Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-01 / 77. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. ÁPRILIS 1, SZERDA Gulág és egyéb szégyenfoltok egykor és ma tolna A szovjet koncentrációs táborokban tízezrek pusztultak el, még mielőtt Auschwitzet és a többi náci halálgyárat létrehoz­ták, s azt követően is, miután azokat lerombolták. E megdöb­bentő tényt Gutái István közölte Tolnán. A paksi könyvtárigazga­tó a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének meghívására ér­kezett a városba; a Gulagról tar­tott előadást. Mondanivalóját két író, Alekszandr Szolzsenyicin és Anne Applebaum könyveire tá­maszkodva állította össze. Ma már hihetetlen, hogy mi­lyen csekélységekért ítélték el az embereket a sztálinista idők­ben. Tíz évet kapott egy szabó, mert úgy szúrta tűjét az újságba hogy pont egy pártfunkcionári­us fején ment át. Ugyancsak tíz évre ítéltek egy traktorost, aki szórólappal bélelte ki a cipőjét. Valaki másra rábizonyították, "hogy Sztálin haláláért imádko­zott a templomban, s 25 évet ka­pott. Ugyanakkor egy lakásbetö­résért mindössze egy év járt. Sztálin halálakor kétmillió-öt­százezer ember volt lágerekben. Gutái István a Gulagot az embe­ri történelem nagy szégyenfolt­jának nevezte, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Hason­ló népirtás történt megítélése szerint Kambodzsában, a bosz­niai háborúban és a kínai kultu­rális forradalom idején. A könyv­tárigazgató azért vállal ilyen tár­gyú előadásokat, hogy ébren tartsa az emlékezetet. Gutái Ist­ván szerint most, húsz évvel a rendszerváltás után sem azok szenvednek a válságtól, akik azt előidézték. ■ Wessely Gutái István könyvtárigazgató ürgevár A sertéstelep bezár, de ígérik, megoldják a szolgáltatást Nem maradnak ivóvíz nélkül az ürgeváriak, szö­gezte le Balogh Árpádné Szakály polgármestere. A faluhoz tartozó pusztán élők azért aggódnak, mert a szolgáltatást bizto­sító sertéstelepet felszá­molják. t Rácz Tibor Fodor Pius nem tudja elhinni, hogy a 21. században előfordul­hat, hogy 13 család, közel het­ven ember ivóvíz nélkül marad­jon. Az Ürgevárpusztán élő 50 év körüli nagydarab férfi megré­mül a gondolattól, hogy ettől a „luxustól" meg kellene válniuk. Ottjáriunkkor az udvaron tüs­ténkedett, épp a népes baromfi- udvar hatójába csorgatott egy kis vizet, amiért a pusztán mű­ködő gazdaságnak fizettek ed­dig, személyenként hétszáz fo­rintot havonta. A riadalmat az okozza a pusztán élő emberek 1 körében, hogy a sertéstelepet l felszámolják a közeljövőben. At- | tói félnek, szolgáltató nélkül ma­li radnak. Ürgevárpusztán nincs bolt, kocsma, már legalább 15 éve. Van viszont néhány ház, amit egy zúzottkővel leszórt, esős időben sáros utca köt össze, csönd, amit néha egy-egy kakas­kukorékolás, kutyaugatás, és a szomszédok néhány szava tör meg. Emellett elég erősen érez­hető a már említett sertéstelep­ről származó jellegzetes szag is. Szegediék a szomszédban laknak, István és felesége be­tessékeltek. Mint mondták, a legutóbbi közmeghallgatáson, amit a szakályi polgármester és képviselők tartottak, szintén té­ma volt a vízprobléma. A férfi szerint a sertéstelepet működte­tő céggel évekkel ezelőtt egy szerző­dést írtak alá a csa­ládok arról, hogy bárki is működtes­se a gazdaságot, kötelessége a lakóknak az ivóvizet szolgáltat­ni. Most azonban a vállalkozás megszűnik. István állítja, hiába tartozik a puszta Szakályhoz, az önkormányzat mostohagye­rekként bánik a külterülettel. - Annak ellenére, hogy egy mű­anyag-feldolgozó üzem, a ser­téstelep, egy halá­szati cég, egy fafel­dolgozó is műkö­dik itt, s ezzel né­hány szakályinak is munkát ad, olyan út vezet be ide, hogy egy traktor alig tud rajta menni. Tele van húsz-har­minc centi mély kátyúkkal - húzta alá Szegedi István. Hozzá­tette, hivatalos értesítést egyelőre még nem kaptak arról, mi lesz a vízzel. Balogh Árpádné polgármester kérdésünkre azt mondta, semmi esetre sem maradnak víz nélkül az ürgeváriak, ugyanis az ellátás az önkormányzat kötelező felada­tai közé tartozik. Szabó Antal, a gyönki vízmű vezetője átnézi majd a területet, és megvizsgál­ja, hogyan lehet megoldani a problémát, illetve milyen szerző­déseket kell megkötni. A polgár- mester leszögezte, a bekötőút fel­újítására már kértek árajánlato­kat. Ám, mint ahogy a vízrend­szer, az is a sertéstelep tulajdoná­ba került privatizációkor, így né­hány hivatallal még végig kell zongorázni a teendőket. ígéretet kaptak: keresnek új szolgáltatót bóka János, a Pápa-Pig Ser­téstenyésztő Kft telepvezetője kérdésünkre elmondta, a ser­téstelep korábban a Hőgyészi Állami Gazdaság részeként működött, a kút is az ő tulaj­donuk volt Ám a '90-es évek elején a privatizáció során magánkézbe került, s ezzel együtt az ivóvízkút is. Az évek során, bevett szokás szerint mindig egy csekély összegért cserébe kapták az emberek a vizet Mérőórák egy háztartás­ban sem voltak, és sokan nya­ranta a kiskertjüket is ezzel locsolták. A felszámolás alatt álló cég te­lepvezetője azt mondta, főnöke it a polgármester kérésére meg­kérdezte arról, mi lesz a vízellá­tással, s ígéretet tettek arra, hogy a szolgáltatást nem szün­tetik meg. Ha nem lesz új tulaj­donosa a telepnek, akkor kell keresni valakit, aki a kutat te vább működteti, és elvégzi a karbantartási illetve a kötelező - egészségügyi előírásoknak megfelelő - feladatokat ■ Hetven ember él a Szakályhoz tar­tozó Ürgeváron. A főcsatorna küszöbszintjét csökkentik szekszárd Küszöbön áll a bátai zsilip küszöbszintjének csök­kentése. A viszonylag jól hangzó, de a többség számára értelmez­hetetlen mondat lényege, hogy a Szekszárd-Bátai-főcsatorna ez év végén kezdődő komplex víz­rendezése jelentősen csökkente­ni fogja a környező területeken a belvízveszélyt. A mintegy hat­százmilliós beruházás terveit mutatták be tegnap Szekszárdon a Közép-dunántúli Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A szekszárd-bátai térség gya­kori magas talajvízszintjének, belvízi elöntéseinek alapvetően az az oka, hogy a vízgyűjtőről a vizet a Dunába vezető Szekszárd-Bátai-főcsatorna lej­tése igen csekély. Ráadásul a bátai zsilip küszöbszintje mint­egy másfél méterrel magasabban van, mint a csatorna medrének alja. így nem csoda, hogy a csa­torna csak lassan tudja a vizet to­vábbítani a folyóba, az a zsiliptől visszafelé akár húsz kilométer hosszan is visszaduzzadhat. A megoldás: a küszöbszintet bő másfél méterrel lejjebb viszik, és ehhez igazítják a csatorna medrét is, azaz nagyobb lejtést adnak a kanálisnak. Az EU-s támogatású beruházás kivitelezését ez évvé­gén kezdenék, és jövő év októbe­rében fejeznék be. ■ S. K. Tizenkét iskola mesemondói vetélkedtek tamási Kétfordulós kistérségi me­semondó versenyt rendeztek Ta­másiban. A harmadikosok és ne­gyedikesek egy hete léptek a Mé­szöly Katalin által vezetett zsűri elé - az ő eredményeikről már be­számoltunk -, tegnap pedig az el­sősök és másodikosok vetélked­tek a művelődési házban. A szer­vező, Kántor Erzsébet arról szá­molt be, hogy az előselejtezőket követően a térség 12 iskolájából 35 gyerek jutott a keddi döntőbe. Az 1. osztályosok közül első he­lyet Kiss Viktória (Gyönk), a má­sodikat Huzlinger Zsófia (Tamá­si), a harmadikat Márkus Alexa Lea (Nagykónyi) szerezte meg. A 2. évfolyamon a győztes Szaka Gyula (Gyönk) lett, őt lung Do­monkos (Tamási), illetve Mosonyi Roland (Tamási) követte. ■ W. G. Sokba került a helyszíni bírság két rendőrnek Helyben hagyta a Pécsi ítélőtáb­la dr. Makai Lajos vezette bünte­tőtanácsa a Tolna Megyei Bíró­ság ítéletét amelyben két szek­szárdi rendőrt mondott ki bűnös­nek hivatali vissza­élés bűntettében. A bíróság ezért pénz- büntetést szabott ki. Egyikük 120, a másik pedig 180 ezer forintot fi­zet. Az ítélet jogerős. 2007. augusztus 29-én történt, hogy a Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság közlekedési rend­őrei sebesség-ellenőrzést végez­tek Pörbölyön. A 27 éves vádlott állította meg az autósokat. A megengedettnél sokkal nagyobb sebességgel futott bele az ellenőr­zésbe gépkocsijával egy nő. A vádlott közölte vele, hogy emiatt szabálysértési feljelentést tesz el­lene. A jármű vezetője ebbe nem nyugodott bele, hanem felhívta a fiát, aki pedig a rendőr 37 éves kol­légájának telefo­nált. Azt kérte, hogy a feljelentés helyett szabjanak ki inkább hely­színi bírságot. Ennek az intézke­dő rendőr, a másik rendőr kéré­se ellenére vonakodott eleget ten­ni, végül mégis beleegyezett. Közben a nő már elhajtott a hely­színről, de miután megtudta, hogy megúszhatja a gyorshajtást tízezer forint helyszíni bírsággal, visszament és fizetett. ■ 1.1. ■ 120 és 180 ezer forintos bírságot szabtak ki rájuk. Másfélszáz minta került a zsűri elé vándorkupa Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a helyi borversenyt ( hőgyész Másfélszáz borminta - 43 fehér, 12 rose és 95 vörös - ér­kezett a hétvégén megtartott hőgyészi borversenyre. A must­rát a helyi borbarát kör 11. alka­lommal rendezte meg. A versen­gő nedűk túlnyomó többsége az előző évi szüretből származott, de akadt egy-két régebbi évjáratú is. A borok bírálatát a szakértő zsű­ri végezte Tóth László kertészmér­nök vezetésével, illetve dr. Fehér István egyetemi tanár, tanszékve­zető, a mezőgazdasági tudomá­nyok kandidátusa közreműködé­sével. A bemutatott nedűket a zsű­ri összességében jónak minősítet­te. A fehérborok közül 8 érdemelt | aranyérmet, 8 ezüstöt, 14 bronzot. I Szabó Károly chardonnay-jával a Összesen százötven bormintát bíráltak el a 11. Hőgyészi Borversenyen hőgyészi önkormányzat vándor­kupáját, Fazekas József cserszegi fűszeres bora az I. díjon kívül a Papp György által felajánlott ku­pát nyerte el. A rose borok helye­zései: 2 arany-, 2 ezüst-, 3 bronz­érem. Vörösborok: 17 arany-, 31 ezüst-, 19 bronzérem. Cabernet Franc borával ifj. Horváth László Vándorkupát, Cabernet Sau- vignon borával pedig a Papp György által adott kupát érdemel­te ki. Á nyertesek az okleveleken kívül értékes ajándékokat kaptak, mondta Gyuris János, a verseny főszervezője. Az eredményhirde­tést követő vacsorát a vártnál na­gyobb érdeklődés kísérte, a babos pörkölt kis híján kevésnek bizo­nyult. ■ F. K. É. Szegedi István és neje, Ürgevárpuszta lakói, úgy érzik, hogy a külterületet mostohagyermekként kezeli a szakályi önkormányzat Nem maradnak víz nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom