Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-04 / 129. szám
4 INTERJÚ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK ep-választás Az elmúlt öt évben a magyar gazdák hátrányban voltak, mert nem kapták meg a jussukat. Ez a szavazás olyan közvélemény-kutatás, ahol nem ezer, hanem nyolcmillió embert kérdeznek meg arról, akarnak-e változást MAGYARORSZÁG VALÓBAN TÖBBRE KÉPES Schmitt Pálnak elég volt a pengeváltásból fiatalon, a páston, most az együttműködés lehetőségét keresi A magyar ügyek uniós ügyek és fordítva, Európa része vagyunk, és Európa is a mi részünk - mondta Schmitt Pál, a Fidesz- KDNP közös listájának a vezetője. Ihárosi Ibolya Schmitt Pál, a Fidesz-KDNP közös uniós választási listájának vezetője a Tolnai Népújság szerkesztőségében válaszolt lapunk kérdéseire.- Melyek azok a legfontosabb célok, amelyeket szeretnének a következő öt évben az unióban képviselni?- A magyar embereket leginkább érdeklő, illetve érintő témákról hét szakkonferenciát rendeztünk. Ezek alapján alkottuk meg a programunkat, amelyet két hete nyilvánosságra is hoztunk. Az internetről is letölthető elképzelés témakörei felölelik az összes uniós szakpolitikát, és érintik mind a huszonegy uniós szakbizottságot. A magyar ügyek uniós ügyek és fordítva, Európa része vagyunk, és Európa is a mi részünk. A Magyarország többre képes című program minden fejezete után ott szerepelnek a tézisek arról, hogy melyek azok a célok, amelyeket biztosan képviselni fogunk. A már eddig is közös kül-, biztonság- és agrárpolitika mellett most úgy tűnik, hogy közössé kell tenni az energiapolitikát is. Ezekben az ügyekben mindenképpen részt kell vennünk, s e mellett vannak sajátos magyar érdekek is. Ilyen a nemzetiségi, kisebbségi érdekképviselet, a kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a közös mezőgazda- sági politika fenntartása. Persze ennek feltétele, hogy az anyagi források a következő költségvetési ciklusban is álljanak rendelke■ Számomra nagyon fontos a polgári gondolkodás, a keresztény értékek, a nemzeti elkötelezettség és a konzervatív megközelítés. Ezekhez hűséggel ragaszkodom. zésünkre. Mint ismeretes, a magyar gazdák eleve kevesebbet kapnak, mint a nyugatiak. Ehhez jöhetett volna még a nemzeti önrész. Az elmúlt öt évben azonban a magyar gazdák hátrányban voltak, mert stílusosan szólva, nem kapták meg a jussukat. Nem szeretnénk, ha ez továbbra is így maradna. Érdekeltek vagyunk a családtámogatási, demográfiai kérdések kezelésében; de számunkra nem elfogadható megoldás a migráció. A franciák, a spanyolok, a hollandok föltöltődnek a volt gyarmataikról, hiszen a bevándorlók is anyanyelvi szinten beszélik az adott ország nyelvét. Mi a családtámogatás megerősítésével segíthetjük, hogy a gyermekvállalási hajlandóság növekedjék.- Mennyire képes megérteni Európa a speciálisan magyar kisebbségpolitikai célokat?- Lassan megértik, mert az elmúlt öt évben minden lehetőséget kihasználtunk annak hang- súlyozására, hogy létezik a 15 milliós magyar nemzet, amelynek tagjai a szó szoros értelmében egy nyelvet beszélnek, az érdekeik közösek, lélekben és földrajzilag is összetartoznak. Európa szívesen gondolkodik régiókban, mód van tehát a határokon átnyúló régiós együttműködésekre a kohéziós támogatások felhasználásával. Az úgynevezett őshonos kisebbség problémáját azonban nem igazán értik, hiszen a magyar kisebbség a szomszédos országokban nem bevándorló.- Huszonkét magyar képviselő mekkora erőt jelent, illetve milyen más lobbiformák léteznek?- Magyar képviselők vannak Felvidékről is, hárman-négyen jönnek Erdélyből is. Huszonkilenc képviselővel már a hetedik legerősebb ország lehetünk. Megtaláljuk a partnereinket, s ne felejtsük el, hogy a Fidesz- KDNP képviselői az Európai Néppárt frakciójához tartoznak, amely a legnagyobb az unió parlamentjében. Szakértelemmel, nyelvtudással, emberi kvalitásokkal kell felhívnunk magunkra a figyelmet.- Milyen a kapcsolat a magyar képviselők közt kint az unióban?- Azt mondhatnám, hogy jó közepes, ott ugyanis senki sincs ellenzéki, vagy kormánypárti pozícióban. Adott esetben egy szakbizottságban együtt vagyok a szocialista kollégámmal, s ha van közös képviseleti pont, akkor amellett maximálisan kiállunk. Ilyen szempontból kint könnyebb dolgozni, mint itthon. Talán hatékonyabbak, kreatívabbak is lehetünk.- Milyen érzés most a pénzügyi válság idején magyar képviselőnek lenni az unióban?- A gazdasági mutatóink, az euró céldátumának a hiánya, az államadósság mértéke, a költség- vetés hiánya, a munkanélküliség mértéke aligha alapozza meg a külföldi befektetők bizalmát. Ezek a tényszámok azt mutatják, hogy éllovasból sereghajtók lettünk. Lassan már ott tartunk, hogy Szlovákiát szeretnénk utolérni, ahol már euróval fizetnek. Az utóbbi időben már azt is kérdezték tőlünk, hogy Magyarország tényleg csak ennyire képes? Nem erről álmodtunk öt-tíz éve. Nem volt könnyű tehát a ciklus végén ilyen körülmények között uniós képviselőnek lenni, mert közben a kormányzati támogatást, sőt érdeklődést sem éreztük magunk mögött.- Ez utóbbi mit jelent?- Nagyon gyenge volt a kapcsolatunk a kormányzattal. A közszolgálati televízió és rádió nem érdeklődött a munkánk iránt. Nyilván nem volt kötelező közszolgálati feladat számukra, hogy a feladatainkról, eredményeinkről tudósítsanak. A külügyminiszter kivételével a szak- miniszterek sem érdeklődtek. Több kérdésben is jó lett volna időben egyeztetni. Egy konkrét példa. A Tanácsban, ahol a miniszterek és néha a miniszterelnökök találkoznak, a magyar szakminiszter támogatta a borreformot. Ennek értelmében pénzt kaptak a gazdák, ha kivágták a szőlőt, és megengedték a vörös- és a fehérbor keverését is. Mára Magyarország nettó bor importőr lett, mert kevesebbet termelünk, mint amennyit fogyasztunk. Azért írták alá a meg1942. május 13-án született Budapesten. Felesége Makray Katalin, a tokiói olimpián ezüstérmes tornász. Három lánygyermekük és hat unokájuk van. Okleveles közgazdász, doktori címet a Testnevelési Egyetemen szerzett ahol címzetes egyetemi tanár. Nyelvtudása: angol, német, francia, spanyol és orosz. állapodást a Tanácsban, mert a déli országok, az olaszok, a franciák, a spanyolok, és a portugálok keresztülverték, mivel náluk nagy a túltermelés. A uniós szocialista frakció a parlamentben is támogatta a borreformot. Hogy annak magyar tagjai hogyan szavaztak, azt nem tudom, de utána lehet nézni minden voksolásnak öt évre visszamenőleg. Visszatérve a kiinduló kérdésre, mint a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke egyetlen egyszer sem találkoztam Hiller István miniszterrel, vagy az államtitkáraNévjegy: Dr. Schmitt Pál A párbajtőr csapat tagjaként kétszeres olimpiai bajnok, kétszeres világbajnok. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Dolgozott a szálloda- iparban, volt a Népstadion főigazgatója, nagykövet Madridban, Svájcban. Volt az OTSH alelnöke, a MOB főtitkára. Sok egyéb sporttisztsége mellett a Magyar Olimpiival. Még az Európa kulturális fővárosa tárgykörben sem váltottunk szót És ebben az ügyben Pécsről sem kerestek meg. Nem tartottak igényt a már megszerzett szakértelmünkre, vagy éppen a legfrissebb európai információkra.- Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az unió bővítése?- Sok kötelező feladatot lát el az unió, amelyeket a sors hozott eléje. Ilyenek a migrációs nyomással kapcsolatos felzárkóztatási problémák, az energiaelláai Bizottság elnöke, 1983-tól folyamatosan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, volt alelnöke, 1999-től napjainkig a NOB protokollfőnöke. Kitüntetései: A Magj'ar Köztársasági Érdemrend Középkereszt 1992, Spanyol Katolikus Izabella Nagykereszt 1997, Japán Szent Hagyaték Arany-Ezüst Csillagja 1998. tás biztonságának a megoldása, az élelmiszerbiztonság hiánya, vagy a klímaváltozás kihívásai. Utóbbival kapcsolatban hoztunk is döntést arról, hogy 2020-ig a felhasznált energia 20 százaléka legyen megújuló. Ezzel párhuzamosan 20 százalékkal kell csökkenteni a széndioxid-kibocsátást is. Kötelező feladat a terrorizmus, a kábítószer elleni fellépés. Jelentős vízgazdálkodási problémákkal néz szembe Európa. Mindezen kérdésekben Európa és Magyarország érdekei megegyeznek. Úgy látom, erősödött az Európai Unió a bővítéssel.- Ön szerint milyen belpolitikai hatásai lehetnek a vasárnapi voksolásnak?- Az uniós a hazai parlamenti választás főpróbája lehet. Semmilyen nagy választás nem múlik el nyomtalanul, még ha egyesek azt is mondják, hogy hetediké után nyolcadika következik. Ez a naptárban igaz, de a legutóbbi uniós választást követően három héttel már nem ugyanúgy hívták a miniszterelnököt és az MSZP elnökét. A szociális népszavazás után pedig felbomlott a koalíció. Ez a szavazás olyan közvélemény-kutatás, ahol nem ezer, hanem nyolcmillió embert kérdeznek meg. Ha közülük, az én számításaim szerint 60 százalék egy irányban mondja azt, hogy elég, vagyis ennyien akarják a változást, az nem múlhat el nyomtalanul. Abban bízom, hogy szeptemberben már nem kezdik el a hatalmon lévők a költségvetés készítését, hiszen a józan ész is ezt diktálja, hogy ne tegyék. Ez esetben októberben választások lehetnek.- Mekkora esélyt ad a kis pártoknak a bejutásra?- Ha negyvenöt százalékot eléri a választási részvétel, akkor a szükséges 180-200 ezer szavazatot nem tudják begyűjteni.- Saját teljesítménye okán is ismert és elismert ember volt. Miért lépett át a politikába, és hogyan érzi ott magát?- Hatvanéves koromig független voltam, semmilyen szervezetnek, pártnak, még a szakszervezetnek sem voltam a tagja. A függetlenségemet azért adtam fel, mert úgy éreztem, hogy színt kell vallani arról, hogyan is neveltek engem a szüleim, hogyan neveltem a gyerekeimet, illetve most már az unokáimat. Számomra nagyon fontos a polgári gondolkodás, a keresztény értékek, a nemzeti elkötelezettség és a konzervatív megközelítések. Ezekhez az értékekhez hűséggel ragaszkodom, ezért léptem be a politikába, majd a Fideszbe. Ott olyan emberekkel találkoztam, akikkel kevés szóból is értjük egymást. A mai politikai stílust azonban már nem tudom és nem is akarom átvenni, nem is olyan a habitusom. Pengeváltásokkal, kemény ütközetekkel leéltem a fiatalságomat a páston. Ma már-szívesen fogok inkább másokkal kezet, az együttműködés lehetőségeit, a kompromisz- szumokat keresem. i *
