Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-16 / 114. szám
6 2009. MÁJUS 16., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2009. május 15-én 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK ___________2009.05.15. Ré szvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft . Synergon 699 14,96 96 Mól 12900 9,32 7 794 Égsz 14315 2,94 206 Fotex 318 2,91 42 TVK 2080 2,46 12 FHB________700 1,74 51 VE SZTESEK________ FORRÁS: BÉT Ré szvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 2835 -2,24 11610 Econet J>9 -1,66 19 Richter 29500 -0,28 7,33 MTetekom 580 -0,17 535 A BUX index az elmúlt napokban 14600 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.15.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus________38 500 TA KARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 33 510 TAKARMANYKUKORICA 2009. július________________37 200 TA KARMÁNYÁRPA 2009. augusztus 33 090 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 75 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 15-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f 288,02 212,44 191,56 +0,26 Ft +1,01 Ft +0,60 Ft Mindenki számol, mennyi is a sarc ingatlanadó A 30 milliós értékhatárt már elfogadja az MSZP-frakció többsége tvr0; Ingatlanokkal kapcsolatos helyi adóbevételek (milliárd forint) , ., T,. j ■ Magánszemély Építményadó Telekadó koim adoja 2003 2004 2006 FORRÁS: PM VG GRAFIKA Az MSZP-frakció elfogadta a kormány felpuhított ingatlanadó-javaslatát, amelynek értékhatára 30 millió forint lesz. Az ingatlanadót 2010-től fizethetjük, ha a parlamenten átmegy, és az APEH szedi be. Éber Sándor Áldását adta az MSZP képviselő- csoportja a kormány ingatlanadótervezetére. E szerint a harminc- millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok után kell majd vagyonadót fizetni. A csütörtöki késő esti találkozó után Oszkó Péter pénzügyminiszter közölte, a harmincmillió forintnál értékesebb vagyontárgyakra kivetett adó mértéke egy százaléknál kisebb lesz. Az adó a tervek szerint sávos lesz, egyes információk szerint 30 millió forint felett évi 0,2-0,3 százalékot, 50 millió felett pedig évi fél százalékot keli fizetni. Ez azt jelenti, hogy egy 35 millió forintos ingatlan után az értékhatár feletti ötmillió forint után fizetjük ki az adót - 0,2 százalékkal számolva évi 10 ezer forintot Egy 60 milliós ingatlannál 30 millió forintos értékig nem fizetünk, az első értékhatár után lévő 20 millió forint után fizetünk évi 40 ezer forintot, majd az 50 millió forintos értékhatár felett eső 10 millió forint után évi 50 ezer forintot, összesen évi 90 ezer forintot. A vagyonadót önálló, egyedi vagyontárgyakra szabják ki, tehát azok értéke nem adódik ösz- sze. A 30 millió forintos értékhatár alatt fennmarad a mai rendszer, amelyben az ön- kormányzatok döntik el, vyt- nek-e ki építmény-vagy kommunális adót. A 2010-től bevezetendő vagyonadót bevallás alapján az APEH szedi majd be. „Kizárólag olyan vagyontárgyat akarunk és tudunk megadóztatni, amelyről regiszter van, amely nyomon követhető, és külső ellenőrzés tárgya lehet” - hangoztatta a pénzügyminiszter. A koncepciót a Reformszövetségtől vették át, de alacsonyabb adókulccsal számolnak majd, és a részleteken még dolgoznak. „A szocialista párt és elnöksége tiszta szívvel vállalja a vagyonadó koncepcióját, nem kényszerként, hanem pozitív, előremutató megoldásként fogadja el” - mondta Lendvai Ildikó. Az MSZP elnöke szerint az adókoncepció új terhet csak a lakosság legvagyonosabb 5-10 százalékára tesz, és nem lehet kibújni alóla, mivel nemcsak a ingatlan számít majd vagyonnak, hanem a nagy értékű jármű, hajó és helikopter is. A frakcióülésen jelenlévő 110 képviselő közül 106-an támogatták a kormányjavaslatot. Baráth Etele, Szép Béla és Kárpáti Tibor tartózkodott. Mécs Imre pedig nemet mondott a 2010-es adócsomagra, mert nem kapott megnyugtató választ arra, hogy ez miként érinti a nagycsaládosokat és a nyugdíjasokat. Baráth szerint az ingatlanadó meggátolná azt a korábbi kezdeményezést, hogy nagyobb, minőségi lakások épüljenek, s legyen több bérlakás. Demszky Gábor egyetért az alapelvvel. De szerinte egy ilyen nagy horderejű változást csak többpárti konszenzussal lehet meghozni. Budapest liberális főpolgármestereként úgy véli, a 30 millió forintos értékhatár felett elsősorban a Budapesten és környékén élőknek fizetnék. Több fideszes politikus már jelezte, ha kormányra kerülnek, eltörlik az ingatlanadót A Fidesz Jövőkép programjában azonban még a párt szakértői is a bevezetést tervezték, bár már akkor Orbán Viktor kijelentette, esküdt ellensége ennek az adófajtának. ■ A Fidesznél is szerepeltek vagyonadó-elemek, de a párt elvetette az ötletet. Két év kellene a nyilvántartáshoz A BAJNAl-KORMÁNY tervei szerint az ingatlanadó meghatározásához az önkormányzatok az ingatlanokat övezetekbe sorolják, melyekhez egy négyzetméter alapú értéket határoznak meg. A makroszintű besorolás azonban vitás lehet, mert egy övezeten belül óriási különbségek lehetnek egy-egy ház értékében. Módunk van vitatni az értékbecslést, de csak akkor, ha a saját költségünkre - 40-50 ezer forintért - felfogadunk egy értékbecslőt. „LEGALÁBB KÉT ÉV KELL, hogy olyan ingatlan-nyilvántartást készítsenek, amely alapján korrekt módon kivethető az ingatlanadó” - nyilatkozta a Figyelőnetnek a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára. Kispál Sándor szerint erre azonban az önkormányzatoknak nincs munkaerejük, se pénzük. Mit fizetne Bajnai? A miniszterelnök évente mintegy egymilliót fizetne ingatlanjai után - számolta ki a Napi Gazdaság. Bajnai Gordon vagyonnyilatkozatában bevallott XII. kerületi ház 175 millió forintot érhet, mely után a luxusadótörvény mellékletében felsorolt korrekciós tényezőkkel akár 800- 900 ezer forint is lehet az új közteher. A XXII. kerületi családi háza mintegy 90 millió, ami után évi negyedmillió az adóteher. A majd egymillióhoz még hozzá kell majd számolni az egyéb vagyonelemekre kivetendő adót is a kormányfőnek. HIRDETÉS Hatékony védekezés a búza betegségeivel szemben A gombabetegségek az őszi búza termésének 18-20%-át is elvihetik. A védekezés tehát nagyon indokolt ellenük, a hazai vetésterület legnagyobb részén mégis csak egyszer védekezünk. Egy kisebb hányad csak, ahol kétszeri védekezés történik. S sajnos jelentős az a terület is, ahol egyáltalán nem védekezünk - ami azt jelenti, hogy itt eleve lemondunk a termés több mint 18%-áról. Egyszeri védekezés esetén széles hatásspektrumú, kellőképpen hosszú hatástartamú készítmény használatával a kalászolás kezdetén javasolt elvégezni a kezelést, mert ekkor jutunk a legnagyobb terméshez. A későbbi, vagy korábbi kezelések mindenképpen veszteséghez vezetnek. A kórokozók fertőzési időszakát jól lefedő, folyamatos védelmet azonban csak a megfelelően időzített kétszeri védekezés nyújt. Legjobb megoldás, ha az első védekezést a zászlós levél megjelenésekor végezzük el. Ezt követi a második a teljes kika- lászoláskor ill. virágzás kezdetén. Ha második kezelésre olyan gombaölő szert használunk, amelynek élettani- termésnövelő hatása is van, akkor - megfelelő nitrogénellátottság - esetén a búza termésmennyisége jelentősen növelhető, minősége javítható. Az emelt szintű nitrogéntrágyázás miatt nem szabad megfeledkezni a szárszilárdításról sem. Lombtrágyázással tovább javítható a termés minősége és megelőzhető a mikroelemhiány kialakulása.