Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-04 / 129. szám

4 INTERJÚ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK ep-választás Az elmúlt öt évben a magyar gazdák hátrányban voltak, mert nem kapták meg a jussukat. Ez a szavazás olyan közvélemény-kutatás, ahol nem ezer, hanem nyolcmillió embert kérdeznek meg arról, akarnak-e változást MAGYARORSZÁG VALÓBAN TÖBBRE KÉPES Schmitt Pálnak elég volt a pengeváltásból fiatalon, a páston, most az együttműködés lehetőségét keresi A magyar ügyek uniós ügyek és fordítva, Európa része vagyunk, és Európa is a mi részünk - mondta Schmitt Pál, a Fidesz- KDNP közös listájának a vezetője. Ihárosi Ibolya Schmitt Pál, a Fidesz-KDNP kö­zös uniós választási listájának vezetője a Tolnai Népújság szer­kesztőségében válaszolt lapunk kérdéseire.- Melyek azok a legfontosabb célok, amelyeket szeretnének a következő öt évben az unió­ban képviselni?- A magyar embereket legin­kább érdeklő, illetve érintő té­mákról hét szakkonferenciát ren­deztünk. Ezek alapján alkottuk meg a programunkat, amelyet két hete nyilvánosságra is hoz­tunk. Az internetről is letölthető elképzelés témakörei felölelik az összes uniós szakpolitikát, és érintik mind a huszonegy uniós szakbizottságot. A magyar ügyek uniós ügyek és fordítva, Európa része vagyunk, és Európa is a mi részünk. A Magyarország többre képes című program minden fe­jezete után ott szerepelnek a tézi­sek arról, hogy melyek azok a cé­lok, amelyeket biztosan képvisel­ni fogunk. A már eddig is közös kül-, biztonság- és agrárpolitika mellett most úgy tűnik, hogy kö­zössé kell tenni az energiapoliti­kát is. Ezekben az ügyekben min­denképpen részt kell vennünk, s e mellett vannak sajátos magyar érdekek is. Ilyen a nemzetiségi, kisebbségi érdekképviselet, a kis- és középvállalkozások támogatá­sa, valamint a közös mezőgazda- sági politika fenntartása. Persze ennek feltétele, hogy az anyagi források a következő költségveté­si ciklusban is álljanak rendelke­■ Számomra nagyon fon­tos a polgári gondolko­dás, a keresztény érté­kek, a nemzeti elkötele­zettség és a konzervatív megközelítés. Ezekhez hűséggel ragaszkodom. zésünkre. Mint ismeretes, a ma­gyar gazdák eleve kevesebbet kapnak, mint a nyugatiak. Ehhez jöhetett volna még a nemzeti ön­rész. Az elmúlt öt évben azonban a magyar gazdák hátrányban vol­tak, mert stílusosan szólva, nem kapták meg a jussukat. Nem sze­retnénk, ha ez továbbra is így ma­radna. Érdekeltek vagyunk a csa­ládtámogatási, demográfiai kér­dések kezelésében; de számunk­ra nem elfogadható megoldás a migráció. A franciák, a spanyo­lok, a hollandok föltöltődnek a volt gyarmataikról, hiszen a be­vándorlók is anyanyelvi szinten beszélik az adott ország nyelvét. Mi a családtámogatás megerősí­tésével segíthetjük, hogy a gyer­mekvállalási hajlandóság növe­kedjék.- Mennyire képes megérteni Európa a speciálisan magyar kisebbségpolitikai célokat?- Lassan megértik, mert az el­múlt öt évben minden lehetősé­get kihasználtunk annak hang- súlyozására, hogy létezik a 15 milliós magyar nemzet, amely­nek tagjai a szó szoros értelmé­ben egy nyelvet beszélnek, az ér­dekeik közösek, lélekben és föld­rajzilag is összetartoznak. Euró­pa szívesen gondolkodik régiók­ban, mód van tehát a határokon átnyúló régiós együttműködé­sekre a kohéziós támogatások felhasználásával. Az úgyneve­zett őshonos kisebbség problé­máját azonban nem igazán ér­tik, hiszen a magyar kisebbség a szomszédos országokban nem bevándorló.- Huszonkét magyar képvise­lő mekkora erőt jelent, illetve milyen más lobbiformák létez­nek?- Magyar képviselők vannak Felvidékről is, hárman-négyen jönnek Erdélyből is. Huszonki­lenc képviselővel már a hetedik legerősebb ország lehetünk. Megtaláljuk a partnereinket, s ne felejtsük el, hogy a Fidesz- KDNP képviselői az Európai Néppárt frakciójához tartoznak, amely a legnagyobb az unió par­lamentjében. Szakértelemmel, nyelvtudással, emberi kvalitá­sokkal kell felhívnunk magunk­ra a figyelmet.- Milyen a kapcsolat a ma­gyar képviselők közt kint az unióban?- Azt mondhatnám, hogy jó közepes, ott ugyanis senki sincs ellenzéki, vagy kormánypárti pozícióban. Adott esetben egy szakbizottságban együtt vagyok a szocialista kollégámmal, s ha van közös képviseleti pont, ak­kor amellett maximálisan kiál­lunk. Ilyen szempontból kint könnyebb dolgozni, mint itthon. Talán hatékonyabbak, kreatívab­bak is lehetünk.- Milyen érzés most a pénz­ügyi válság idején magyar kép­viselőnek lenni az unióban?- A gazdasági mutatóink, az euró céldátumának a hiánya, az államadósság mértéke, a költség- vetés hiánya, a munkanélküliség mértéke aligha alapozza meg a külföldi befektetők bizalmát. Ezek a tényszámok azt mutatják, hogy éllovasból sereghajtók let­tünk. Lassan már ott tartunk, hogy Szlovákiát szeretnénk utol­érni, ahol már euróval fizetnek. Az utóbbi időben már azt is kér­dezték tőlünk, hogy Magyaror­szág tényleg csak ennyire képes? Nem erről álmodtunk öt-tíz éve. Nem volt könnyű tehát a ciklus végén ilyen körülmények között uniós képviselőnek lenni, mert közben a kormányzati támoga­tást, sőt érdeklődést sem éreztük magunk mögött.- Ez utóbbi mit jelent?- Nagyon gyenge volt a kap­csolatunk a kormányzattal. A közszolgálati televízió és rádió nem érdeklődött a munkánk iránt. Nyilván nem volt kötelező közszolgálati feladat számukra, hogy a feladatainkról, eredmé­nyeinkről tudósítsanak. A kül­ügyminiszter kivételével a szak- miniszterek sem érdeklődtek. Több kérdésben is jó lett volna időben egyeztetni. Egy konkrét példa. A Tanácsban, ahol a mi­niszterek és néha a miniszterel­nökök találkoznak, a magyar szakminiszter támogatta a bor­reformot. Ennek értelmében pénzt kaptak a gazdák, ha kivág­ták a szőlőt, és megengedték a vörös- és a fehérbor keverését is. Mára Magyarország nettó bor importőr lett, mert kevesebbet termelünk, mint amennyit fo­gyasztunk. Azért írták alá a meg­1942. május 13-án született Budapesten. Felesége Makray Katalin, a tokiói olimpián ezüstérmes tornász. Három lánygyermekük és hat unoká­juk van. Okleveles közgaz­dász, doktori címet a Testneve­lési Egyetemen szerzett ahol címzetes egyetemi tanár. Nyelvtudása: angol, német, francia, spanyol és orosz. állapodást a Tanácsban, mert a déli országok, az olaszok, a fran­ciák, a spanyolok, és a portugá­lok keresztülverték, mivel náluk nagy a túltermelés. A uniós szo­cialista frakció a parlamentben is támogatta a borreformot. Hogy annak magyar tagjai hogyan sza­vaztak, azt nem tudom, de utána lehet nézni minden voksolásnak öt évre visszamenőleg. Visszatér­ve a kiinduló kérdésre, mint a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke egyetlen egyszer sem találkoztam Hiller István mi­niszterrel, vagy az államtitkára­Névjegy: Dr. Schmitt Pál A párbajtőr csapat tagjaként kétszeres olimpiai bajnok, két­szeres világbajnok. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség alel­nöke. Dolgozott a szálloda- iparban, volt a Népstadion fő­igazgatója, nagykövet Madrid­ban, Svájcban. Volt az OTSH alelnöke, a MOB főtitkára. Sok egyéb sporttiszt­sége mellett a Magyar Olimpi­ival. Még az Európa kulturális fő­városa tárgykörben sem váltot­tunk szót És ebben az ügyben Pécsről sem kerestek meg. Nem tartottak igényt a már megszer­zett szakértelmünkre, vagy ép­pen a legfrissebb európai infor­mációkra.- Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az unió bővítése?- Sok kötelező feladatot lát el az unió, amelyeket a sors hozott eléje. Ilyenek a migrációs nyo­mással kapcsolatos felzárkózta­tási problémák, az energiaellá­ai Bizottság elnöke, 1983-tól folyamatosan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, volt alelnöke, 1999-től napjainkig a NOB protokollfőnöke. Kitün­tetései: A Magj'ar Köztársasági Érdemrend Középkereszt 1992, Spanyol Katolikus Iza­bella Nagykereszt 1997, Japán Szent Hagyaték Arany-Ezüst Csillagja 1998. tás biztonságának a megoldása, az élelmiszerbiztonság hiánya, vagy a klímaváltozás kihívásai. Utóbbival kapcsolatban hoztunk is döntést arról, hogy 2020-ig a felhasznált energia 20 százaléka legyen megújuló. Ezzel párhuza­mosan 20 százalékkal kell csök­kenteni a széndioxid-kibocsátást is. Kötelező feladat a terrorizmus, a kábítószer elleni fellépés. Jelen­tős vízgazdálkodási problémák­kal néz szembe Európa. Mind­ezen kérdésekben Európa és Ma­gyarország érdekei megegyez­nek. Úgy látom, erősödött az Eu­rópai Unió a bővítéssel.- Ön szerint milyen belpoliti­kai hatásai lehetnek a vasár­napi voksolásnak?- Az uniós a hazai parlamenti választás főpróbája lehet. Sem­milyen nagy választás nem mú­lik el nyomtalanul, még ha egye­sek azt is mondják, hogy hetedi­ké után nyolcadika következik. Ez a naptárban igaz, de a legutób­bi uniós választást követően há­rom héttel már nem ugyanúgy hívták a miniszterelnököt és az MSZP elnökét. A szociális nép­szavazás után pedig felbomlott a koalíció. Ez a szavazás olyan köz­vélemény-kutatás, ahol nem ezer, hanem nyolcmillió embert kérdeznek meg. Ha közülük, az én számításaim szerint 60 száza­lék egy irányban mondja azt, hogy elég, vagyis ennyien akar­ják a változást, az nem múlhat el nyomtalanul. Abban bízom, hogy szeptemberben már nem kezdik el a hatalmon lévők a költségve­tés készítését, hiszen a józan ész is ezt diktálja, hogy ne tegyék. Ez esetben októberben választá­sok lehetnek.- Mekkora esélyt ad a kis pár­toknak a bejutásra?- Ha negyvenöt százalékot el­éri a választási részvétel, akkor a szükséges 180-200 ezer szava­zatot nem tudják begyűjteni.- Saját teljesítménye okán is ismert és elismert ember volt. Miért lépett át a politikába, és hogyan érzi ott magát?- Hatvanéves koromig függet­len voltam, semmilyen szerve­zetnek, pártnak, még a szakszer­vezetnek sem voltam a tagja. A függetlenségemet azért adtam fel, mert úgy éreztem, hogy színt kell vallani arról, hogyan is ne­veltek engem a szüleim, hogyan neveltem a gyerekeimet, illetve most már az unokáimat. Szá­momra nagyon fontos a polgári gondolkodás, a keresztény érté­kek, a nemzeti elkötelezettség és a konzervatív megközelítések. Ezekhez az értékekhez hűséggel ragaszkodom, ezért léptem be a politikába, majd a Fideszbe. Ott olyan emberekkel találkoztam, akikkel kevés szóból is értjük egymást. A mai politikai stílust azonban már nem tudom és nem is akarom átvenni, nem is olyan a habitusom. Pengeváltá­sokkal, kemény ütközetekkel le­éltem a fiatalságomat a páston. Ma már-szívesen fogok inkább másokkal kezet, az együttműkö­dés lehetőségeit, a kompromisz- szumokat keresem. i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom