyekből azonban előre sem árt felkészülni. ■ Az Európai Kárbejelentő utazás előtt ingyenesen beszerezhető. Az Allianz Hungária Zrt. min­den esetben javasolja az úgyneve­zett Európa Kárjelentő használa­tát. Ez egy Európában egységes nyomtatvány, melyen a baleset­tel kapcsolatos tényeket és adato­kat lehet rögzíteni és mindkét ré­szes fél aláírja. Ezek a nyomtatvá­nyok ingyenesen beszerezhetőek bármelyik ügyfélszolgálati fiók­ban. Ha nem is lapul ilyen a cso­magok között, akkor is célszerű a balesetben résztvevő felek adata­it felírni. Ezek közé érdemes a másik fél nemzetiségét is beiktat­ni, mert ennek később nehéz le­het utánajárni. A Zöldkártya másodlati példá­nyát cseréljék ki a baleset másik résztvevőjével. Amennyiben egyik fél sem ismeri el a felelős­ségét, vagy nem tisztázottak a baleset körülményei, rendőrt kell hívni. Vannak olyan orszá­gok - Horvátország, Románia -, ahol minden balesetnél rendőri intézkedést kell kérni. Ha ren­delkeznek fényképezőgéppel vagy fotózásra alkalmas mobilte­lefonnal, érdemes a történtekről Ha használhatatlan az autó, a biztosító ügyfélszolgálatát kell értesíteni, akik az adott országban lévő partnerük révén nyújtanak segítséget. fotót is készíteni. Szerencsés esetben az ütközés miatt nem történik a járművön nagyobb sé­rülés, és gond nélkül haza lehet vele utazni.. A kárjelentőt a meg­érkezés után nyolc napon belül kell eljuttatni a biztosítóhoz. Nagyobb a riadalom, ha az au­tó használhatatlan, vagy akár to­tálkáros lett. Ha van megfelelő biztosítás, a biztosító ügyfélszol­gálatát kell értesíteni, akik az adott országban lévő partnerük révén nyújtanak segítséget. Gyakran a nyelvi nehézségek is befolyásolják a kár rendezé­sét, hiszen a károsult sokszor olyan dokumentumot ír alá az adott „stresszes” körülmények között, amit nem ért, így eset­leg aláírásával valótlan káreset­ben is felelősséget vállal. Ezért amit nem értünk, és nem tu­dunk lefordíttatni, azt inkább ne lássuk el kézjegyünkkel. Ál­talánosságban elmondható, hogy minden külföldi káreset rendezése nehézségekbe üt­közhet, hiszen mindig összetet­tebb az ügyintézés még akkor is, ha'beszélik az adott ország nyelvét. A biztosító szakembe­reinek tapasztalatai szerint többnyire Törökországban, Uk­rajnában, Szerbiában, Macedó­niában, azaz a nem EU-tagál- lamokban fordul elő probléma az eljárások során. A nyelvi gondokon kívül gyakran meg­esik, hogy az utazó nem készül fel a célország közlekedési sza­bályaiból, útviszonyaiból, és nem köti meg a szükséges ki­egészítő biztosításokat. Érde­mes azonban ezeknek és a szükséges papíroknak is utá­najárni, mielőtt útra kelnének. Azzal sincs mindenki tisztá­ban, hogy Dél-Nyugat-Európá- ban milyen komoly szankciók vonatkoznak a szabályszegőkre. Szintén kevesen tudják, hogy a TAJ-kártya nem minden EU-or- szágban nyújt teljes körű költ­ségmentességet orvosi ellátás során. Egyre többen biztosítják be magukat Zöldkártya nélkül sem ajánlatos útnak indulni minden eddiginél több ma­gyar tartja fontosnak utasbiz­tosítás megkötését - derült ki az AllianzDirect legutóbbi fel­méréséből, amelyben eddig több mint tizenkétezren vettek részt. Ugyan kevesebben utaz­nak, rövidebb időre és köze­lebbi tájakra, de még inkább odafigyelnek maguk, család­juk, csomagjaik és gépjármű­veik biztonságára. A válasz­adók minden eddiginél maga­sabb arányban vélik úgy, hogy utasbiztosítás nélkül el sem indulnának. A legtöbb ügyfél utas- és poggyászbiztosítást köt, de népszerű az autós ki­egészítő biztosítás is, főként ha nincs casco. a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződés érvé­nyességét külföldön a Nemzet­közi Gépjármű Biztosítási Kár­tya, az úgynevezett Zöldkártya tanúsítja. A dokumentumot kötelező kiváltani, ha Albáni­ába, Belorussziába, Iránba, Izraelbe, Marokkóba, Moldá­viába, Oroszországba, Török­országba, Tunéziába, vagy ép­pen Ukrajnába utaznak autó­val. Ajánlott beszerezni Bosz­nia-Hercegovinába, Horvátor­szágba, Görögországba, Mace­dóniába, Máltára, Monteneg­róba, Nagy-Britannia és Észak-írországba, Olaszor­szágba, és Szerbiába történő utazáskor. A neves borászok nedűi mellett sokáig el lehetne üldögélni a régió bora 2010 Bujdosó Ferenc édes traminije és a Maul Pincészet Cabernet Franc-ja lett végül a befutó Pécs Bujdosó Ferenc fehérbora, édes traminije egyértelműen a dél-dunántúli régió bora lett. Négy vörösbort újra kóstolt a zsűri, mert közöttük mindössze 0,2 pont volt a különbség. Nyert a villányi Maul Pincészet Cabernet Franc-ja. Ötvennyolcféle finom nedű versengett kedden A Dél-dunán­túli régió bora 2010 címért Pé­csett. Az utóbbi két esztendőben a fehérek között egyaránt a so­mogyi Bujdosó Pincészet, a vörö­söknél pedig szekszárdi gazda nyert Hol vannak hát Villány vi­dékének világszerte híres borai? A zsűri is kíváncsi volt erre, amely tagjai között tanszékveze­tő egyetemi tanár, megyei fő­ügyész, főszerkesztő, cégvezető, kulturálisközpont-igazgató és borász egyaránt ült.- A borverseny három éve kezdődött a Dél-dunántúli Regi­onális Idegenforgalmi Bizottság (DRIB) kezdeményezésére - em­lékeztetett Sárdi Árpád elnök. - Célunk a régió borainak népsze­rűsítése. Szabó Géza főszervező, a Baranya Megyei Falusi Turiz­mus Közhasznú Szövetség elnö­ke pedig arról beszélt: a zsűri a fogyasztókat képviseli. - Nem tudjuk, mi lesz 2010-ben Pécsett tette hozzá, talán az Európa Kulturális Fővárosa rendezvény- sorozat esetlegességére is céloz­va. - De az biztos, hogy ma meg­nevezzük a 2010-es év borát. A hangulat vidám volt, de a zsűri felelősségteljes döntést hozott Mert a turizmusban dolgozók mindig legalább egy esztendő­vel előre gondolkodnak. Tizenhat fehér, két rosé, majd negyven vörösbor mérettetett meg, amelyek 2003-2008 között készültek. Tolnából érkezett a legtöbb, 23, Baranya megyéből 21, míg Somogyból 14 „minta”. A Pannon régió valamennyi jeles borásza képviseltette magát, s utóbb kiderült: valamennyien legalább bronz minősítést, azaz legalább 15,5 pontot kaptak a maximális 20-ból. Péntek István, a DRIB Somogy megyei tagja azt mondta: bármelyik mellett el le­hetne üldögélni sokáig... A segítők alufóliába tekerték a palackokat, hogy ne lehessen rájuk ismerni. Sárdi Árpád ér­zékszervei közül a fülét is hasz­nálta, amikor tréfásan odaemel­te a poharat; forr-e még a borban a cukor? Amikor pedig Varga- Sabján László, a Paksi Atomerő­mű Zrt. törzskari igazgatója di­ót tört, hogy semlegesítse szájá­ban az ízeket, Szabó Géza így szólt: szabad! A verseny végze­tével Kocsis Imre Antal, Szek- szárd három cikluson át volt polgármestere, képzett somme­lier egy pohár sörrel frissítette föl magát... A hangulat bár vidám volt, fe­lelősségteljes döntést hoztak a zsűritagok. A győztes borokat a dél-dunántúli régió hatékony rek­lámjának szánják. ■ Czene Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom