Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-04-19 / 15. szám

2009. ÁPRILIS 19., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Amon Ada nem vitázik a paksiakkal visszautasítás Az Energia Klub elnöke nem fogadta el az iparoskor meghívását Nem fogadta el a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör meghívását Ámon Ada, az Energia Klub (EK) elnöke. Dr. Hüse István, az iparoskor el­nöke fehér asztal mellett szeretett volna eszmét cserélni a paksi vállal­kozókat is érdeklő atom­erőmű-bővítésről az azt gyakorta harcosan kifo­gásoló zöldszervezet ve­zetőjével. Vida Tünde A Paksi Iparoskor elnökeként hívta meg dr. Hüse István Ámon Adát fehér asztal és jó társaság ígéretével. A meghí­vást nem fogadta el.- Gondolom udvarias jóindu­latból, a visszautasítás élét eny­hítendő', Ámon Ada még közöl­te, hogy reméli, „azért lesz ki­vel körülülni a fehér asztalt”, il­letve javasolta, hogy az Energia Klub honlapját tekintsem „tisz­ta forrásnak” céljaik, elképze­léseik megismeréséhez - fogal­mazott a Paksi Iparos és Vállal­kozói Kör elnöke. Hozzátette, hogy az Iparoskor meghívását az elmúlt tíz évben sokan elfo­gadták - visszajelzéseik sze­rint pozitívan értékelték a va­csorák hangulatát, hasznosnak a gondolatcserét. A honlapot vi­szont részletesen tanulmá­nyozta, és több érdekes adatra talált, amelyekről a meghívás után született nyílt levelében is kitért. Lapunknak elmondta, hogy az önmagát függetlennek neve­ző Energia Klub közvetve, vagy közvetlenül, de szinte kizáró­lag állami költségvetési forrás­ból él. A weboladal szerint a klub 2007-es 77 millió forintos költségvetésének majdnem há­romnegyede innen származik, a teljes költségvetés 0,04%-a, 28 ezer forint a tagdíj, miközben a 77 milliónak több mint fele bér­költség.- Kortyolgatva a „tiszta for­rásból", kezdtem félrenyelni - folytatta dr. Hüse István. - Hogy is van ez? A mi adónkból is kistafírozott egyesület, amely - többek között - „...aktív anti­Nem kíváncsiak a paksiak véleményére LAPUNK megkeresésére Ámon Ada, az Energia Klub vezetője elmondta, hogy az ő véleményüket a hon­lapról megismerheti bárki, de számos más formá­ban is publikálják azt. Ők viszont nem kívánnak arra rengeteg időt szánni, Paksra utazni, hogy megismerjék a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör álláspontját. Azt, hogy egyáltalán miért téma a paksiak meghívásának elutasítása, nem értet­te. Arra a felvetésre, hogy a vállalkozói kör ve­zetőjének vannak érdekes megállapításai az Energia Klub munkájáról, gazdálkodásáról, azt mondta, forduljon bírósághoz, ha kifogá­solnivalója van. Dr. Hüse István csalódott a visszautasí­tás miatt nukleáris tevékenységet folytat...” a valóság pontos is­meretének igénye alapján mű­ködve nem ül le a paksiakkal egy asztalhoz, hogy felvázoljon egy elképzelhető - és általa har­cosan megalapozottnak kikiál­tott - energetikai jövőképet, amelyben helye van a Pakson már megteremtett értékeknek? És a Pakson már megteremtett érték alatt nem az atomerőmű­vet értem, hanem az ott élők boldogulását, gyermekeink it­teni kilátásait, lakásaink érté­két...” - fogalmazott dr. Hüse István. Tessék velünk leülni, beszélgetni, vitatkozni! Az elnök kiemelte: az EK honlapján olvasható, a szerve­zet szerint elfogadhatatlan, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezői szponzorálják a be­fogadásról döntő „abban elvi­leg ellenérdekelt” önkormány­zatokat. Szerinte különös a zöld szervezet közpénzek irán­ti aggódása, miután azokat az ott élő közösségek érdekében használták, amire maga a klub hozza a következő példát: 10 év alatt 2,2 milliárd forintot költ­hettek jelentős részben infrast­rukturális beruházásokra - közpénzből. Hozzátette, hogy az EK hon­lapja szakmai vonatkozások­ban nem nyitott számára abla­kot egy új világra. Internetről, gyártói, intézményi honlapok­ról letölthető, tematikusán cso­portosított ábrákat, diagramo­kat talált csupán az EK weboldalán. Az elnök arra is kitért, hogy jellemző a környezetvédő klub­ra, hogy a fővárosból akarja megmondani, mi jó vagy rossz a vidékieknek.- Ne kelljen már Budapestre mennünk, hogy mi is meg­mondhassuk, minket is meg­hallgassanak, mi hogy látjuk, nekünk mi az érdekünk - fo­galmazott. - Most úgy vélem, hogy a zöld forradalom lángjá­ból, amely kitisztította Euró­pa levegőjét és vizeit, mára már csak a parázs maradt, de ezt a parazsat fizetett forradalmárok ülik - szo­rosan - körül. Ha értünk aggódnak, hát tegyék ve­lünk! Tessék - ha nem is rögtön ideköltözni legalább leülni ve­lünk beszélni, vitat­kozni. Egy nyelvet beszélünk. Úgy vélem, lenne miről, tudnánk miről beszélgetni mi független civilek • ha elfogadjuk, hogy a mi véleményünket kiegészítheti mások véleménye, és hogy másnak is lehet megfontolásra érdemes elképzelése - tette még hozzá. JEGYZET VENTER MARIANNA Szeszélyes a világ változó - és sajnos ritkán jó irányba for­duló - világban az ember ki­mondottan örül az állandóság legegyszerűbb formájának is. Vegyük például az áprilist, amelyet köztudottan szeszé­lyesnek mondanak. Azt hi­szem, nem kell bizonygatni, hogy ez a hónap „hozza a for­máját”, és állandónak bizo­nyul a változatosságban. Pél­dául egy napon belül télvégi hideget és nyáreleji meleget tud produkálni. Az ember reggelenként tanácstalanul áll a ruhásszekrény előtt, nem tudván eldönteni, hogy pulóvert, vagy ujjatlan blúzt vegyen fel, sőt, talán mind a kettőt, mert lehet, hogy erre is, arra is szükség lenne. az időjárásra meg amúgy nem csak áprilisban lehetne azt mondani, hogy szeszé­lyes. Vadabbá vált, mint ami­hez a mai negyvenen felüliek hozzászoktak. Nagyobb hi­deg, nagyobb meleg, szélvi­harok, jégesők. Hol van már a megfontolt kontinentális időjárás? szélsőségesebb. Akár­csak a gazdaság. S még csak nem is a kontinentális éghaj­laton, hanem az egész vilá­gon. Az ember csak kapkodja a fejét, az egyik főszakértő már lelkesedik, hogy még csak ezt az évet kell kihúzni mélyrepülésben. A másik er­re a fejét ingatja, s bizonygat­ja azonnal, hogy jó, ha öt év múlva sikerül felfelé kaparni magunkat a gödör aljáról. az egyszerű polgár meg csak hümmög, és fejet csóvál, és forrón reméli, hogy valahogy túléli a dolgot, akár egy évről, akár ötről legyen szó. Mert egyszerűen nem tehetünk mást, mint hogy megbirkó­zunk valahogy a szeszélyes áprilissal, a kormányváltás­sal, a választással, meg a hóvégi számlákkal. Mi kicsik, már csak üyenek vagyunk: lehet, hogy nem mi diktá­lunk, de valahogy mindig túl­éljük a nagyok játékait. A szekszárdi horgászcsapat győzött Ügyességi verseny is volt, és halászlét is kellett főzni szÁ l Élénk érdeklődés mellett zajlott le a 28. Hal-Szálka hor­gászverseny a szálkai tavon. Ez az évadnyitó verseny - mondta Gecse Lajos, a Tolna Megyei Hor­gászegyesületek Szövetségének ügyvezető elnöke. Ettől kezdve minden hétvé­gén összemérik valahol a me­gyében tudásukat és szeren­cséjüket a horgászok. A Szabó István néhai halőrről elneve­zett versenyre 11 háromtagú csapat jelentkezett, s legalább ugyanannyi szurkoló, barát, vagy családtag is elkísérte a versenyzőket a komplex meg­mérettetésre. Nem csupán halat kellett fog­ni, volt ügyességi verseny is. A célbadobást a zsinórra akasztott 7 grammos súlyzóval mutatták be a versenyzők. A horgászat 16 elméleti kérdéséből összeállított A szép idő a horgászok mellett a családtagokat is a vízpartra vonzotta ból gyakorlati versenyt rendez­tek. Az összesített csapatver­senyt a Szekszárdi Horgászegye­sület válogatottja nyerte. Célbadobásban a legjobb Deáky István, a szekszárdi, elméletben Hága lózsef, a decsi egyesület versenyzője bizonyult a legjobb­nak. A legkiválóbb halászlét Bakó lános főzte, az őcsényi csa­patból. Horgászatban mind a három szekcióban a névadó Szabó Ist­ván családját képviselő csapat tagja, Dunai Norbert, Fehér Pé­ter és Harmaü László bizonyult a legjobbnak. A legnagyobb, 3310 grammos nyurga pontyot Pataki lózsef fogta. Ezenkívül még számos különdíj is gazdára talált. ■ 1.1. Jó minőségű Duna-vízzel frissítették a holtágakat bogyiszló, Bölcske A dunai ár­hullámot kihasználva az elmúlt napokban a bölcskei és a bo­gyiszlói holtág is kapott ökológi­ai vízpótlást a Dunából. Mint azt a Közép-dunántúli Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóságtól meg­tudtuk, a két érintett önkormányzat igé­nyeinek figyelembe­vételével, az I. fokú árvízszintet megkö­zelítő árhullám apadó ágában április 10-én megnyitották a Bölcskei-holtág vízpótlását lehe­tővé tevő, úgynevezett Várrévei- zsilipet, illetve Bogyiszlónál a Karaszifoki-zsilipet. A Bölcskei- holtágon az alsó szakaszon je­lent a bejuttatott víz megújulást. A Bogyiszlói-holtág esetében a Bogyiszlói-főcsatornán keresztül történt a vízfrissítés. A mintegy százezer köbméternyi utánpót­lás nagyjából húsz centiméter­rel emelte meg a holtág szintjét. A szakemberek szerint az elnyúló, lassan apadó árhul­lám által igen kedve­ző hatású vízpótlást sikerült elérni mind­két holtág esetében. Tóth István, Bogyiszló polgár- mestere is kiemelte, hogy a szá­razság miatt nagyon jól jött a frissítés a holtágnak, a Dunából érkezett víz pedig szinte kris­tálytiszta. A vízpótlást Bölcskén tegnap befejezték, Bogyiszlón erre hétfőn kerül sor. ■ S. K. ■ A pótlás mint­egy húsz cen­tivel emelte a holtág víz­szintjét. f i < i i * tesztet 14 ponttal nyerte a leg­jobb. Végül, de nem utolsósor­ban a halászléfőzés tudományé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom