Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-10 / 58. szám

5 2009. MÁRCIUS 10., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG WMMMmmmmMmMmmrnMmm GAZDASÁGI TŰKOR Csökkenő kereslet, ingadozó forgalom Nem javult a forgalom a Bu­dapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában febru­ár utolsó hetében. Az eurobúza esetében a legköze­lebbi határidőre szóló jegyzé­sek emelkedése és csökkené­se kiegyenlítette egymást, így a kezdő szinten - 34 ezer fo­rint tonnánként - zárt az idő­szak. A távolabbi határidők­nél tonnánként 1000-1500 fo­rinttal emelkedett a jegyzés, ez azonban már az új ter­mést érinti. A takarmánybú­za márciusi határidőre szóló ára tonnánként ezer forinttal nőtt, és 200-300 forintos emelkedés az augusztusi és szeptemberi jegyzésekre is jellemző volt. A takarmány- kukoricánál a korábbi folya­matos emelkedés után meg­állt a jegyzés, azóta az elszá­moló ár a 29 500 - 30 850 fo­rintos sávban mozog. A repce márciusi elszámoló ára 80 000, a szeptemberi 81 000, a novemberi 82 000 forint tonnánként A napraforgóért kevesebbet kínálnak, a márci­usi elszámoló ár 64 000, az októberi 67 000. Forrás: AKI Nem ért egyet az agrárkamara az elvonásokkal A Magyar Agrárkamara tudo­másul veszi, hogy a válság mi­att kialakult helyzetben az ag­rárgazdaságnak is áldozatot kell hoznia. Ugyanakkor nehez­ményezi, hogy megkérdezésük nélkül döntött a kormány arról, hogy 33 milliárd forinttal csök­kend az ágazat nemzed támoga­tását. A szervezet nemrégiben kiadott közleményében az is szerepel, hogy szerintük az el­vonásnak ez már olyan mérté­ke, mely gátolja a mezőgazdasá­gi termelést. A gazdálkodáshoz felhasznált anyagok, eszközök beszerzési ára növekedett, mi­közben a mezőgazdasági termé­kek felvásárlási árai csökken­nek, emiad romlik az ágazat jö­vedelmezősége. Az agrárkama­ra felkérte a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan rendszert, mellyel garantálni tudják, hogy az integrátorokon keresztül jut­tatott támogatás eljut a terme­lőkhöz. ■ M. I. Ajánlják a természet erejét energia Kisebb szélerőmű és napkollektor a jövő gazdaságában A hazánkban felhasznált energiának mindössze 3 százalékát adja a szél és a nap ereje, pedig ez lehetne a legolcsóbb forrás. Tolna megyében alakult egy cég, mely erről próbálja meg­győzni az érintetteket. Mauthner Ilona Egy olyan ország, ahol kevés az olaj, a gáz, a kőszén, megenged­heti-e magának, hogy nem hasz­nálja ki a természet adta lehető­ségeket, a szél és a nap erejét? A kérdést ifj. Csíbor István, a Zöld Nyíl Kft. ügyvezetője tette fel Bátaszéken, a gazdakör tagjai­nak. Előadásában Ausztriát em­lítette példaként, ahol néhány éve 70, idén pedig már 120 szél­turbina pörög, nálunk mindösz- sze 5. Még azt sem mondhatjuk, hogy mások a gyökereink, hi­szen hazánkban az 1800-as években 1900 gőzmalom és 854 szélmalom működött. Őseink tudták, hogyan kell a természet erejét felhasználni. Csíbor István elmondta, az 50 kilowattnál kisebb teljesítményű szélgenerátorok telepítéséhez nem kell villamosenergia-ipari, építésügyi hatóságoktól enge­délyt kérni. A generátorok által termelt energiát fel lehet hasz­nálni világításra, szivattyúzás­hoz, elektromos berendezések működtetéséhez. A 10 kilowatt feletti szélgenerátorok már tud­nak 380 voltos áramot termelni, így kisebb gazdaságban jól hasz­nálhatók. Ennél azonban van­nak nagyobb berendezések is, a típusok 150 wattól 50 kilowattig terjednek. Minél nagyobb a szél­gép, annál több energiát tud ter­melni. Magát a generátort egy betonalapra helyezik, és feszítő kötelekkel stabilizálják. Az ösz- szegyűlt áramot akkumuláto­rokban tárolják, mely biztosítja a szélmentes időszakban is a felhasználható energiát. A másik jelentős energiaforrás a Nap. Ma hazánkban 70 ezer négyzetméternyi napkollektoros felület van, míg Ausztriában 3 millió négyzetméter. A napenergi­át kétféleképpen használják fel: a napkollektorokon, illetve a nap­elemeken keresztül. Az előbbi in­kább melegvíz előállítására alkal­mas, míg napelemekkel elektro­mos áramot nyerhetünk. Egy Csíbor István, a Zöld Nyíl Kft. ve­zetője szerint ki kell aknázni a megújuló energia- hordozókat négyzetméternyi napkollektor 60- 70 liter vizet melegít fel. A nap­elemgyártók 5 és 200 watt közöt­ti teljesítményű paneleket kínál­nak. Karbantartást nem igényel, hosszú élettartamú. A gazdakör tagjai természetesen kíváncsiak voltak, mennyibe kerül egy-egy napelem felhelyezése. Csíbor Ist­ván elmondta, a napelem wattja 3 euró körül van, plusz az akkumu­látor. Számításaik szerint, 2 kilo­Az energiafelhasználás ágazatonként lakosság 37% —, Ipar 36% szállítás, posta, távközlés 1% A hazánkban előállított energia forrása r atom (Paks) 39% kőolaj, földgáz 32% megújuló 3% szén 26% WiRR-tS: TN GYtníS watt napelemhez 8 akkumulátor szükséges. Egy hasonló méretű szélgenerátoros rendszer telepí­tése pedig 800 ezer forint körül van. Várhatóan idén is lesz majd támogatás a megújuló energiák felhasználásához, ami akár 300 ezer forint is lehet, a jelen példát figyelembe véve. így a szélgenerá­tor akár 2,5 év alatt is megtérül­het a tulajdonosának. A szándék­tól a megvalósításig fél év telik el, így az előzetes mérések, majd a pályázás után indulhat a beruhá­zás. Többen kíváncsiak voltak ar­ra is, az új rendszer miatt le kell- e válni az áramszolgáltatóról. Csíbor István elmondta, felesle­ges, hiszen egy felhelyezett kap­csolóval bármikor le, illetve visz- szakapcsolható az áramszolgálta­tó, ezáltal komoly mennyiségű villamosenergia takarítható meg kockázat nélkül. Kis könyv a nagy jubileumra kertbarátok Több borünnep elindítója a közösség Idén harmincéves a Dicenty De­zső Kertbarát Kör. A nemrégiben tartott jubileumi ünnepségre megjelent egy kis könyv, mely­ben Darvas Ferenc szekszárdi költő visszatekint a kör eddigi te­vékenységére. Több borünnep el­indítója és szervezője a közössé­günk, írja a bevezetőben Ferenc Vilmos, a Kertbarát Kör elnöke. A Vince-napi, a Kékfrankos, a Szent György-napi és a Bikavér Borün­nepet a kertbarátok indították el. A borversenyek, bemutatók, kö­zös rendezvények hangulatát fo­tókkal is illusztrálja a kiadvány, mely felsorolja az alapító tagokat is. A könyv a szekszárdi önkor­mányzat, illetve több cég támoga­tásával jelent meg. ■ I. M. Kővári László (balról), Ferenc Vilmos és Darvas Ferenc az ünnepségen KISKERTÉSZ Rügypattanás előtt a gyümölcsösben A gyümölcsfák közül az almá­val, körtével kezdjük a met­szést, a csonthéjasok optimá­lis metszése a piros-fehér bim- bós állapot. A gyümölcsmúmi­ák, a sérült, beteg ágak eltávo­lításával indítsunk. Ezeket gyűjtsük össze, és semmisít­sük meg. A kajszi, a cseresznye és a szilva esetében jobban járunk, ha az idősebb ág lemetszésé- nél 15-20 centiméteres cson­kot hagyunk. Az optimális ter­mővessző mérete a ceruzavas­tagság, az ezeken elhelyezke­dő virágrügyek a legterméke­nyebbek. Az elmúlt telek enyhe időjárá­sa miatt indokolt a lemosó permetezés. A rovarok ellen az olajos lemosó szereket használjuk. Fontos, hogy nagy dózissal, bő lémennyiséggel, áztatásszerűen végezzük el ezt a munkát. Ezt a műveletet lehet metszés előtt vagy után végezni, de fakadás előtt kell befejezni. Rügypattanás táján rezes-kénes kezelés indokolt a gomba és baktérium betegsé­gek ellen. A rezes kezeléseket virágzás kezdetéig lehet per­zselés veszélye nélkül alkal­mazni. Zöldségeskertben a ta­lajfertőtlenítésre használható készítmény: Force 1,5 G. BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁS, SZAK- TANÁCSADÁS ÉS A KEZELÉSEKRE HASZNÁLHATÓ KÉSZÍTMÉNYEK KAPHATÓK AZ AGROBÁZISON SZEKSZÁRDON, A BOGYISZLÓI ÚT 8/A SZÁM ALATT (VOLT KATONAI BÁZIS, ÚJ IPARI PARK). ▲ Újraindult a termelés a péti Nitrogénműveknél február utolsó hetében újra­indult a termelés a péti Nitro­génművek Zrt.-nél, miután a Magyar Fejlesztési Bank megkezdte a tízmilliárd forin­tos hitel folyósítását. A cég teljes létszámmal, 600 dolgo­zóval kezdte újra a működést, cél a hazai mezőgazdaság nit­rogénműtrágya-igényének ki­elégítése. A későbbiekben a termelés növelése miatt 100 alkalmazottal növelik a gyár­tóüzemben dolgozók számát. Megkezdődtek a tavaszi munkák a termőföldeken AHOL nem sáros a föld, ott megkezdték a gabonák fej­trágyázását - tájékoztatta la­punkat dr. Vörös Géza, a megyei mezőgazdasági szak- igazgatási hivatal növényvé­delmi igazgatója. Több he­lyen sárgul a vetés, mely a felfagyást, vagy a műtrágyá­zás hiányát jelzi. Ez utóbbi munkákat is megkezdték, bár a gazdák azt számolgat­ják, hogy megéri-e a drága műtrágyával a területet meg­szórni. Ma még kérdés, mi­lyen ára lesz betakarításnál a búzának, árpának. Igazságosabb járulékot fizetnének a borászok A FORGALOMBA hozott borok után literenként 8 forintot fi­zetnek jelenleg a hazai borá­szok, amit marketingre for­dítanak. Az így befolyt ősz- szeg tavaly 1,2 milliárd fo­rint volt. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsának főtitkára Szekszár- don azt mondta, támogatják a borászoknak azt a javasla­tát, mely szerint az egységes 8 forint helyett igazságosabb lenne, ha 5 forintot az ol­csóbb, míg 10 forintot a drá­gább nedűk után fizetnének a termelők. Horváth Csaba, a HNT főtitkára Őstermelői igazolványok megújítását kérhetik MÉG két hétig, pontosan már­cius 20-ig újíthatják meg a falugazdászoknál az ősterme­lői igazolványukat a gazdál­kodók. Aki ezt az időpontot figyelemebe veszi, az a teljes évre elszámolhatja az ebből származó bevételét. Aki ki­csúszik a határidőből, az már csak az okmány kiváltásának napjától szerez jogosultságot az adókedvezményre. Tolna megyében több mint tízezer nyilvántartott őstermelő van. Eddig az érintetteknek a fele élt a lehetőséggel. @ TOVÁBBI HÍREK: www.teol.hu i

Next

/
Oldalképek
Tartalom