Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-19 / 142. szám

2009. JÚNIUS 19., PÉNTEK-TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2009 - VÁRALJA A roma kisebbség alkotja a helyi lakosság egynegyedét látványvár vár a turistára iparfejlesztés Nagy mennyiségű mészkő és szén termelhető ki A lakosság huszonöt százaléka beás cigány. A váraljaiak békes­ségben élnek. Egyetlen hely­belinek sem kell fenyegetve éreznie magát. Bár most nagy a munkanélkü­liség, korábban a férfiak többsé­ge a bányában dolgozott; hozzá­szoktak a rendszeres munká­hoz. Ennek megfelelően portá­juk, családi életük rendben tar­tására is az átlagnál nagyobb hangsúlyt fektetnek. A lakosság korösszetétele EVES 190 18-60 ÉVES 60 ÉV FELETT 207 545 A LAKOSSÁG ÖSSZLÉTSZÁMA: 942 A fesztiválhoz túraversenyt is társítanak Június 20-án lesz az idei kuglóf­fesztivál. Közel ezer lakodalmas kuglófot készítenek, két méret­ben, cserépedényekben. A kísérő kulturális és gasztronómiai prog­ram a korábbi években megszo­kott kínálatot nyújtja. Lesz főző­verseny, divatbemutató, borkós­toló, kézműves foglalkozás és ját­szóház. Fellép többek között a Hőgyészi Bartók Népdalkor, a Kéknefelejcs Énekkar, a Völgy­ség Néptánc Egyesület, a Szöcske Akrobatikus Rock and Roll Klub, a Kränzlein Német Nemzetiségi Tánccsoport, a Fekete Gyöngyök roma tánccsoport, a Szultán has- tánccsoport és a Zengővárkonyi Hagyományőrző Együttes. A fesztiválhoz társul az idén a Völgység Turista Egyesület két rendezvénye: a tájékozódási tú­raverseny és az országos telje­sítménytúra. Ezekre is érkezik 250 résztvevő, gyarapítva a fesz­tiválvendégek számát. A kuglófok dagasztását, sütését már csütörtökön elkezdték. De az érdeklődők a helyszínen is bekap­csolódhatnak ebbe a munkába. Közel ezer kuglóf fogy el minden évben a fesztiválon. Nagy részét előre elkészítik, kisebb részét helyben dagasztják és sütik az asszonyok Támogatja a jól tanuló fiatalokat az önkor­mányzat, de sajnos a legtöbben elhagyják a falut. Kevés a helyi munkalehetőség. Megol­dás a turizmus fellendü­lésétől és a bányanyitá­soktól várható. Wessely Gábor A szép táj adott, de rendezvé­nyeket is kell kínálni a turis­táknak. A legnagyobb tömeget vonzó helyi esemény a kuglóf- fesztivál, amit most rendeznek meg ötödször. Több ezer ven­Filczinger Ágnes pol­gármester dég érkezik üyenkor a faluba megkóstolni a specialitást, a la­kodalmas kuglófot. A közeli Várfő-hegyen a tűzoltók felépí­tik, oszlopokra feszített hálók­ból a XII. századi földvár má­sát. Este, megvilágítva mutat legjobban a látványvár. A parkerdő és a hetvenes években létesített ifjúsági tá­bor is csalogatja a turistákat. A kör­nyék, a Kelet-Me- csek legmagasabb pontja a Dobogó, 594 méter. Szép kilátás nyílik róla a Mázai-árokra, s jó idő­ben egészen Dombóvárig el le­het látni. Több napra is jöhet­nek a turisták, hiszen közel kétszáz szálláshely van a 940 lelkes faluban. De Váralja nem­csak az idegenforgalomtól re­mél fellendülést, hanem az ipartól is. Két bánya engedé­lyeztetési ügyei csordogálnak a bürokratikus csatornákon. Fe­hér és fekete kincs, mészkő- és szénvagyon vár kitermelésre. Tolna megyében itt telepítettek először ipart: 1792-ben egy szénbányát. A bányászat felha­gyása nem azt jelentette, hogy kimerültek a készletek. Becslé­sek szerint olyan mennyiségű feketeszenet rejt még a föld gyomra, amit csak kétszáz év alatt lehet fel­színre hozni. Az iparfejlesz­tés egyelőre csak terv. Realitás viszont, hogy van egy jól műkö­dő mezőgazdasági társas vál­lalkozás a faluban, ami 35 em­bert alkalmaz. Gabonanövé­nyekkel, szarvasmarhával fog­lalkoznak, és halastavuk is van. Más nagyobb munkáltató nincs. Iskola sincs, a váraljai gyerekek már régóta Nagymányokra és Bonyhádra ■ A megyében elő­ször itt telepítet­tek ipart. Külföldiek is vásárolnak már ingatlanokat Azon kevés települések közé tartozik Váralja, amelyek a vasúti menet­rend-átszervezés nyerte­sei A Dombóvár- Bátaszék vonal a falu határában megy el. Sű­rűsödtek a járatok, a f fővárosba való eljutás is gy orsabbá vált Filczinger Ágnes polgármester szerint emiatt az elvándorlók száma csökkenhet, a betelepülőké nö­vekedhet a jövőben. A falu tel­jesen közművesített - kábelté­vé és internet is van -, már 8- 10 külföldi is vásárolt itt ingat­lant: németek és hollandok. járnak. A tanulólétszám jelen­leg 85 fő. Tavaly szeptember óta. az óvoda működése is Bonyhád- hoz kötődik. De csak működte­tését tekintve vált tagintéz­ménnyé, helyileg a faluban maradt az ovi, 34 gyerekkel. A felnövekvő nemzedéket tá­mogatja a váraljai önkormány­zat Pedig nem a faluban tanul­nak, és csekély az esély arra, hogy közép- vagy felsőfokú vég­zettségük megszerzése után visszatérnek szülőhelyükre. A középiskolások, ha tanulmányi átlaguk meghaladja a 3,5-et, fél­évente kapnak ösztöndíjat; ma­ximum 12 ezer forintot. A főis­kolásoknak havi kétezer forintot utal az önkormányzat, amit a Bursa Hungarica rendszer sza­bályai szerint a megye ugyan­annyival kiegészít, s az állam megdupláz. Tíz középiskolás és kilenc főiskolás kap üyen apa­názst, ezenkívül támogatják a váraljai gyerekek táborozását is, napi kétezer forinttal. Mindezek dacára sajnos elöre­gedő a falu. Az elvándorlás már a hatvanas-hetvenes években megkezdődött, amikor Váralját áz úgynevezett szerepkör nélkü­li települések közé sorolták, és semmiféle fejlesztésre nem ka­pott lehetőséget Megszűnt a he­lyi tanács, nem tűzhettek ki új építési telkeket, generációk ke­resték máshol a boldogulást. Felnőtt csapat már van, az ifit most szervezik Markó Iván szerződtette sztárok A művészek elé nyomulnak a bulvárfigurák Több, hosszú kihagyás után szer­vezte újjá a falu focicsapatát Schmidt Zoltán. Először 1967 és 1995 között volt egy nagy, 28 éves szünet, aztán 2002-től 2006-ig. A közbenső időben megyei D. osz­tályban játszottak, Linda Imre szervezőmunkájá­nak köszönhetően. Most hasonló ak­tivitással intézi a csapat ügyeit Schmidt Zoltán. Egyelőre a me­gyei III. osztályban vannak, va­sárnap lesz az utolsó meccsük eb­ben a bajnokságban, Szakcson. De már szervezik az ifi csapatot, s a következő idényben megcéloz­zák a megyei n. osztályt Szeret­nék, ha 2-300 néző menne ki a meccseikre, úgy, mint 2002 előtt. Váralján anyagi problémák nem maszatolják össze a sportéletet, mert mindenki ingyen dolgozik. Az új edző, Stangliczky Ottó csak­úgy, mint a játékosok. Sportszere- tetből teszik, amit tesznek. Kap­nak némi önkor­mányzati támoga­tást - pályakarban­tartásra, sportsze­rekre, mezre -, és vállalkozók, magánszemélyek is szponzorálják őket; ki, hogy tudja. A csapat összeszokott, a pálya, az öltöző rendben van. Schmidt Zoltán úgy véli: reális esélyük van arra, hogy felkerüljenek a megyei n. osztályba, és ott tisz­tességesen helytálljanak.- Fontosak a gyökerek, ame­lyekből táplálkozunk. Akkor is, ha általában nem térünk vissza hozzájuk. Akkor is, ha elhagy­juk a szülőfalunkat. Többen va­gyunk váraljaiak, akik túl jól tanultunk, és messzire jutot­tunk. Müller Ervin szavai ezek. A 44 éves táncművész a Győri Balet­tig jutott. Markó Iván szerződtet­te, 1986-ban. A hetvenes évek végén még a váraljai nép­táncegyüttes tagjaként ismerke­dett a színpadon való mozgás alapjaival, aztán diplomát szer­zett a budapesti balettintézet­ben. Rögtön Győrbe került, s má­ig ott van. Sok emlékezetes sze­reppel a háta mögött úgy látja, Müller Ervin a Tűzmadárban hogy minden korosztályú és minden karakterű táncos arat­hat sikert, ha tehetséges. Ám az ismertség és a tehetség viszo­nya, a művészi nimbusz ma már közel sem olyan, mint amilyen egykoron volt. A bulvárvüág üres figurái szá­mítanak sztároknak. Pár évtize­de még mindenki tudta, ki Orosz Adél és Róna Viktor, manapság, a hasonló tehetségű táncművé­szek nevét csak meglehetősen szűk körben ismerik. A Győri Balettnek jelenleg harminckét táncosa van. Kül­földön is szerepelnek, nemsoká­ra indulnak Ausztriába, ahol harminc előadásuk lesz a nyári operafesztiválon. ■ Volt aki egy lab­dát ajánlott fel, annak is örültek. A partnerkapcsolat hozadéka a tűzoltóautó tízéves Váralja és a németor­szági Hahnheim partnerkap­csolata. Nagyon jó az együtt­működés a két település óvo­dái és tűzoltóságai között. Óvónők jártak már kinn egy­hetes tanulmányúton, a tűzol­tók pedig felszerelést és egy tűzoltóautót is kaptak a né­metektől. A tízéves jubileumi ünnepséget Hahnheimben tartják majd ősszel. Elnyerték a címet, könnyebben pályázhatnak A közösségi ház a közel­múltban elnyerte az integrált közösségi szolgáltató tér cí­met. Ennek köszönhetően a jövőben könnyebben pályáz­hatnak épület-felújítási és működtetési támogatásokra. Tervezik egy tanoda létesíté­sét, melyben felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozá­sokat tartanának. Egy ifjúsá­gi klubot is szeretnének indí­tani, melyben a fiatalok tar­talmasán tölthetnék szabad­idejüket. Mellesleg megnyert egy-két nyelvi versenyt kvéder bence orvos szeret­ne lenni. A biológia és a ké­mia érdekű, de mellesleg megnyert egy-két nyelvi versenyt is. A nyolcadikos fiú, a Simonyi Zsigmond he­lyesírási versenyben a Kár­pát-medencei döntőig mene­telt, ahol második lett. A Bendegúz nyelvészverse­nyen a megyei második he­lyet szerezte meg, s aztán az országos döntőt - több mint kétszáz résztvevőt ma­ga mögé utasítva - meg­nyerte. Most ballagott, ta­nulmányait ősztől a szek­szárdi Garay gimnázium­ban folytatja. Kvéder Bence ANYAKÖNYV A település lakóinak száma évente átlagosan 10 fővel csökken. Ebben az elván­dorlás is szerepet játszik, és az is, hogy kevesebben szü- . letnek, mint amennyien meghalnak. Váralján 2008- ban 6 kisgyermek született és 12 személy hunyt el. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST WESSELY GÁ­BOR ÍRTA, A FOTÓKAT KISS AL­BERT KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A VÁRALJAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATJA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom