Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-22 / 94. szám
2 AL I S CA TERRA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. ÁPRILIS 22., SZERDA MMMMMSMMSMjS új idők A Dél-Balaton Sió-völgyi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer más, mint az eddigi szemétlerakás. A program fékezi a környezeti rombolást, és elkezdi begyógyítani a természet ember okozta sérüléseit. A hulladék közel fele újrahasznosítható lesz az új rendszerben. VÁLTÁS A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN A július közepétől üzembe lépő hulladékgazdálkodási rendszer új szemléletet követel a lakosságtól is. Csökken a szemét mennyisége, mert nagyobb részét újrahasznosítják, de az újrahasznosítás többe is kerül. Munkatársunktól Három-négy liter hulladék keletkezik naponta éves átlagban Magyarországon egy főre számítva. Ez a mennyiség egy év alatt 23 millió köbméter, ami súlyra mintegy 4,6 millió tonna. Ezt a hatalmas mennyiséget kezelni kell, hogy egészségünket ne rontsa, környezetünket ne szennyezze. A 2009. július 16-tól megvalósuló szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer célja, hogy a környezetszennyezés és egészségkárosító hatása a minimálisra csökkenjen. Az új szisztémában fokról fokra kevesebb lesz a lerakott szemét mennyisége, mivel annak egyre nagyobb hányadát újrahasznosítják. Ezzel a hulladékgazdálkodási programmal igyekszünk megállítani a környezeti rombolást, és elkezdjük begyógyítani a természet ember által okozott sérüléseit A korszerű, a környezetet, természeti erőforrásainkat védő, kímélő hulladékkezelés azonban többe kerül majd. Az új hulladékgazdálkodás több, egymáshoz szorosan kapcsolódó műveletsorból áll, amelynek első lépése a hulladékok szelektív gyűjtése. A második lépés, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot központi telephelyen utóválogatják, így a szemét jelentős része visszairányítható az iparba. Az újrafeldolgozott nyersanyagból új termékek állíthatók elő. Ha e két feltétel teljesül, akkor csak a keletkező hulladék harmadát kell kezelni: elégetni, vagy a hulladéklerakóba helyezni. A hulladékgazdálkodási rendszert korszerű eszközök alkotják. Ezek a szelektív gyűjtésre alkalmas edényzet, megfelelő gyűjtőkocsi, a mai kor műszaki színvonalán álló magas védelemmel ellátott létesítmények. Mit kell tudni az új létesítményekről? A hulladékgyűjtő sziget a háztartásokban keletkező, elkülönítetten gyűjtött kommunális szilárdhulladékok gyűjtésére szolgáló, közterületen lévő begyűjtőhely. Az Alisca Terra Kft. 152 gyűjtőszigetet üzemeltet jelenleg szolgáltatási területén a projektben résztvevő közszolgáltató cégek közül egyedüliként. A gyűjtőszigetek a papír, az üveg és a műanyag külön gyűjtését teszik lehetővé. A hasznosítható hulladékok legtöbb fajtája ebben az állapotban nem, vagy csak korlátozott körülmények között alkalmas ipari újrafeldolgozásra. Annak érdekében, hogy a hulladékból másodnyersanyag váljon, ipari előkészítésre van szükség. Ezt biztosítják a válogatóművek, ALISCATerra Regionális Hulladékgazdálkodási Kft Gépi tisztítás, portalanítás, apró anyagok eltávolítása- dobrosta A hulladékfeladás helye Input 1 Egy válogatómű elvi sémája Bálázott, előkészített másodnyersanyag Output 1 Kézi válogatás Gépi leválogatás, mágneses szeparátor A válogatott anyag a gyüjtőbokszokba kerül A hulladék „hulladéka” Output 2 ahol a hulladékot fajtánként, illetve fajtán belül is elkülönítik és bálázzák. A hulladékválogatók: Cikó, Som, Ordacsehi A szelektíven gyűjtött hulladék nem elég tiszta, azaz nem homogén az ipari felhasználás számára. A gyűjtőszigetekről és hulladékudvarokból beszállított anyagokat fajtánként kell továbbválogatni. Az így hasznosításra kiválogatott hulladékot nem kell már ártalmatlanítani, azaz nem kell a lerakóba szállítani, erre a továbbiakban már nem kell költeni. Az ilyen anyagot nem kell újra előállítani, hanem ez tartalékolható a jövő számára, illetve értékesíthető az ipar részére. A szelektív gyűjtés után a hulladékok egy hatalmas csarnokba, a válogatóműbe kerülnek, ahol annak tartalma egy mozgó szállítószalagra, a fogadószalagra kerül, amely felviszi a dobszitára. Ez a kisebb frakciókat (80 milliméternél kisebbeket) szelektálja, lerázza, leválasztja a kisebb szennyeződéseket, amelyek egy tartályba hullanak, majd a lerakóra kerülnek. A dobszita után az átadószalagra kerül a hulladék, ahol a válogatósor Veszélyes hulladékok A VESZÉLYES HULLADÉK esetén egy lakostól alkalmanként leg feljebb 100 kilogramm meny- nyiség gyűjthető be. A veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A lakossági veszélyes hulladék a szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvéd& szer-maradékok. két oldalán álló munkások kézi erővel szedik ki a tévesen bedobott, vagy más anyagokat tartalmazó részeket. így 8 frakció válogatható ki egyszerre a beérkező hulladékból. A bálázógépen lévő perforátor lyukasztja ki és préseli össze azokat a PET- palackokat, amelyeket a kérések ellenére nem taposnák laposra a fogyasztók. A válogatóműben nem szabad bomló szerves- anyag-tartalmú és vegyesen gyűjtött kommunális szilárdhulladékot kezelni. A kézi válogatás vagy gépi osztályozás következtében a szállítószalag végéről a teljesen egynemű, most már hasznosítható minőségű anyag kerül le. A bálákba rakott hulladék így már továbbszállítható az újrahasznosítást végző papírgyárakba, fémolvasztókba vagy a műanyag-feldolgozókba. Mindannyian ismerünk, használunk tárgyakat, amelyek ennek eredményeként készülnek. Ilyenek a tojástálcák, autóalkatrészek, mint például a dísztárcsák, illetve a pulóverek, sálak, szigetelőanyagok, párnatöltetek. Ezek mind PET-palackokból készülnek. A válogatóba beérkezett hulladék mintegy 10 százaléka nem osztályozható tovább, nem is hasznosítható, ez a meny- nyiség kerül a lerakóba. A hulladékátrakók: Szekszárd, Komló, Mohács, Balatonkeresztúr A hulladékgazdálkodási rendszer akkor működhet gazdaságosan, ha kapacitása nagyobb térség hulladékának kezelésére alkalmas. Átrakóra azért van szükség, mert ha a kukáskocsiknak a hulladékot sokkal távolabbra kellene vinniük ürítés céljából, akkor az egységnyi hulladékmeny- nyiségre jutó szállítási költség sokkal magasabb lenne. Az átrakóállomás kerítéssel körbevett és hídmérleggel ellátott objektum övárokkal és csapadékvíz-elvezető árokkal körülvéve. Az átrakóban olyan ürítőhely van, ahol a kocsi a rámpán felhajtva közvetlenül egy gép garatjába öntheti a hulladékot és máris újabb fordulót tehet. A nagy térfogatú hulladékot a gép tömöríti, ez jelentős költség-megtakarítást eredményez. Itt lakossági ügyfélforgalom nincs, a tovább nem hasznosítható kommunális szilárdhulladékot a kukásautóból zárt rendszerű konténerbe ürítik, amit ideiglenesen tárolnak mindaddig, amíg az meg nem telik. Akkor azt lezárják és a konténert elszállítják a hulladéklerakó helyre. A hulladéklerakók: Cikó, Som, Ordacsehi A korszerű hulladékkezelő telep inkább hasonlít egy különleges gyárra, mint szeméttelepre. A biztonságról többrétegű mesterséges szigetelés is gondoskodik. A hulladéklerakó teljes felületét több ásványi- és különböző film- és műanyagalapú textilanyagokból készült réteg borítja, amely biztosítja, hogy a hulladékból semmi se kerüljön a termőföldbe, és ne károsítsa a talajvizet se. A bomló anyagokat tartalmazó lakossági hulladékot a telepre szállítás után ledarálják. Áz így keletkező aprított hulladékot a lerakás előtt két- három hétig 60-70 C° fokon levegőtől elzárt, szagmentes eljárással érlelik, bomlasztják. Ezalatt az idő alatt a szerves anyagok lebomlanak, így szagmentes, földszerű maradék anyag kerül a lerakóra. A lerakott hulladékot gépekkel még jobban összenyomják, tömörítik, végül mesterséges szigeteléssel elzárják a környezettől, amelyre később földet hordanak, és zöld növényt telepítenek. A térség várható hulladéktermelését alapul véve a tovább nem hasznosítható hulladék számára 25-30 évre elegendő lesz a terület, de ez az időszak még hosszabbra is nyúlhat, ha nő a szelektív hulladékok mennyisége, változik a hulladék összetétele és csökken annak nagysága. A hulladék lerakása - a lehetséges megelőző és hasznosító eljárások után - csak a végső megoldás lehet és talán a legrosszabb. A projekt keretében 8 komposztáló üzem épül A komposztálás a biológiailag lebomló, szerves hulladék kezelését jelenti, melynek során humuszban gazdag földszerű anyag jön létre. A szerves hulladékok könnyen lebomlanak, az Képzett személyzet veszi át a hulladékokat, és azokról pontos nyilvántartást vezetnek elbomlott anyagok pedig értékes tápanyagok lehetnek. A komposztáló mindhárom területi egységénél - előkezelő, komposztáló és utókezelő terek - biztosított a szilárd burkolatú terület és a csurgalékvíz megfelelő elvezetése. Az új komposztálok membrántakaróval ellátott, EU- konform, zárt rendszerű, irányított levegőztetésű prizmakom- posztálók, ahol automatikus rendszerirányítás szabályozza és kontrollálja az aerob bomlási folyamatokhoz a hőmérsékletet és az oxigénszintet. Tizenhét úgynevezett hulladékudvar épül A hulladékudvarokban a lakossági lom és a háztartási veszélyes hulladék helyezhető el. Az elkülönítetten gyűjtött kommunális szilárdhulladék, valamint a veszélyes hulladék átvételére szolgál. A lakosság által ide beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék átvételét dokumentálják, az elszállításig szakszerűen tárolják. A hulladékokat az erre a célra rendszeresített szabványos gyűjtőedényekbe vagy konténerekbe helyezik, és pik- togrammal tüntetik fel rajtuk, hogy mit tartalmaznak. A konténerek színe is jellemző és mesz- sziről jól látható. A hulladék- gyűjtő udvarba a következő hulladékok szelektív gyűjtésére kerülhet sor: háztartási és elektronikai lom, fémhulladék, üveg, műanyag, zöldhulladék, fa, textíliák, gumiabroncs, veszélyes hulladékok. Az udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 négyzetméter. Hol lesznek a hulladékudvarok? szekszárd: Damjanics u. és Epreskert u. 9. szedres: Benzinkút melletti terület BÁTASZÉK; Bát-Gritl Kft. melletti terület, Mohácsi út tolna: Thelena Kft. melletti terület, a Bajcsy-Zs. u. 72/2 Az Alisca Terra szolgáltatási terrületén A program utolsó fázisa a rekultiváció A régi szeméttelepek bezárása után felmérik azok területét és lehetővé teszik újraművelésüket, újrahasznosításukat. Ehhez különböző technikai, biológiai, agronómiái eljárásokat végeznek el, melyek során a természeti, vagy az emberi tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezőgazdasági, vagy egyéb hasznosítására. A hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének befejezésével és működtetésével a rekultiváció lezárulásával a Dél-Balaton Sió-völgye régió látképe és természeti környezete ismét szép és vonzó lesz, aminagymértékben javítja az itt élők életminőségét is. ▲ i
