Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-04-12 / 14. szám

2009. ÁPRILIS 12., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Fókuszban a holland kortárs művészet húsz helyszínen mintegy 40 programot vonultat fel 9 nap alatt a Nincs Lehetetlen - Holland Kultfeszt április 22. és 30. között Budapesten és két vidéki városban. A Nem­zeti Színházban például mű­sorra tűzik lohn Cassavetes Premier című darabját a Toneelgroep Amsterdam előadásában, a Ludwig Mú­zeumban a kortárs holland fotográfia és popkultúra ikonikus alakjának, Anton Corbijnnak nyílt retrospek­tív kiállítása. Sírtak a Star Trek ausztráliai bemutatóján TIZENEGYEDIK ALKALOMMAL lőtt ki az Enterprise űrhajó a mozivásznon a Sydney­ben megrendezett Star Trek- világpremieren. A sydney-i operaház közönsége a vetí­tés alatt többször tört ki spontán tapsviharban, és az egyik szemtanú szerint sírt a boldogságtól. Az új Űrsze- kérkaland előzményfilm­ként a gyökerekhez tért vissza. Snétberger Ferenc Richard Bonával lép fel A VILÁGHÍRŰ GITÁRMŰVÉSZ, Snétberger Ferenc karrierjé­ben meghatározó elem a duóban való muzsikálás. Fellépett már a tunéziai énekművésszel Dhafer Youseffel, Bobby McFerrin- nel, május 2-án pedig a ka­meruni származású énekes­basszusgitáros világsztárral, Richard Bonával koncertetik a Művészetek Palotájában. Stohl András lesz a Tenkes kapitánya musical formájában kel új életre július 15. és 19. között a siklósi várban az egykori legendás tévéfilmsorozat, A Tenkes kapitánya. A 45 évvel ezelőtt Zenthe Ferenc által alakított Eke Máté szerepében Stohl Andrást láthatja majd a közönség. A musical zenéjét Ács Bálint jegyzi, a főbb szerepekben pedig Brunner Márta, Gubás Gabi, Balikó Tamás, Hajdú Steve, Magyar Attila, Koncz Gábor, Beleznay Endre tűnik majd fel. „Kicsit kevesebb a móka" színház Bodrogi Gyula könyvet írt 75. születésnapjára Bodrogi Gyula április 15-én ünnepli 75. szüle­tésnapját. Ez alkalomra könyve is megjelenik, az Irka firka című kötetet sa­ját emlékeiből, történetei­ből állította össze. Mézes Gergely- Elárulja, hogyan fogja ünne­pelni a születésnapját?- Nem terveztem semmit. Úgy vagyok vele, hogy aki fel akar kö­szöntem, az úgyis megtalálja a módját, hogy azt mondhassa: Is­ten éltessen! Aki elfelejti, az pe­dig hadd felejtse!- Nem tartja fontosnak a ke­rek évfordulót?- Dehogynem, de nekem mindegyik születésnap fontos. Csak kerek számokhoz érve fur­csa belegondolni, milyen hihetet­len sok év telt el!- Tudatosan időzítette könyvé­nek megjelenését a születés­napjához?- Nem. A kiadó és a szerkesz­tő, Kaposy Miklós döntött így.- Milyen történeteket tartott fontosnak megörökíteni?-A történetek többségét régeb­ben írtam. Annyi van belőlük, hogy abból akár két vaskos köny­vet is meg lehetne tölteni! De hogy milyenek? Hát mindenfé­lék. Van köztük színházi, családi, gyermekkori, felnőttkori. Néha egy vers a történet kiindulópont­ja, máskor egy vicc.- Hat olyan darab fut, amely­ben ön szerepel. Bírja a tem­pót? írni és játszani egyszerre?- Én úgy vagyok ezzel, hogyha valami az eszembe jut, akkor azt 4 | g Bodrogi Gyula hetvenöt éves. Azt mondja, ebben a korban már nem illik állandóan a mókázáson törni a fejét. jól magát a színész, ha a közön­ség is átadja magát a játéknak.- És a közönség változott az elmúlt évtizedek alatt? Pél­dául más darab lesz sikeres és bukik meg?- Budapesten sajnos kialakult egy szokás, hogy havi alig egy- szer-kétszer kerül színpadra egy darab. Sőt az is előfordul, hogy három évet kell várni a harmadik előadásra. Ha nem játsszunk el valamit egymás után hatszor-tíz- szer, akkor sosem fog kiderülni, hogy melyik darab a sikeres, és melyik bukna meg.- Híres mókamester hírében áll. A Nemzet Színészeként is ugyanúgy tréfálkozik?- Fiatalon magától értetődő volt ez, de egy idő után az ember megkomolyodik, mondhatni, be­nő a feje lágya. Persze nem na­gyon, csak egy kicsit. Kicsivel ke­vesebb a móka, visszafogom ma­gam, mert egy idős emberhez nem illik, hogy állandóan a hü­lyeségeken járjon a feje. muszáj leírnom. És ma a számító­gép korában ez nem is nehéz, az ember félreül egy sarokba, és ír.- Hogy érzi magát az Alföldi Róbert vezette Nemzetiben?- A színházak nagyon hason­lók, egyformán működnek. Nagy változást tehát nem érzek. Az új emberek új gondolatokat, új meg­látásokat hoznak, és ez izgalmas.- Mostanában nem rendezett, és a színlapok szerint nem is fog. Miért? A kedv hiányzik hozzá?- Jó fél éve rendeztem utoljára Szolnokon, Balázs Petinél A két úr szolgáját. Nem tudom, miért alakult így, talán azért, mert ah­hoz, hogy valaki rendezzen, leg­alább egy hónapot együtt kell dolgoznia a színészekkel.- Állítólag van egy mondása, amit minden színpadra lépés előtt elmormol.- Istenem, segíts meg, hogy jól érezzem magamat. Mindenki­nek van ilyen babonája, van, aki, megérinü a díszletet, más a szá­ját harapdálja.- Van olyan szereptípus, amely­ről úgy érzi, jobban fekszik?- Nagyon egyszerű: akkor érzi iletetT: 1934. április 15-én iskolái: Színház- és Film- művészeti Főiskola (1954-58) pályája: a SZOT együttes szólótáncosa (1951-54), a József Attila Színház tagja (1958-82), a Vidám Színpad művészeti igazgatója (1982-96) ELISMERÉSEI: Jászai Mari-díj (1962, 1967), kiváló művész (1983), Kossuth-díj (2004), a Nemzet Színésze (2007) Jónás Tamás kapta az idén az Aegon művészeti díjat Negyedik alkalommal adták át az idén a magyar irodalom egyik legrangosabb elismerését, az Aegon művészeti díjat. A díjról szakmai zsűri (az idén Lévai Ba­lázs, a Magyar Televízió szerkesz­tője, Margócsy István irodalom- történész, Széchenyi Ágnes iro­dalomtörténész, valamint Voj- nich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész) dönt; az előző év­ben megjelent szépirodalmi mű­vek közül választják ki a legjob­bat. A díj jelentős pénzjutalom­mal, hárommillió forinttal is jár. Az idei nyertes Jónás Tamás lett, akinek Önkéntes vak című kötete olyan művekkel állt ver­senyben, mint például Esterházy Péter: Semmi művészet, Péterfy Gergely: Halál Budán, Závada Pál: Idegen testünk. Lévai Balázs lapunknak elmondta: egyhangú döntés született, és külön öröm volt számára, hogy az idén nem egy vaskos regény, hanem egy „vékonyka verseskötet” lett a nyertes. Széchenyi Ágnes pedig Jónás Tamás kihívóan, szemér­metlenül őszinte és provokatív költészetét emelte ki. Jónás Tamás első kötete 1994- ben jelent meg, több versét né­metül is kiadták, minthogy 2002-ben Herder-ösztöndíjas volt, 2006-ban pedig elnyerte a Writers in Residens alkotói ösz­töndíjat Bécsben. Mivel a díj mel­lé neki kell társdíjazottat válasz­tania egy másik művészeti ág­Jónás Tamás lett a nyertes ból, Jónás elmondta: olyan mű­vészt fog választani, aki hozzá hasonló alkotói attitűddel rendel­kezik, hogy „így erősítse ezt a vo­nalat”. „Az ózdi kórházban szü­lettem. Sokak szerint cigány va­gyok, s mivel a sokak között ott van anyám és apám is, muszáj ezt a tény elfogadnom. Nem sze­retek cigány lenni, mert olyan, mint egy gyógyíthatatlan beteg­ség” - vallott a díjátadót követően Jónás Tamás az MTI-nek. A díj mellé kisplasztikát is kap a nyertes, most Major Jankának, a Képzőművészeti Egyetem hall­gatójának munkáját. ■ Két korsó római ezüstpénz került elő régészet A vagyont érő kincseket a nomádok elől rejtették a földbe Sziget: „nagyszínpadot" kapnak a hazai fellépők Mintegy 500 római ezüstpénz ke­rült elő egy Biatorbágy közelében talált agyagkorsóból. Az értékes leletet a szakemberek kedden bontották ki a Kulturális Örök­ségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) központi irodájának restaurátor­műhelyében, Budapesten. A lel^t érdekessége, hogy szinte ponto­san egy évvel korábban néhány méternyire már találtak egy má­sik edényt, amely 247 ezüstpénzt, úgynevezett antoninianust rej­tett. Az érmék a rajtuk látható császárportrék tanúsága szerint a 3. században készültek. A régé­szek elmondták: a kincs tulajdo­nosa viszonylag rövid idő, mint­egy 20 év alatt gyűjtötte össze a két korsóban elrejtett, külön-kü­Mivel az érmék összetapadtak, pontos számukat egyelőre nem tudják' lön is kisebb vagyonnal felérő pénzmennyiséget Az elrejtés oka nagy valószínűséggel a Duna-Ti- sza közéről érkező szarmata lovas nép, a roxolánok 260 körü­li nagy erejű támadása volt; az ér­mék ekkor kerülhettek a földbe. A két korsó közül a nehezebbet az év első felében érintetlenül ál­lították ki a Magyar Nemzeti Mú­zeumban, ezután kerülhetett sor a felbontására. Az edényből mint­egy ötszáz érem került elő, közü­lük több cementálódott, összeta­padt példány, így a pontos szá­mot csak a tisztítás után lehet majd meghatározni. Az előkerült leletek a tisztítás után a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményé­be kerülnek. ■ Összevont színpadokkal, drágább jegyekkel, ugyanakkor jelentős diákkedvezményekkel próbálnak a válság ellen küzdeni a Sziget Fesztivál szervezői. Gerendái Károly attól tart, hogy tizedével csökkenhetnek a szponzori bevé­teleik. A Sziget Kft. ügyvezető igazgatója jelezte: emiatt - bár több éve nem tették - ismét állami támo­gatáshoz folyamodnak; a Minisz­terelnöki Hivatalhoz benyújtott kérelmükben 130 millió forintos segítséget kérnek. A tavalyi nyolcezer forintos jegyárat tíz­ezer forintra emelik, a magyar fel­sőoktatásban tanulóknak akciót hirdetnek. Eszerint ha a diákok legfeljebb ötvenfős csoportokba szerveződnek, akkor tagjaik ked­vezménnyel vehetik meg a jegyet. A héten kiderült: az idén há­rom nagyszínpadot építenek a Szigeten. A „hagyományoson" a nemzetközi sztárok lépnek fel, a világzenein a műfaj képviselői, viszont a hazai sztárok kap­nak egy külön hely­színt Egyéb változá­sok is lesznek: összeolvad a pop­rock, illetve a metál helyszíne, megszűnik a Táncdalfesztivál Sá­tor. Új, pub jellegű helyszínre köl­tözik a dzsessz és a blues műfaj. A szervezők ugyanakkor jelen­tősen megnövelték a Roma szín­pad sátrát. ■ ■ Tízezer forintba kerül a napijegy a Szigetre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom