Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-03-22 / 11. szám

2009. MÁRCIUS 22., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Aki az ihletre vár, nem jut sehova költészet Kányádi: az internet jelentősége a kereszténység felvételéhez mérhető Kányádi Sándor május­ban lesz nyolcvanéves. A múlt héten az egyik leg­nagyobb kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt- jét vehette át. Szerinte az igazi költők, akár az úton- állók, egyből felismerik egymást. Mézes Gergely- Sólyom László szerint ön az egyik legszebb példa a nemzet egységére. Ön mit gondol ma, a globalizált világban a nem­zetállamokról?- A kérdést talán, nem is a globalizáció, hanem az informati­ka felől érdemes megközelíteni. A világháló megakadályozza, hogy bárkit is elzárjanak az infor­mációktól, vagy akár egymástól. Ma egy budapesti „magánma­gyar’’ az új-zélandi „magánma- gyarral" bármikor beszélgethet. Sőt virtuálisan találkozhatnak is. A határok már senkit sem szakít­hatnak el a másiktól. A nemzet egységes, és része az is, aki Ausztráliában van, és az is, aki itt­hon, Magyarországon. Szeren­csénkre - és ebben Magyaror­szág jól áll - felhurcolkodtunk szellemi javaink nagy részével az internetre. Ez nagyon fontos, leg­alább akkora a jelentősége, mint annak idején a kereszténység fel­vételének volt.- Erre nyilván nagy rálátása van, hiszen ön a magyar kultú­ra nagykövete. Mit tapasztalt, milyen a hírünk a világban?- Erre nehéz válaszolni. A kis népek műveltebbek, vagy leg­alábbis érdeklődőbbek a nagy nemzeteknél, mert ez utóbbiak kulturálisan önellátók. A kis né­peknek nagyon kell igyekezniük, ha fel akarják hívni magukra a fi­gyelmet. A kultúra egy adott nyel­vi közösség számára készül, de éppen a modern eszközök miatt sokat javultak a kulturális lehető­ségek. Csak menedzselés kérdé­se, hogy kinek, mekkora lesz az ismertsége. A Könyvfesztiválon például Románia lesz a díszven­dég, önként jelentkeztem, hogy bemutatom a román költészet magyarul megjelent köteteit. Nincs még egy nyelv, amire any- nyi román költészetet fordítottak, önmagában kevés, kitartás is kell, mert aki csak az ihletre vár, az nem jut sehova. De ha a mun­kamódszeremre kíváncsi, nem tudok válaszolni, én már öreg em­ber vagyok, ha volt is ilyenem, már elfelejtettem. Régebben be­jártam a szerkesztőségbe, ott ír­tam. Este hazamentem gyereket fürdetni, majd visszatértem a szerkesztőségbe írni. Névjegy: 1929. MÁJUS 10-ÉN SZÜLETETT Nagygalambfalván (Románia). A kolozsvári Bolyai Tudomány- egyetem Nyelv- és Irodalomtudo­mányi Karán szerzett magyar­irodalom szakos tanári diplo­mát 1954-ben, de soha nem dol­gozott tanárként. 1951-1952-ben az Irodalmi Al­manach segédszerkesztője, né­hány hónapig az Utunk, 1955- 1960-ban a Dolgozó Nő munka­társa, 1960-tól 1990-ig a Napsu­gár című gyermeklap szerkesz­tője. 1997-től a Kossuth- és Szé- chenyi-díj Bizottság tagja. \ KÉT GYERMEKE VAN: Zoltán Sándor és László András. Számos díj birtokosa - Kossuth-díj (1993), Herder-díj (1994) - már­cius 15-én a Magyar Köztársasági Érdem­rend nagykeresztjét kapta.- Visszanyerheti egykori rang­ját a költészet?- Régebben a verset mondták és énekelték. Aztán a könyvekbe száműződött a vers. A modern technika lehetőségeivel a vers visszahelyeződik homéroszi jo­gaiba. Vagyis újra mondani és énekelni fogják. Ez nagyon jót fog tenni, mert a mondott vagy éne­kelt versekből mindig kilógnak a fölösleges szavak. Szerintem a költészet megújításának ez lehet a kiindulópontja.- Az idén lesz nyolcvanéves. Tervez kötetet az évfordulóra?- Nekem ez csak annyit jelent, hogy megint eltelt egy év. A Heli­konnál nemrég jelent meg három kötetem az összegyűjtött versek­ből, fordításokból. Jelennek meg összegyűjtött versek a Magyar Naplónál, a Holnapnál is, de az igazság az, hogy válság van, és az embereknek nincsen pénzük könyvekre sem. Otthon, Déván például megjelent egy válogatott versgyűjtemény tőlem, tisztes példányszámban el is fogyott. Az ugyanis nem került könyvkeres­kedésbe, hanem a tanárok, a ta­nítók terjesztették. Egy csomag cigaretta áráért. így a szegény ol­vasók is meg tudták venni. Kányádi Sándor átveszi a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét március 15-én csak a magyar! Ezt tudatosítani kell bennünk, magyarokban, és természetesen a románokban is.- A román költők is szívesen fordítanak magyar alkotóktól?- Igen. Mi például ismertebbek vagyunk Romániában, mint a franciák. És ez így van jól, ne­künk először nem a nagyvilág­ban, hanem Közép-kelet-Európá- ban kell megteremtenünk az új, globalizált Európát. Minél jobban meg kell ismernünk szomszé­dainkat, nyelvüket, kultúrájukat, hogy szebben és tovább élhes­sünk egymás mellett.- A román irodalom magáénak érzi az erdélyi magyar írók al­kotásait?- Nem érzi a magáénak, hiszen mások a gyökerek, de számon tartja. Négy kötetem jelent meg románul. Az első megjelenésekor az egyik legjobb román költő megállított, hogy írna hozzá elő­szót. Megéreztük egymásban az autentikus költőt. Ahogy az úton- állók, úgy a költők is egy pillan­tás alapján felismerik egymást.- Ön melyiket tartja otthoná­nak: a budapesti lakását, vagy a kolozsvárit?- Nekem Erdélyország az ott­honom. Galambfalva. Kolozs­várról el kellett költöznöm - a házat, amelyben laktam, vissza­kapta előző tulajdonosa -, ezért hazahurcolkodtam. Könyveim egy részét odavittem, a másikat Pestre.- Változott a versíráshoz való viszonya az elmúlt években? Mit gondol például az ihletről?- Erre nagyon bölcseket szok­tak mondani, arról, hogy hány százalék tehetség szükséges az íráshoz, hogy mennyi szorgalom, de én már nem tudom. Az ihlet mmmmm Kubik Anna kapta az alternatív Kossuth-díjat A JÁSZAI MARI-DÍJAS SZÍnmŰ- vész, Kubik Anna vehette át az alternatív Kossuth-díjat szerda este a budapesti Pin­tér Galériában. Kubik Anna 1957-ben született Ősiben, dolgozott a Nemzeti Színház­ban, a Budapesti Kamara- színházban és a Thália Szín­házban, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színház tár­sulati tagja. Kubik Anna átvette az elismerést Meghalt Natasha Richardson síbalesete után egy órával rosszul lett, majd a kórház­ban szerdán elhunyt Na­tasha Richardson brit szí­nésznő. A negyvenöt éves Tony-díjas művész főként a színházi világban ért el si­kereket. Filmjei közé tarto­zott a Nell, a remetelány - amelynek forgatásán is­merte meg férjét, Liam Neesont -, és Koltai Lajos filmdrámája, az Este. Kínaiul is olvasható Esterházy regénye jiko nüzsen címmel kínaiul is megjelent Esterházy Péter Egy nő című kötete. A könyv tízezer példányban jelent meg Sanghajban. A mű for­dítója Jü Cö-min már több magyar író könyvét, többek között Kertész Imre műveit ültette át kínaira. Booker-díj: már megvannak a jelöltek SZÁMOS NEVES ÍRÓ KÖZÖTT a 2001-es irodalmi Nobel-díj nyertese, V. S. Naipaul és há­rom kelet-európai szerző, a cseh Arnost Lustig, a horvát Dubravka Ugresic és az orosz Ljudmila Ulickaja, az idei budapesti könyvfeszti­vál díszvendége is felkerült a Man Booker Nemzetközi Díj jelöltjeinek listájára. Megjött Mucha és a Tavaszi Fesztivál szépművészeti A szecesszió mesterétől több mint száz alkotást állítottak ki Impozánsan zárja a Szépművé­szeti Múzeum a 19. századi fes­tészeti „aranykort” bemutató so­rozatát: pénteken megnyílt Alfons Mucha - A nő dicsérete című tárlat, amely a szecesszió egyik legismertebb mesterének párizsi, amerikai és cseh korsza­kából származó műveit tárja a látogatók elé. A június 7-ig láto­gatható tárlat érkezése egyben a Budapesti Tavaszi Fesztivál kez­detét Is jelenti. A hat tematikus részre tagoló­dó kiállítás, bár számos Ameri­kában és Csehországban szüle­tett alkotást is bemutat, elsősor­ban Mucha párizsi tevékenysé­gére helyezi a hangsúlyt. Ez volt az az időszak, amikor a festő mű­Alfons Mucha: A gyümölcs Tavaszi zsongás koncertek, előadások, film­vetítések: több mint 50 hely­színen kb. 200 programmal elindult a Budapesti Tavaszi Fesztivál A vendégország Csehország, így itt lesz a Prá­gai Rádiózenekar, valamint a Prágai Nemzeti Színház Balettegyüttese is. Ma a Bu­dapesti Filharmóniai Társa­ság Zenekara Kovács János vezényletével adja elő A kék­szakállú herceg várát a Mű­vészetek Palotájában. Juditot Komlósi Ildikó, a Kékszakáll­út Polgár László énekli veinek dekoratív stílusa Európá­ban és az Államokban ismertté vált, és hozzájárult a szecessziós művészet kialakulásához. A Pasztellek és rajzok kiállítás­részben láthatók a mester által készített naptárak, borítók, il­lusztrációk. A tárlat zárórésze a szláv korszakot és a nemzeti és jótékonysági plakátok nőalakjait mutatja be. Miután ugyanis 1909-ben Mucha ígéretet kapott egy milliomostól, hogy finanszí­rozza mitológiai-történelmi cik­lusát, a Szláv eposzt, hazatért. Ezután Mucha elutasította a ke­reskedelmi megrendeléseket, műveinek fő témája a társada­lom perifériáján élő emberekkel való együttérzés lett. ■ Megnyílt a XXVII. Magyar Sajtófotó Kiállítás. A Magyar Nemzeti Mú­zeumban április 26-ig látogatható tárlat az idén kiegészült a Határnyitás 20 éve című kísérőkiállítással, amely az 1989-es évnek állít emléket. (1989. szeptember 11-én, nulla óra 1 perckor nyílt meg Magyarország nyugati határa.) A budapesti kiállítás után a hazai fotográfia legnagyobb seregszemléje több vidéki nagyvárosban - Debrecenben, Miskolcon és Pécsett - is látható lesz. A fenti, Le a magyargyűlölettel! című kép Schmidt János felvétele. A lapunkban megjelent kép elnyerte az Escher Károly-különdíjat, vagyis a legjobb hírképnek járó elismerést. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom