Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

2 HÍRSÁV Márciusban az állatok világa lesz a téma Paks Háromfordulós kvízjá­tékra hívja a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár az általános iskolás tanulókat. A Mindent tudni akarok! cí­mű szellemi torna különbö­ző témájú feladatsorok meg­oldásából áll. A feladatok a www.vkpaks.hu weboldalról letölthetők vagy a gyermek- könyvtárban átvehetők. Megoldásukra egy hónap áll rendelkezésre. A téma márciusban Az állatok vilá- ga, áprilisban Egy kis iroda­lom, májusban Az én váro­som lesz. A legügyesebb gyermekek könyvjutalom­ban részesülnek, (wg) Stekly Zsuzsa tűzzománc­képet adományozott szekszárd Madonna Jézus­sal című rekeszes tűzzo­mánc képét ajánlotta fel Stekly Zsuzsa a szekszárdi kórházi keresztelőkápolna felújítására. Az erről szóló adománylevelet a Bonyhá- don élő képzőművész pénte­ken este a Gárdonyi Zoltán Református kórus koncertje előtt adta át dr. Bíró László püspöknek, a kórház felújí­tására már évek óta gyűjtő Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egye­sület tiszteletbeli egyházi el­nökének. Az egyesület vár­hatóan árverésen értékesíti a műalkotást. (i.i.) Stekly Zsuzsa: Madonna Jézussal Eladnak egy önkormányzati lakást tolna Egy Kossuth Lajos ut­cai bérlakás eladásáról is döntött a tolnai képviselő- testület legutóbbi ülésén. A lakást a jelenlegi bérlő veszi meg. Az ingatlanszakértő által megállapított értéke 7,2 millió forint. A bérlőnek a jogszabály szerint, egy összegben történő fizetés esetén a vételár 80 százalé­káért, ez esetben 5,76 milli­óért megkaphatja a lakást. Dr. Sümegi Zoltán polgár- mester jelezte, hogy a vétel­árat más önkormányzati la­kás vételére, illetve felújítá­sára fordítják, (sk) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szek­szárd, Tolria és Bátaszék ügynök­ségvezetőit: Szekszárd: Szabóné Rózsás Éva __________20/561-03-09 Tolna : Stephaich Tamás __________20/460-63-55 Bá taszék: Fazekasné Rgler Erika 06-30/503-6806 SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Ünnepség a lovardában. Az első sorban dr. Sümegi Helga, dr. Sümegi Zoltán, dr. Puskás Imre, dr. Braun Márton és dr. Szilák Mihály Ünneplésre érdemes a város húsz Év A nehézségek mellett jelentős fejlesztések is történtek Tegnap volt húsz éve, hogy Tolna, az egykori mezőváros, ismét városi rangot kapott. Steinbach Zsolt Egy tanácselnök és három pol­gármester vezette ezidáig az 1989. március 1-jén újra' város­sá nyilvánított Tolnát. A rangot dr. Szilák Mihály nyolcéves ta­nácselnöksége idején kapta meg a település. - Nem volt könnyű meggyőzni az akkori felső poli­tikai vezetést - emlékezett visz- sza az egykori városvezető -, hi­szen, bár Tolna akkoriban a me­gye egyik legjelentősebb ipari te­lepülése volt, két város, Paks és Szekszárd is közel volt hozzá. Tolna első polgármestere, Keszthelyi Márton 1990. október­től két cikluson keresztül állt a te­lepülés élén. - Az összeomló könnyűipar, a munkanélküliség megjelenésének időszakában a munkahelyteremtés volt a legfon­tosabb célunk - magyarázta Keszthelyi Márton. Emellett a vá­ros vagyonának megőrzését, gya­rapítását is kiemelt feladatként kezelték. Ebben az időszakban kezdődött az egykori laktanya te­rületének példaértékű hasznosí­tása. Ott épült az új gimnázium, a város szállodája, a volt kaszárnyá­ban számos lakást is kialakítot­tak. A Keszthelyi-érában indult a Karolina Kft zöldmezős beruhá­zása. Bár a lenfonó üzem már be­zárt, éveken át több mint három­száz embernek adott munkát. Eb­ben az időszakban kezdte műkö­dését a katolikus iskola, ekkor épí­tették ki a német és a holland testvértelepülési kapcsolatot. Folytatódtak a korábbi években kezdett közműberuházások is. 1998-tól 2006-ig aztán ismét dr. Szüák Mihály vezette a várost, immár polgármesterként. Mint mondta, a legnagyobb nehézsé­get Tolna számára is az intézmé­nyek működtetése jelentette, te­kintettel a szűkös állami támoga­tásokra. Ám jelentős, sok száz­milliós beruházások is kötődnek ehhez az időszakhoz. A legfonto­sabb két laktanyai projekt: az idő­sek otthona kialakítása, illetve az egykori lovarda sport- és szabad­időközponttá való átépítése. Utóbbi átadása viszont már a mostani ciklusra esett, amikor dr. Sümegi Zoltán lett a polgármes­ter, aki egyébként korábban Tol­na jegyzője is volt Polgármester­ként a legnagyobb nehézségnek az örökölt költségvetési hiányt ne­vezte meg. A város működőké­pességénekbiztosítására 1,8 mil­liárdos kötvényt bocsátottak ki 2007-ben. A polgármester szerint ezáltal sikerült megoldani a prob­lémát, azzal együtt, hogy svájci frank alapú kötvényt természete­sen vissza is kell majd fizetni. Polgármesterként az eddigi legnagyobb örömöt az jelentet­te, hogy ez év elején eldőlt: a vá­ros elnyerte a pályázati támoga- , tást a Hősök tere és környéké­nek megújítására. Dr. Sümegi Zoltán szerint ez a beruházás új dimenziókat nyithat a város to­vábbi fejlődésében. A jubileumi programot tegnap délután rendezték. A Pannon Filharmonikusok nagy sikerű hangversenye előtt dr. Sümegi Zoltán azt mondta, hogy a tele­pülés, az itt élők megérdemlik a városi címet, amire a jövőben is méltók lesznek Dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnö­ke azt hangsúlyozta, hogy a' megye legtöbb történelmi ha­gyománnyal rendelkező városár nak, Tolnának van jövőképe, ezért nagyon is biztató a jövője. Jövő őszre kész lehet a csatorna a településen harc Közel kétszázmillió forin­tot nyert a harci önkormányzat a kistelepülések szennyvízkezelé­sének fejlesztésére kiírt uniós pályázaton. Bóni Zoltán polgár- mester elmondta, hogy a szenny­vízcsatorna-építés 273 háztar­tást, illetve építési telket érint a faluban. A Kossuth utca kima­rad ebből a beruházásból, az ot­tani ingatlanok egy későbbi si­keres pályázat esetén csatlakoz­hatnak a rendszerhez. A mostani csatornaépítéshez mintegy hatvanmillió forint ön­erő szükséges. A számítások szerint egy ingatlan után mint­egy kétszázezer forint hozzájá­rulást kell majd fizetnie a tulaj­donosnak. A kedvezményes, államilag tá­mogatott lakástakarékpénztári konstrukció igénybevétele ese­tén mintegy ezernyolcszáz forint lehet a havi törlesztőrészlet. A pol­gármester azt mondta, szeretnék, ha legkésőbb jövő év őszéig elké­szülne a beruházás. Ehhez sürgősen el kell készít­tetni a kiviteli terveket, március végéig ki kell írni a közbeszerzé­si eljárást a kivitelezésre, illetve mihamarabb létre kell hozni a vi- ziközmű-társulatot ■ K. S. Kisebb a hiány a tavalyinál a költségvetésben szedres A tavalyihoz képest lé­nyegesen kisebb a hiány a szed- resi önkormányzat költségveté­sében - tájékoztatott Koleszár Mihály polgármester. A telepü­lés költségvetésének főösszege az elmúlt évinek nagyjából a fe­lére csökkent, miután tavaly au­gusztusban a helyi iskola és óvo­da a szekszárdi I. Béla gimnázi­um és szakközépiskola tagintéz­ményeként működik, társulás­ban. A hiány mintegy tíz-tizenöt- millió forint, év közben még le­hetnek pozitív irányú változá­sok, az iskolai társulás miatt. A képviselő-testület idén több mint hárommillió forinttal támo­gatná az összesen tizenegy helyi civil szervezetet. Meg akarják ol­dani az orvoslakás fűtéskorsze­rűsítését. A sportpálya kerítését és az ülőhelyeket teljesen felújí­tanák. Több mint egymillió fo­rintot kell fordítani a meglévő dögkút felszámolására. ■ S. K. Emléklap a húsz évvel ezelőtti vezetőknek emléklappal fejezi ki köszöne tét a város olyan helyi vezetők­nek, akik a várossá nyilvání­tás időszakában fontos tisztsé­geket töltöttek be: Kapinya Miklósné országgyűlési képvi­selő, dr. Szilák Mihály, Keszt­helyi Márton, Schmidt József tanácselnök-helyettes, Méhn Imre (GÉM), Főglein János (Textilgyár), Palotás Lajos (Se­lyemgyár), Szentes Nándor (mözsi Uj Élet TSz.), Szűcs Já­nos (tolnai Aranykalász TSz), Lajtai Zoltán építész, Baráth Györgyné (I. sz iskola), Baján Miklós (II. sz. iskola), Saramé Sándor (mözsi iskola), Menyhei Jánosáé (gimnázi­um), Schmidt Józsejhé (műve­lődési központ), Versánszki Já­nos (ÁFÉSZ), Ványi Gyula (OTP), Mayer Márton (Mözs elöljárója). Akik már nem kap­hattak■ Toronyi Istvánt (VB-tit- kár), Botvári Józsefnél (gimná­ziumigazgató), Pirgi Józsefnél (a zeneiskola igazgatója). A parlamenti munkával ismerkedtek vendégek A polgármesterekkel folytatott beszélgetések hasznosak voltak Kerekes kutat, haranglábat újítottak fel bátaszék-budapest Három bátaszéki önkormányzati képvi­selő, Mészáros Vilmosné, Erőss Ferenc és Kovács Norbert Potápi Árpád országgyűlé­si képviselő meghí­vásával élve a múlt héten a parlament­ben járt Az invitálás nem most érkezett, és az időpont­választásnak tulajdonképpen nem volt semmiféíe apropója. Mégis helyesnek bizonyult Mé­száros Vilmosné szerint, hiszen a tavaszi ülésszak első napján sok érdekeset láttak és hallottak a bátaszékiek. Potápi Árpád ven­dégeit körbevezette az épületben, hasznosnak viszont igazán azok a beszélgetések bizonyultak, me­lyeket a háromfős csapat tagjai olyan országgyűlési képviselők­kel folytattak, akik polgármes­terként is ténykednek. A diskur­zus természetesen elsősorban a meg­szorításokról, a nor- matíva-változások- ról folyt, és kiderült, hogy sok település küzd hason­ló gondokkal, mint Bátaszék. Mé­száros Vilmosné azt is elmondta, Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök beszéde után végighallgat­ták az interpellációkat és hozzá­szólásokat is. Kiderült, az üléste­remben a képviselők sokkal fesz- telenebbül viselkednek, mint ar­ra a tévéközvetítésekből követ­keztetni lehet. ■ B. K. ■ Az időpont jó választásnak bizonyult. 5 1 Mészáros Vilmosné, Kovács Norbert és Erőss Ferenc a parlamentben kölesd-borjád További felújítá­sok készültek el Borjádon - tud­tuk meg Berényi Istvántól, Kölesd polgármesterétől. A Köleseihez tartozó faluban kicse­rélték a rossz állapotban levő ha­ranglábat. A közterületen talál­ható kerekeskutat is megviselte az idő, ezt is felújították. Mind­két fejlesztés a paksi atomerő­mű támogatásával készült el. A cégnek nemcsak ezek miatt le­hetnek hálásak Borjádon. Mint azt megírtuk, a Petőfi-emlék- hely, a borjádi méhes épületé­nek nádtetőcseréjét is jelentős részben a paksi társaság támo­gatta. A kölesdi képviselő-testü­let korábban határozatban kö­szönte meg a segítséget. ■ S. Zs. A <r vl t

Next

/
Oldalképek
Tartalom