Tolnai Népújság, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-03 / 128. szám
5 2009. JÚNIUS 3., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ ep-választás Szent-Iványi István szerint a stabil európai értékrend, a humanizmus, a tolerancia megvéd a szélsőségektől. A szabad demokraták követelése, hogy minden európai főiskolás, egyetemista egy félévet külföldi intézményben tölthessen. KISZÁMÍTHATÓBB LESZ A VILÁG Névjegy: Szent-Iványi István 1958. november 12-én született Kecskeméten. Az ELTE bölcsészkarán néprajz-szociológia szakon szerzett diplomát, egyetemi doktor. A Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. Az MTA Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa 1989-től 1990-ig. A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője 1988-tól 1989-ig, majd 1992 és 2004 között A Liberal International alelnöke 1997-től 1999-ig. A Külügyminisztérium, politikai államtitkára 1994 és 1997 között Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke 1997-től 2002-ig. Az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke 2002 és 2004 között. SZDSZ frakcióvezető: 1997-1998 és 2000-2002. Az EP Külügyi Bizottságának tagja 2004-től és «_ Koreai Vegyesbizottság 3. alelnöke. Az európai romastratégiát a követ- kező ciklusban el kell fogadtatni. A szabad demokraták azt tekintenék sikernek, ha két képviselőjük bejutna az unió parlamentjébe- Mi liberálisok azon vagyunk, hogy ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket - mondta lapunknak Szent-Iványi István, az SZDSZ listavezetője. Szerinte a piacgazdaságról nem szabad lemondani csak azért, mert a működésében most komoly zavarok keletkeztek. Ihárosi I. - Lengyel J. Szent-Iványi István, az SZDSZ Európai Parlamenti választási listájának vezetője a Tolnai Népújság szerkesztőségében válaszolt kérdéseinkre.- Miért is szavazzon 200 ezer szabad, demokrata választó az SZDSZ-re?- Az SZDSZ-nek alapvetően két üzenete van. A társadalmi, belpolitikai üzenetet is európai összefüggésrendszerbe tesszük. Abból indulunk ki, hogy az elmúlt időszakban felerősödtek az országban a belső feszültségek, gyűlölködések. Ezek már eljutottak olyan gyilkosságokig, amelyek esetében nem lehet kizárni a rasszista indítékot. Ennek megálljt kell parancsolni! Szerintünk európai módszerekkel, illetve értékek alapján lehet a folyamatot megállítani. Európa azért erős, stabü, azért védett a szélsőségekkel szemben, mert világos értékrenddel válaszol ezekre a jelenségekre. A humanizmus, a tolerancia, a kölcsönös megértés, a kompromisszum-keresés értékeivel. Magát a választási programot 14 pontban fogalmaztuk meg. Tréfásan azt szoktuk mondani, hogy ez olyan, mint a 13 plusz egyes totószelvény, de itt csak egy X-et kell bejelölni a nyertes szelvényen.- A legfontosabbakat emeljük. ki közülük.- Az egyik legfontosabb a munkavállalási lehetőségek teljes körű biztosítása, ideértve Németországot és Ausztriát is. A másik, hogy a kis- és középvállalkozások minden korlátozás nélkül nyújthassanak szolgáltatást az unió minden országában. Ugyancsak fontos a felzárkózási támogatások szinten tartása. A következő parlament legfontosabb feladata lesz az újabb hétéves költségvetés elfogadása, ezen belül legalább ugyanakkora támogatást szeretnénk Magyarországnak, mint a jelenlegiben, vagyis 25 milliárd eurót. A hazai középrégió bizonnyal nem lesz jogosult már a támogatásra, de az ország többi részének szüksége van a többlettámogatásra. Azt már sikerült elérnünk, hogy keresi az unió a megoldásokat a városok problémáira is, amivel korábban nem foglalkozott. Ilyen a közlekedés, a panelprogram és a városrészek rehabilitációja. Debrecenben, Miskolcon, Szegeden a villamost, Budapesten a metró építését támogatják. A következő lépés a csatlakozás az euro-zónához, amelynek a dátumát nem merném megtippelni.- De a következő ciklusban erre sor kerülhet?- Igen, határozottan ez a véleményem. Ha merészen álmodoznék, akkor 2012-t mondanám. Ugyancsak fontos a közös európai energiapolitika megteremtése. Az Európai Unió eddig négy alapszabadságon alapult, a munkaerő, áru, a tőke és a szolgáltatások szabadságán. Az ötödiknek, a tudás szabadságának a megteremtése hasonlóan fontos. Minél több pénzt kellene áldozni uniós forrásokból kutatás-fejlesztésre, valamint a kutatói, oktatói és hallgatói ösztöndíjakra, csereprogramokra. Speciális követelésünk, hogy felsőfokú tanulmányai során minden európai diák fél évet egy másik európai ország egyetemén tölthessen. Megemlíteném még a kisebbségi jogokat és a romaintegrációs feladatokat. Ezt a már megkezdett munkánkat szeretnénk folytatni, s amelynek a jogi alapját a lisszaboni szerződés garantálja. A magyar képviselők, a szabad demokrata Mohácsi Viktória és a fideszes Járóka Lívia sokat tettek azért, hogy létrejöjjön az európai romastratégia, amit a következő ciklusban el kell fogadtatni, és a pénzügyi hátterét megteremteni.- Mekkora a liberális frakció súlya az unió parlamentjében?- Frakciónk álláspontja gyakran ügydöntő. Nincs állandó koalíció, a három politikai család, a néppárti, a szocialista és a liberális frakció dönt a dolgoktól. Egy-egy ügyben a leggyakrabban néppárti-liberális, sokszor liberális-szocialista, és ritkán néppárti-szocialista koalíció jön létre egy-egy konkrét javaslat kapcsán. A liberálisok befolyása számarányuknál jelentősebb. Nagyon fontos Magyarország számára, hogy mindhárom frakcióban legyen képviselete.- Magát az uniót mennyire változtatja meg a gazdasági világválság?- Biztos vagyok benne, hogy megváltoztatja. A következtetések levonása már megkezdődött. Az unió az elmúlt hónapokban sorra fogadta el az új szabályozásokat. Ezen túl abban is bizonyos vagyok, hogy a válság után sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni maga a termelés, mint a pénzügyi spekuláció. Az a fajta pénzbőség és felelőüen hitelezés is megváltozik, amely a válságot okozta. Azt hiszem ebből tanultunk, azok is, akik hiteleztek, és azok is, akik fölvették a hiteleket. Várhatóan sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb lesz a világ.- Lehetséges, hogy a válság protekcionista, más megfogalmazásban nemzeti érdekeket előtérbe helyező taktikát vált ki az unió tagjaiból, s ez gyengíti az összefogás erejét?- Ez nagyon fontos kérdés, és lehetséges, de a liberálisok mindenütt azért lépnek fel, nehogy az állami protekcionizmus és beavatkozás vegye át a főszerepet. Ezt már kipróbáltuk, és láttuk, hogy nem működik. Ezzel együtt válság idején az állam szerepe megnőtt. Ezt elfogadják a liberálisok is, de ennek átmenetinek és korlátozottnak kell lennie. Amikor a piac magához tér, újból ezeknek az erőknek kell működni, mert az állam hosszabb távon eltorzítja a piacot. Mi azon vagyunk, hogy ne öntsük ki a fürdővízzel együtt a gyereket. A piacgazdaságról nem szabad lemondani csak azért, mert működésében most komoly zavarok keletkeztek. Az unió egyik nagyon fontos értelme a nagy belső piac, amely versenyképes a világ nagy erőközpontjaival, az Egyesült Államokkal és a Távol- Kelettel. Az a felismerés erősíti az EU-t, hogy csak együtt tudjuk állni a piaci versenyt, mert kü- lön-külön gyengék vagyunk.- Az SZDSZ reklámjában van egy félreérthető ellentétpár, nevezetesen, hogy nem kábítószeres, hanem szabad.- Ez nem arról akar szólni, hogy aki kábítószerezik, az szabad, hanem arról az előítéletről, amely a fiatalokat általában bélyegzi kábítószeresnek, mert ők kívánják a legjobban a szabadságot. A kábítószer-fogyasztást nem tartjuk szabadságnak, de bűncselekménynek sem. Inkább egyfajta betegségnek, amit megelőzni kell, vagy gyógykezelni. A fiatal, egyszeri fogyasztók büntetését mindig elleneztük, a jogszabály ismeri is az elterelést, vagyis aki vállalja a gyógykezelést, azt nem büntetik. A bűncselekmény a kábítószer terjesztése, amivel kapcsolatban sosem mutattunk semmiféle toleranciát.- Mire számít, hány képviselőjük juthat be az Európai Unió parlamentjébe?- Ä minimális célunk egy képviselő, vagyis a jelenlét biztosítása. Természetesen azzal lennénk elégedettek, ha meg tudnánk ismételni a 2004-es eredményt, amikor két képviselőt küldhettünk. Nagyon alacsony, úgy 30 százalékos részvétel esetén ezt sem zárjuk ki, de ha a választásra jogosultak 40 százaléka elmegy, akkor a realitása egynek van.- Meg lehet szokni, hogy mindig a bejutási küszöb határán lebeg egy párt?- Nem jó érzés, hogy 2002 óta mindig az volt a kérdés, hogy biztosan átjutunk-e a küszöbön. Az SZDSZ-nek ki kellene törni ebből az 5-6-7 százalékból és a 8- 10 százalékhoz közeh'teni. Azért is lenne ez fontos, mert akkor bátrabban és nyugodtabban lehetne politizálni. Sok mindent át kell gondolnunk a választások után, hiszen legkésőbb 10 hónap múlva jön a hazai országyűlési választás. Ha most megszerezzük ezt a képviselői helyet, az ad a pártnak egyfajta önbizalmat, és segítheti a további építkezést, ami a stabil jelentélet szolgálja.- Mi az oka ennek a helyzetnek, amikor fontos társadalmi kérdésekben a liberális véleményt adók aránya sokkal magasabb?- Minden értékszociológiai kutatás minimum 20, de van amelyik 25 százalékra becsüli a liberálisan gondolkodók arányát, ha nem is minden kérdésben, mégis csak a kis részük szavaz az SZDSZ-re. Sajnos, Magyarországon hamar és nem túl egészségesen elindult a kétpárti tendencia, amelynek a kialakulásában mind a két nagy párt érdekelt, de szerintem Magyarországnak nem jó. A társadalom értékrendjében, mentalitásában és gondolkodásmódjában is sokkal tagoltabb. Nem akarok kitérni a belső felelősség alól sem, biztosan az SZDSZ-nek is megvan abban a felelősége, hogy azok sem mind támogatják, akik sok mindenben egyetértenek azzal, amit a párt képvisel. Biztosan igazi belső megújulásra is szükség lesz. Nyilván a hosszú koalíciós időszak, a kormányzati szerep is elkoptatta a SZDSZ-t.- A Bajnai-kormány támogatásával kinek segítettek inkább, a szocialistáknak, vagy a Fidesznek?- Úgy gondolom, hogy alapvetően az országnak segítettünk, de ebből politikailag a Fidesz profitál. Páholyból és könnyen bírálhat, mert senki sem örül neki, ha bármit is elvesznek, s most sok mindent elvesznek az emberektől. Abból indultunk ki, hogy az ország is a nyertese a döntésnek, mert akkor azonnali lépésekre volt szükség. Ellenkező esetben könnyen államcsőd közelébe kerülhettünk volna. Ezért tartottuk fontosnak az azonnali cselekvést, s már látszanak is az eredményei.
