Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-11 / 109. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. MÁJUS 11, HÉTFŐ BALASSA JÁNOS KÓRHÁZ A jó ápoló olvas a beteg arcáról, cselekvő, tudatos és felkészült Kitüntetések a legkiválóbbaknak kórház Tudományos konferenciával emlékeztek az Ápolók Nemzetközi Napjára Világszerte május 12-e az Ápolók Nemzetközi Napja. Ezen a napon született Florence Nightingale, az az angol hölgy, aki lefektette az ápolás alapjait. A Balassa Já­nos Megyei Kórházban több mint egy évtizedes hagyománya van annak, hogy tudományos tanács­kozással egybekötött megemlé­kezést tartanak ez alkalomból. A hétvégén Szekszárdon megtar­tott konferencia résztvevőit töb­ben köszöntötték. Az alábbiak­ban Gliedné Tillmann Erzsébet beszédéből idézünk, aki nem­csak az ápolói hivatás gyakorlói­ról és azokról emlékezett meg, akik lefektették e hivatás alap­törvényeit, hanem azokról is, akik ezt nekik tanították.- Ha nem lettek volna olyan tanáraink, szakoktatóink, olyan munkatársaink, akikre fel lehe­tett nézni, akik követendő példát állítottak, akiktől meg lehetett tanulni a szakma csínját-bínját, akkor mi sem tudnánk az utá­nunk jövőknek átadni mindazt a tudást, ami a birtokunkban van - mondta az ápolási igazgató. Megtanultuk a beteg ember tisz­teletét, az ember szeretetét, hogy egészségügyi dolgozóként, nő­vérként miként és hogyan visel­kedjünk, hogy mindig a ránk bí­zott kiszolgáltatott embert tart­suk szem előtt. Megtanították nekünk, hogy mi az ápolás: ké­rés nélkül olyat tenni, amire csak az ápoló képes. Olvasni a beteg arcáról, megjelenésének, külsejének változásáról. A hoz­zátartozó mellé állni, és minden betegnél percenként „átváltoz­ni”. Megtanultuk, hogy a jó ápo­ló felkészült, tudatos, cselekvő, kritikusan gondolkodó, mélyre­hatóan ismeri az egészség, egészségromlás és a betegség fo­galmát. Hálásak vagyunk ezért. A ma ápolói a régiektől tanultak Tudományos konferenciát rendezett a Magyar Ápolá­si Egyesület Tolna Megyei Szervezete és a Balassa Já­nos Kórház Betegápolásért Alapítványa Szekszárdon az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából. F. Kováts Éva A szakmai előadások előtt kö­szöntötték az 50 éve végzett ápo­lóképzősöket és kitüntették a legkiválóbb dolgozókat. Főigazgatói dicséretet kapott: BRISCHING MÁRTONNÉ EKG- szakasszisztens, I. belgyógyá­szat (kardiológia) Az Egészségügyi Szakiskola után a szekszárdi kórház ideg- gyógyászati osztályán kezdett ápolóként 1980-ban. 1983-tól a kardiológiai osztályon dolgozik EKG-asszisztensként. Leérettsé­gizett, elvégezte az OKJ-s ápoló­képzőt, a kardiológiai szakasz- szisztensi iskolát. Munkáját pre­cízen, lelkiismeretesen végzi, nem fél az újabb feladatoktól. Fi­gyelemmel kíséri az egyre fejlő­dő műszerparkot, intézi karban­tartásukat, javíttatásukat. Beta­nítja az új munkatársakat. kovács attiláné endoszkópos szakasszisztens II. belgyógyá­szat (gasztroenterológia) 1991 óta folyamatosan dolgo­zik a gasztroenterológiai osztály endoszkópos laboratóriumában. Elvégezte a felnőtt szakápolói és az endoszkópos szakassziszten­si tanfolyamot. Megbízható munkatárs, ő a felelős a műszer­alkatrészek beszerzéséért, gon­dozásáért, az osztály minőség­ügyi megbízottja. Munkatársai­val jó kapcsolatot alakított ki, a betegekkel empatikus. LANTOS MÁRIA ápolÓ/SZÜlésznŐ, szülészet-nőgyógyászati osztály Pályáját 1978-ban a szülészet­nőgyógyászati osztályon kezdte. Jelenleg szülésznőként teljesít szolgálatot. Munkája megbízható, szolgálatkészsége példaértékű. 2004 óta önkéntes segítőként is tevékenykedik a kórházban. Napi tevékenységében tükröződik az emberszeretet, a segíteni akarás. Szakmai felkészültsége, a bete­gekkel szembeni empátiás készsé­ge, optimizmusa követendő példa. pilisi sándorné asszisztens, urológiai ambulancia, műtőblokk A pénteki ünnepségen elismeréseket adtak át a kórház vezetői. Képünkön Juhász Mihályné ambuláns nővér veszi át a kitüntetést 1988-tól dolgozik az urológiai ambulancián. Munkáját precí­zen, magas szakmai tudással lát­ja el, legtöbbször munkaidőn túl is, ami jó példa szakmai elköte­lezettségére. Kompromisszum- és problémamegoldó készsége kiváló, az új feladatok elsajátítá­sára nyitott. A betegekkel megér­tő, türelmes, a munkahelyi kö­zösség aktív tagja. szvoboda péterné ápoló, fer­tőző osztály Ápolói tevékenységét a gégé­szeti osztályon kezdte 1991-ben. 1993-ban felnőtt szakápolói ké­pesítést szerzett. A fertőző osztá­lyon 1995 óta ápolja a betegeket legnagyobb megelégedésre. To­vábbképzéseken részt vesz, az osztály minőségügyi megbízott­ja. Munkatársaival jó a kapcsola­Szeretet és szakmai felkészültség vezérli őket A konferenciát Gliedné Till­mann Erzsébet, a Balassa Já­nos Megyei Kórház ápolási igazgatója nyitotta meg, meg emlékezve azokról, akik lefek­tették az ápolói hivatás alap­törvényeit. Az ünnepség részt­vevőit többen is köszöntötték. Dr. Muth Lajos főigazgató rá­mutatott: az egészségügyi dol­gozóknak két fő eszközük van - a szeretet és a szakmai fel- készültség -, ezeknek kell munkájuk során vezérelnie az ápolókat. Puskás Imre, a me­gyei közgyűlés elnöke megbe­csült hivatásnak nevezte az ápolókét, hozzátéve: fontos, hogy milyen ellátásban része­sülnek a betegek. Szabó Vero­nika, a Mag}'ar Ápolási Egye­sület Tolna Megyei Szervezeté­nek elnöke Florance Nightingale-re emlékezett, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői mun­kát megbecsült hivatássá emelte. ta, a betegekkel empatikus, a rá­bízott feladatokat maradéktala­nul ellátja. A Magyar Ápolási Egyesület Tolna Megyei Szervezete ki­tüntetését kapta: FEJKÓNÉ GARAMVÖLGYI MÁRIA fizioterápiás asszisztens, reuma­tológiai osztály 1980 óta dolgozik a kórház re­umatológiai osztályán, munka mellett szerezte meg a fizio­terápiás asszisztensi végzettséget, 1987-tól végez üyen kezeléseket. Folyamatosan képzi magát. Szak­értelme sokat segített az új terápi­ás eszközök beszerzésénél, beüze­melésénél. Tudását szívesen oszt­ja meg, ő a megyében indított fizioterápiás asszisztensi képzés gyakorlati vezetője. A betegek sze­retik és ragaszkodnak hozzá. kántor Szilvia diplomás ápo­ló, gyermekosztály 1995-től dolgozik a gyermekosz­tályon. Általános ápoló, általános asszisztens, gyermekápolói kép­zettsége van, a PTE Egészségügyi Főiskolai karán diplomás ápoló­ként végzett. 2004. deéember- 2009. között részlegvezető a gyer­mekosztályon. A klinikai gyakor­latot teljesítő hallgatók szakmai fejlődését és elméleti tudását a gya­korlatba történő átültetéssel nagy­mértékben elősegíti. Munkáját hi­vatásnak tekinti, segítőkészsége és kedvessége példamutató. Az Ápolási Egyesület aktív tagja. juhász mihályné szakápoló, a Balassa János Kórház pincehe­lyi Szent Orsolya Részlegének ambuláns nővére. 1976 óta dolgozik az egészség­ügyben, 25 éven át betegágy mel­lett 3 műszakban dolgozott ápo­lónőként, 8 éve van a belgyógyá­szati szakrendelésen, mint am­buláns nővér. Munkáját lelkiis­meretesen végzi, a betegekkel szemben nagy empátiával visel­kedik. A fiatal kollégákkal meg­értő, segítőkész, tudását, tapasz­talatait szívesen adja tovább. AZ OLDAL A BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHÁZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A betegápolás komoly munka, nem lehet félvállról venni kórház Huszonegyen szereztek ápolói oklevelet ötven évvel ezelőtt, az első betegápoló-képző tanfolyamon Ötven éve végeztek a szekszárdi kórház által indított első beteg­ápoló-képző tanfolyam hallgatói. A huszonegy végzős ápoló egyi­ke volt a ma már nyugdíjas Bőgner Józsefné.- A Tolna Megyei Népújság­ban jelent meg az a hirdetés, amelyre 1957-ben jelentkeztem: kétéves betegápoló-képző tanfo­lyamot indított a szekszárdi kór­ház. Általános iskolai végzettség kellett hozzá. Sokan belevág­tunk, de akik végig kitartottunk kevesen voltunk, 21-en kaptuk meg az ápolói oklevelünket 1959. október 10-én. Munkás, paraszt, értelmiségi származású fiatalok­ból állt össze az osztály, a legfia­talabb tanuló 18 éves volt, a leg­idősebb betöltötte a 30-at. Bejárá- sos iskolának indult, de végül bentlakásos lett, mert abban az időben tömegközlekedés úgy szólván még nem létezett, Bony- hádról reggel jött egy busz Szek- szárdra, délután meg vissza. A mostani rendelőinté­zet helyén lévő ház­ban volt a szállá­sunk: vaskályha, vaságy, vasszigor, WC az udvaron, ecseteli a fél év­századdal ezelőtti állapotokat Bőgnerné. A képzés ingyenes volt, napi ötszöri étkezést kaptak a tanfolyamon részt vevők. Az előadások délután voltak, mert az orvosok, akik az egyes tantár­gyakat előadták, csak akkor ér­tek rá. A leadott anyagot másnap délelőtt tanulták meg.- Kiváló tanáraink voltak, az is­kola igazgatója dr. Végh Lászlóné volt, az osztályfőnök dr. Szabó Endréné. Fiatalok voltunk, sokat bolondoztunk, olykor az órán is. Egy ilyen alkalommal mondta a következő­ket az egyik orvos-ta­nárunk: lányok, ma­guk felszálltak egy vo­natra, de nem kötelező ezen fenn­maradni, le lehet szállni, aki nem akar elmenni a végállomásig. De aki úgy dönt, hogy elmegy odáig, az vegye tudomásul, hogy itt rend és fegyelem van, szabályok, ami­ket be kell tartani. A betegápolás komoly dolog, nem lehet félvállról venni. Ha én lediktálok maguk­nak tíz mondatot és azt mondom, hogy azt meg kell tanulni, akkor azt szó szerint, egy „és” kihagyá­sa nélkül kell felmondaniuk a kö­vetkező órán. Aki ezt nem tudja vagy nem akarja vállalni, az jobb lesz, ha elmegy. Na, ezt jól megje­gyeztük, jó szakemberek is let­tünk valamennyien. A gyakorlatot a kórházban ak­kor kezdték el, amikor már kellő elméleti ismerettel rendelkeztek. Az iskola elvégzése után a leg- , többen Szekszárdon maradtak, i- Én Bonyhádon, az ottani kór- \ ház akkor induló sebészeti ősz- \ tályán kezdtem el dolgozni. Mi- : után megszületett a lányom, fog- 2 orvosi asszisztensi képzettséget szereztem, rendelőben dolgoz­tam, majd körzetben. Később visszatértem a szekszárdi kór­házba, 1972-től a patológiai osz­tály citológiai részlegén voltam asszisztens, nagyon jól éreztem ott magam. 1993-ban nyugdíjba mentem, azóta a családomnak és a hobbijaimnak élek, a leg­■ A lányokkal máig tartjuk a kapcsolatot. 1 1 « L Bőgner Józsefné idézte fel az ötven évvel korábbi eseményeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom