Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-19 / 142. szám

7 2009. JÚNIUS 19., PÉNTEK GAZDASÁG Megkapják a települések az iparűzési adó száz százalékát Nincs olyan kormányjavaslat, amely elvonná az iparűzési adó­bevétel egy részét az önkor­mányzatoktól - áll a Kormány- szóvivői Iroda tájékoztatójában. A kormányzatnak az a szándé­ka, hogy az önkormányzatok to­vábbra is a bevétel 100 százalé­kát megkapják. A változás: a be­szedést majd a központi adóha­tóság végzi el az önkormányzati adóhatóság helyett. Továbbra is az önkormányzati adóhatóság jo­gában marad az adókedvezmé­nyek megállapítása, az adó mér­tékének meghatározása. Az önkormányzatokkal folyta­tott legutolsó egyeztetések alap­ján a kormány módosította ja­vaslatát. Eszerint az átutalás a befizetési esedékességet megelő­ző munkanapon megtörténik. Szabályozzák azt is, hogy az APEH hogyan utalja át március­ban és szeptemberben az előle­geket, valamint milyen elszámo­lási formában zárja le az adóévet decemberben és májusban. Az önkormányzatok tehát semmi­képpen sem juthatnak kevesebb pénzhez, mint amennyi iparűzé­si adót befizetnek a vállalkozók. Ily módon a központi költség- vetés az iparűzési adó tekinteté­ben előfinanszírozást biztosít az önkormányzatoknak, mivel el­sősorban az előlegfizetésnél nem a befizetett, hanem a beval­lott összegeket utalja az APEH, és csak később korrigál. ■ Közelebb a klíma- katasztrófához Egyre nagyobb a kockázata an­nak, hogy a Föld klímája visz- szafordíthatatlanul megváltozik, mivel az általános felmelegedés sokkal gyorsabb, mint eddig hit­tük - hívták fel a figyelmet nem­zetközi hírnevű tudósok. Immár nemcsak az emberi tevékenység okozza főként a klíma melege­dését, hanem az ember hatására már a bolygó maga is hozzájárul a melegedéshez. Az ENSZ 2007-es dokumentu­ma szerint ahhoz, hogy a melege­dés ne lépje túl a 2 fokot, a szén­dioxid-kibocsátást 25-40 száza­lékkal kell nagyon gyorsan csök­kenteni az 1990-eshez képest. ■ Szegény sertéseket engedély nélkül, szakszerűtlenül tartották, két éve még állatorvos sem látta őket. Pénteken feloldják a karantént Újvárfalván Rémhír a sertéspestis híre agrárügyek Gőgös: szó sincs az állami erdővagyon eladásáról Nincs sertéspestis Ma­gyarországon - szögezte le Gőgös Zoltán a kor­mányszóvivői tájékozta­tón. Cáfolta azt is, hogy bárki állami erdőket akarna eladni. Munkatársunktól Gőgös Zoltán, az agrártárca (FVM) államtitkára minden, az állítólag sertéspestissel kapcso­latos híresztelést jelentős kárt okozó rémhírnek nevezte, meg­említve, hogy az álhírek megje­lenése után már volt olyan im­portőr, aki jelezte: ki fogják tilta­ni az országból a magyar állato­kat. Emlékeztetett: nem sertés- pestis miatt öltek le 50 mangali­cát a Somogy megyei Újvárfalva- Nadalos egyik telepén, hanem mert a telep tulajdonosa enge­dély nélkül tartotta a sertéseket. Ezen a telepen egy hónapja je­lentkeztek állatbetegségi problé­mák, elhullások. A vizsgálat megállapította, nem sertéspes­tisben pusztultak el az állatok, csatlakozott az előbbiekhez Bog­nár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakmai elnökhelyettese. Az említett tele­pen 2007 óta nem járt állator­vos, szakszerűtlen volt az elhul­lott állatok elhelyezése, s az sem volt tisztázott, hogy a tulajdonos mihez kezd az állatok húsával. Aláhúzta: a sertéstelep köré vé­dőkörzetet létesítettek, amit csak a vizsgálati eredmények megér­kezése után szüntetnek meg. Hozzátette: Újvárfalva-Nadalos település többi sertéstelepét nem fenyegeti az ismeretlen okú betegség. Pénteken feloldják a zárlatot, mivel további megbete­gedés nem történt. Gőgös Zoltán államtitkár ezenkívül beszámolt arról is, hogy' megkezdték az aratást az országban. A termésátlagok a vártnak megfelelnek az első ada­tok szerint. Mintegy 25-30 szá­zalékos lesz a terméskiesés ár­pából és repcéből, de nagy a szó­rás, nem csak az időjárástól, de az alkalmazott agrotechnoló- giától függően is. Felhívta a figyelmet, június 15-től ismét lehet géptámogatást igényelni. Erre az idén 30 mil­liárd forintot szánnak, és a meg­ítélt támogatásokat még az idén ki is fizetik a tárca szándékai szerint. Az államtitkár megerősítette: nincs tudomása arról, hogy bár­ki is állami tulajdonú erdőt kí­vánna értékesíteni nagy tömeg­ben, ehhez a miniszter ellenjegy­zése is kellene. „Nem tudok el­képzelni olyan helyzetet, hogy Gráf József bármilyen erdő el­adását aláírná” - mondta. A sza­bályozás arra lehetőséget ad, hogy bizonyos korlátokkal érté­kesíteni lehessen erdőterületet, akkor, „ha azt életjáradékra vá­sárolták, és az illető benne van egy magán-erdőgazdálkodási körben”. A jégkárról elmondta: módo­sítani szeretnék az agrár-kár­enyhítési törvényt, hogy ebbe a körbe kerülhessen be a jégkár is. Az öt parlamenti párt ezt a ja­vaslatot benyújtotta, a kormány támogatja, így, ha 29-én a par­lament elfogadja, a károsultak ebből az alapból is pénzhez jut­hatnak. Gőgös Zoltán Késésben: 300 milliárdnyi támogatás lóg a levegőben KÉSIK A VIDÉKFEJLESZTÉSI forrá­sok kifizetése, mert a bankok kevésbé támogatják a beruházá­sokat, és azok a beruházók is óvatosabbak lettek, akik egy év­vel korábban még fejleszteni akartak - mondta Gőgös Zoltán tegnap Szécsényben. Az agrárál­lamtitkár kifejtette: az Új Ma­gyarország Vidékfejlesztési Prog­ram keretében zajló modernizá­ciós programban 450 milliárd forintnyi támogató határozatról van döntés, de a végrehajtás­ban csak 150 milliárdnyi kifize­tésnél tartanak. A tárca ezért hozott néhány intézkedést. Egy évvel meghosszabbították az összes pályázat elszámolhatósá­gát. Lebonyolítottak egy előleg- programot, amivel azt segí­tették, ne csak a bankokon múljon egy beruházás elindítá­sa, de így is komoly probléma, hogy nagyon sok kifizetetlen le­kötött pénz van - sorolta Gőgös. Bajnai Brüsszelben: megcsináljuk a leckét támogatjuk Jósé Manuel Barroso bizottsági elnök újraválasztását - erősítette meg Bajnai Gordon kor­mányfő csütörtökön kor­mánya álláspontját Brüsz- szelben, a kétnapos uniós csúcs előtt. Szerinte részben már megtettük, ezekben a hónapokban megtesszük azt, amit a nemzetközi gaz­dasági válságban házi fel­adatként meg kell tennünk. Távozik a pénzügyi felügyelet elnöke lemondott Farkas István, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnöke. A hivatalos indoklás szerint közte és a Pénzügyminisztérium kö­zött szervezetirányítási né­zetkülönbség alakult ki. Magyarán, elégedetlenek voltak a PSZÁF munkájá­val. A felügyelet lassú rea­gálását teszik szóvá többek közt, s a nem eléggé mély helyszíni vizsgálatait. Far­kas távozását mások is kö­vethetik. Farkas István Az EU-irodához mennek a tejtermelők az európai unió budapesti képviselete előtt tartanak hétfőn tiltakozó megmozdu­lást a tejtermelők a felvá­sárlási árak és a jövedelme­zőség drasztikus csökkené­se miatt. A tiltakozók az ágazat ellehetetlenülését „az utolsó magyar borjú” bemutatásával kívánják ér­zékeltetni. Megítélésük sze­rintük az uniós és a nemze­ti intézkedések késlekedése a tejtermelés megszűnésé­hez vezethet. A demonstrá­lok petíciót is átadnak. Júliustól drágul az áram áfaemelés A beszerzéstől is függ, mennyit fogunk fizetni Értékelik a bankok a hűséget betétek Egyre magasabb kamatok a lojális ügyfeleknek Az áfaemelés miatt legalább 4,2 százalékkal drágulni fog július­tól az ország bármely pontján az áram. Július elsejétől’a lakossá­got is eléri a Villamosenergia­piaci nyitás hatása, ugyanis az egyetemes szolgáltatók is egy­mástól eltérő árakat alkalmaz­hatnak majd. A cégek a beszer­zési portfoliójuk költségei alap­ján állapíthatják majd meg az áramdíjaikat, de a Magyar Ener­gia Hivatal (MÉH) ellenőrzi őket. Lapinformációk szerint a fen­tiekből következően átlagosan a lakossági fogyasztók az E.On szolgáltatási területén 7,5 száza­lékos, a Démász szolgáltatási te­rületén 4,6 százalékos termék­díjemeléssel szembesülnek majd, miközben az Elmű és az Émász - legalábbis a jelenlegi álla­potok szerint - nem változtat a díjain. Rossz hír a fogyasztóknak, hogy ezek az emelések nem tar­talmazzák a szintén júliustól esedékes, 5 százalékpontos áfa­emelés hatását - emlékeztetnek a lapok -, azt még hozzá kell számítani az előbbi változások­hoz. Az Elmű és az Émász terü­letén így tehát összesen 4,2, a Démászén 9, az E.On szolgálta­tási területén pedig 12 százalék­kal drágul az áram júliustól. A kisfogyasztók által fizetett bruttó árak 44-47, míg a kettes tömbtarifában 45-48 Ft/kWh között alakulnak. ■ Akárhogy nézzük, többe kerül Az új ügyfelek megszerzése he­lyett egyre több hitelintézet össz­pontosít meglévő klienseik meg­tartására. A Nemzeti Bank sze­rint fogynak a lekötetlen pénzek, így másoktól ügyfeleket szerez­ni egyre nehezebb. A régi klien­sek viszont rend­szerint alacsonyabb kamattal is beérik, mint az újak, ezért olcsóbb forrást je­lenthetnek a hitelintézeteknek. Az új tendencia jegyében egyesek már nem büntetik, ha­nem kifejezetten jutalmazzák a betétesek lojalitását. Az OTP Bank Bonusz betétje például azoknak az ügyfeleknek fizet ka­matprémiumot, akik korábban részt vettek a hitelintézet téli vagy tavaszi megtakarítási ak­ciójában. A bank díjazza a hosz- szabb távú elköteleződést is, a kamatprémium nő az eltelt idő­vel. Összességében forintalapon 11 százalék körüli átlagkamat is összejöhet Mások ugyanazo­kat a feltételeket adják a lekötések­nél, mint az új ügy­feleknek, mint a Budapest Bank Prémium betétje, és egy kivétel­lel az MKB Bank betétjei, illetve az egyik futamidőt leszámítva a Raiffeisen Bank előre kamatozó betétei. Az Erste Bank Lojalitás betétje egyszerre próbálja hűség­re bírni és új forrás szerzésére ■ Egyesek már jutalmazzák a régi klienseket. ösztönözni az ügyfeleket. Az eb­ben elérhető kamat 11,5 százalé­kos, vagyis fél százalékponttal alacsonyabb a kifejezetten új le­kötésekre szólónál. De ez is csak akkor kapható meg, ha a kliens új pénzt is hoz a banknak. Ha­sonló az MKB Bank Hűség betét­je. A négy hónapra szóló akciós kamat azoknak a meglévő ügyfe­leknek jár, akik legalább 20 szá­zalékkal növelik bankon kívüli forrásból a megtakarításaikat. A K&H-nak kifejezetten régi ügyfeleinek van akciója. A „rá­adás” betét azoknak jár, akik­nek lejárt az Üdvözlet nevű konstrukciójuk, de ez 2,63 szá­zalékkal alacsonyabban kama­tozik. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom