Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-23 / 120. szám

2 ALMANACH 2009 - BOGYISZLO TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. MÁJUS 23., SZOMBAT Bővítenék a kikötő kapacitását jelentősen növelné a bo­gyiszlói kikötő tranzittároló kapacitását a Blóker Zrt. - tudtuk meg Baka Józseftől, a társaság elnökétől. Jelen­leg nagyjából egy hajónyi terményt tudnak tárolni, a több mint négyezer tonná­val történő bővítés után vi­szont akár négyet is. Növel­nék a berakó kapacitást is, azaz ez a művelet is gyor­sabbá válna. Ezenkívül a berakónál a cölöp partfalat is meghosszabbítanák. Mindezt akkor, ha a hama­rosan benyújtandó pályáza­tuk sikeres lesz. Baráth Csenge sokoldalú tehetség a nyolcadikos Baráth Csen­ge hamarosan ballag az isko­lából. Ezt egy évvel koráb­ban is megtehette volna, mi­vel ősszel Szekszárdra köl­töztek. Ő azonban maradt: azt mondja, szeret ebbe a su­liba járni, a jó tanárok és a jó közösség miatt. Csenge sok­oldalú tehetség. Minden év végén kitűnő volt. A legjob­ban a biológiát szereti, rész­ben a biológiatanár miatt, aki történetesen Boda Zoltán igazgató. De történelemből, magyarból, vagy matekból is részt vett már tanulmányi versenyeken. Szereti a rock­zenét és a rap-et, nagyon so­kat olvas, főleg regényeket. Sőt, az írással is kacérkodik, * de egyelőre csak otthon mu­tatta meg az írásait. Baráth Csenge ANYAKÖNYV 2008-ban 19 gyermek született a faluban: Huber Adrián, Virág Sándor Marcell, Végh Botond, Fekete Kornél, Valter Krisztián, Boros László József, Sós István Krisztián, Bogdán Róbert, Bog­dán Martin, Bogdanovics Bence, Cselik Anna, Bajusz Kata Linda, Bogdán Biaóka, Szűcs Hanna, Bogdanovics Eszter, Tóth Donna Jázmin, Valdraf Eszter Enikő, Orsós Laura Erzsébet és Lépő Lara. Tavaly két házasságkötés volt, és harmincán hunytak el. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST STEIN- BACH ZSOLT ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTET­TE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A BOGYISZLÓI ÖNKORMÁNY­ZATTÁMOGATTA. adottságok A mezőgazdaságra támaszkodva tudnának kilábalni Elvándorlásra és beköltözésre is akad példa Bogyiszlón az egyetemet végzett fiatalok általában nem maradnak a faluban, a fejlettebb vidékekre mennek dolgozni. Vannak vi­szont beköltözők is, főként a me­gyeszékhelyről. Egy szekszárdi lakás áráért Bogyiszlón családi házat és esetleg egy kisebb hasz­nált autót is lehet venni. A ki- és a beköltözés nagyjából azonos mértékű. A halálozások száma azonban magasabb, mint a szüle­téseké, így évente kb. húsz fővel csökken a község lélekszáma. A lakosság korösszetétele 0-17 ÉVES: 461 FŐ Bár az ipartelepítési ter­veiket sem adták fel, re- , álisabbnak tűnik, hogy a község a mezőgazdasági adottságaira támaszkod­va lépjen előrébb. Steinbach Zsolt Amikor a héten a bogyiszlói községházán jártunk, Tóth Ist­ván polgármester éppen a szekszárdi M6-os konferenciá­ra készült. Azt mondta, azért megy el a rendezvényre, mert hátha ennek révén sikerül majd találni egy befektetőt, aki valamilyen beruházást hozna a faluba. Hely ugyanis van, az önkormányzat az M9-es és a le­endő Mó-os autópálya csomó­pontjához közel kijelölt egy iparterületnek szánt tíz hektá­ros fólddarabot, amelyen har­minckét telket hoztak létre. A polgármester azonban nem tit­kolja: bár nem adták fel a re­ményt, hogy Bogyiszlóra mun­kahelyteremtő beruházások te­lepednek le, ennek azonban, különösen a mai gazdasági vál­ságban, elég kevés a realitása. Pedig Bogyiszlón is szívesen látnák a befektetőket. Magyará­zatként elég annyi, hogy a köz­ségben tartósan huszonöt szá­zalék feletti a munkanélküli­ség. Az önkormányzat az Út a munkához közfoglalkoztatási program segítségével próbál valamelyest javítani a helyze­ten, de ez a gyakorlatban nem egy diadalmenet. A polgármes­ter úgy fogalmazott: másképp látszanak a dolgok fentről, a ve­zérkarban, és más­képp lent, a fron­ton, ahol az embe­rek füle mellett fü­tyülnek a golyók. A közfoglalkoztatáshoz az ön- kormányzatnak kell megven­nie a szerszámokat, a munka­ruhát és a foglalkoztatottak bé­rének egy részét is önerőből kell állni. A kezdeti hat órában történő foglalkoztatásnál ez nem is jelentett elviselhetetlen terheket a község számára. Csakhogy a hatórás munkával elérhető havi negyven-egyné- hányezer forintos kereset ért­hetően nem motiválta az em­bereket. Ezért áttértek a napi nyolcórás foglalkoztatásra. Ez­által nő valamelyest a bér és a segély között a különbség, ám az önkormányzatra hárul jóval nagyobb anyagi teher. Tóth István szerint azonban most nemigen lehet mást ten­ni, mint kivárni. Hosszabb távon a község csak úgy tudja Münchausen báró­ként a saját hajánál fogva ki­húzni magát a gödörből, ha közben, némi képzavarral, a sa­ját adottságaira támaszkodik. Tóth István szerint ezek az adottságok pedig egyértelmű­en a mezőgazdaságban rejle­nek. A faluvezető úgy látja, hogy az agráriumon belül sem feltétlenül a hagyományos nö­vénytermesztés jelentheti a ■ Amíg nem jönnek a befektetők, pap­rika teremhetne. Nemcsak a helyiek szeretnek itt lenni nagyon jó a település elhe­lyezkedése, szép, természetes vizek veszik körül a falut - magyarázza a polgármester. Jó a levegő, a holtág igazi hor­gászparadicsom, és az élő Du­na partján létrejött öt kisebb üdülőterület, összességében mintegy ötszáz épülettel is kitűnő kikapcsolódást nyújt. Mindez azt is jelzi, hogy nemcsak a bogyiszlói­ak szeretnek itt élni, hiszen vannak szekszárdi, tolnai, de még budapesti üdülőtu­lajdonosok is. megélhetést sok embernek, jó­val inkább a kézimunkaigé­nyes, profitot hozó kertészeti tevékenységek. A mesevilág helyett a való­ság, azaz valószínűleg nem az ipar, hanem a zöldség- és gyü­mölcstermesztés, az állatte­nyésztés, az erdészet alapoz­hatja meg Bogyiszlón sok helyi család, így az egész falu jövőjét. Jelképként is felfogható: az önkormányzat a tízhektáros iparterületen a mezőgazdasági művelési ágból még ki nem vont telkeit egy fiatal helyi gaz­dának adta ki bérbe. Aki jövő­re, ha befektetők még nem je­lentkeznek, paprikát termesz­tene ezeken a földeken. Tóth István polgár­mester A disznóvágástól a falunapoRon át a fesztiválig Programokban igen gazdag az idei év Bogyiszlón. Februárban először rendeztek úgymond nemzetközi disznóvágást a né­metországi, a két erdélyi és a vaj­dasági testvértelepülés küldött­ségeinek részvételével. Április­ban az erdélyi testvérek egyike, Csíkcsicsó műkedvelő színját­szói léptek fel a községben. A mostaili hétvége a hagyomá­nyos falunapoké, amelyhez teg­nap az iskola Kultúrák és Hagyo­mányok Napja című rendezvé­nye is kapcsolódott. A falunap tradicionális programjai között idén is lesz bor-, horgász-, ha­lászléfőző és birkafőző verseny, fellépnek helyi előadók és a kör­nyék hagyományőrző együtte­sei, továbbá lesznek zenés- táncos-mulatós programok. Júliusban a Duna Menti Folk­lórfesztivál záróeseményének Bogyiszló adja a helyszínét. Szeptemberben a Muharay Szö­vetség tartja a faluban a hagyo­mányőrzők országos vetélkedő­jét. Ugyanebben a hónapban a megyei honismereti egyesület is Bogyiszlón tart rendezvényt. Professzor a falu szülötte folklór Örömmel látja, hogy fejlődik a település Még fémének horgászok a bogyiszlói holtág partjára Tizennyolc éves korában ment el Bogyiszlóról, egyetemi hall­gatóként. Ma egyetemi tanár. A szekszárdi főiskolának sokáig volt a főigazgatója, jelenleg a Pé­csi Tudományegyetem rektor­helyettese. Dr. Horváth Béla Bogyiszló egyik leghíresebb szülötte.- Ma már csak távolról köve­tem a falu életét - mondja. - Amikor anyámmal találkozom, ő elsorolja, ki halt meg, ki háza­sodott. Inkább a falu múltját is­merem. Részben a saját gyer­mekkoromból, amikor még nem volt ritkaság az idős férfiak fehér gatyás viselete. A bogyiszlói idős asszonyokat viszont máig fel le­het ismerni a viselet alapján. Egyetemistaként célul tűzte ki, hogy összegyűjti a falu népszo­kásait, hisz ősi folklórról van szó, az elzártság miatt. Apai nagyany­ja mesélte egykor, hogy még Tol­nára is csak komppal lehetett át­menni. Nagyapjától hallotta azt a tréfás halotti búcsúztatót, hogy „most visznek Gyűrvögyné látod- é, húzik a harangot hallod-é.” Haj­dan ugyanis a régi temetőbe csó­nakkal vitték a halottat. Mint mondja, örömmel látja, hogy fejlődik a falu. - Fontos, hogy egyre többen szereznek fel­sőfokú végzettséget, akár a szek­szárdi főiskolán, vagy a pécsi egyetemen. Ezt tapasztalom, hisz egy-egy jellegzetes bogyiszlói név elárulja a származást. Dr. Horváth Béla Festői környezetben horgászhat­nak a vízi világ barátai a bogyisz­lói holtágon. És nemcsak a tájban gyönyörködhetnek, hanem az ál­taluk kifogott szép, egészséges halakban is. Szűcs István, a Bo­gyiszlói Horgászegyesület elnö­kének tájékoztatása szerint tavaly har­mincöt kiló volt az egy főre eső fogás. Idén sem lehet különösebb panasz, ebben az évben zsákmá­nyoltak már 17,5 kilós amurt, nyolckilós harcsát, és nem ritkák a három-négykilós pontyok sem. A folyamatos fogás érdekében az egyesület három- és kétnyaras pontyot, előnevelt süllőt és csu­kát, idén már előnevelt pontyot is telepít a vízbe. A kárászutánpót­lást pedig a természet biztosítja. A halat azonban nemcsak a horgá­szok, hanem a rapsicok is szere­tik. Az őrzés nem kis feladat, de igyekeznek megoldani. Minden éjjel két tag vigyázza a vizeket A munkába a polgárőr­ség és a megyei szövet­ség hivatásos halőre is besegít, a rendőrség­gel is jó a kapcsolata az egyesületnek. A több mint öt- venhektáros vízen évente száz- százhúsz tag horgászik, nem csak helyiek. Van utánpótlás is: sokan váltottak gyerekjegyet Az egyesület nyitott, Szűcs István szerint nagyjából száz új horgász még elférne a holtágon. ■ 17,5 kilós az idei legna­gyobb fogás. A nagy élőmunka-igényű kertészeti tevékenység sok családnak biztosíthatna megélhetést. A képen paprikapalántát ültet Keresztes József családja Mesevilág helyett a valóság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom