Tolnai Népújság, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-03-01 / 09 . szám
2009. MÁRCIUS 1., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Spiegelmann Laura nem létezik. Legalábbis ezt állítják azok az irodalmárok, akik szerint az Édeskevés című könyvet biztosan nem nő írta. Az álnévhasználat lehet reklám- értékű is, de visszafelé is elsülhet: épp a műről tereli el a figyelmet. Hegedűs V. Rita Az írók főleg akkor bújnak álnév mögé, ha szerepet váltanak. Az anonimitás kétélű fegyver, van, hogy épp a műről tereli el a figyelmet. Az álnevet a humanizmus hozta divatba, s azóta annyira elterjedt, hogy J. M. Quérard a mai irodalom területét egy nagy álarcosbálhoz hasonlítja, amelynek zenekarát a közönség fizeti. A közelmúltban jelent meg Spiegelmann Laura Édeskevés című könyve. Szinte a könyv megjelenésével egy időben megkezdődtek a találgatások, hogy vajon ki rejtőzik a név mögött. A kortárs magyar irodalom szereplői szinte már mind gyanúba keveredtek, de ed- | dig mindenki tagadott. A könyv szerkesztője, Király | Levente elmondta, hogyan talált J rá a műre. „2007-ben olvastam az interneten Spiegelmann Laura írásait. Javasoltam a Magvető Kiadó igazgatójának, Morcsányi Gézának, hogy adjunk ki belőle könyvet. Neki is tetszett az ötlet, így e-mailen felvettem a kapcsolatot Spiegelmann Laurával, és hamarosan leszerződtünk. Ha a korfcktúrát meg kellett nézni, akkor azt mondta, hogy tegyük le az anyagot a portára, és valakit beküldött érte. így soha nem találkoztunk.” Király Levente szerint nem egyedi esetről van szó, többen használnak hasonló módszereket. „Még 2000-ben meghirdettünk egy regénypályázatot, amelynek az egyik első helyezettje Jake Smiles 1 link című műve lett. Jake Smiles is hasonló módszerekkel dolgozott, és nem fedte fel a kilétét.” Király Levente szerint jót tesz egy műnek, ha a szerző kilétét homály fedi, egyrészt mert az olvasók jobban elmélyednek a szövegben, másrészt reklámértéke is lehet. Mint jelen esetben. Király szerint ugyanis egészen meglepő, hogy egy ismeretlen, elsőkötetes szerző műve a megjelenés után néhány héttel máris több mint ezer eladott példánynyal büszkélkedhet. Parti Nagy Lajos író szerint az álnévhasználat elsülhet visszafelé is. „Szerintem az álnév több kellemetlenséget okoz, mint hasznot. Az utóbbi idők álneves történetei inkább elfedik a könyv érdemeit, értékeit, a szerző személye körüli találgatások miatt. Most ez a divat átfut az irodalmon. Szerencsére akárki is Spiegelmann Laura, ■ Ma már a naplószerű, érzelmes regények nem érdekesek, tele van velük a piac. vagy Centauri, jó kvalitású, erős szövegeik vannak. Jó lenne, ha a tartalomról esne több szó, és nem arról, hogy az írók miért nem állnak ki a nyilvánosság elé. Azt is mondhatnám, hogy engem nem érdekel, kik rejtőznek az álnevek mögött.” Pedig Parti Nagy Lajos is használt egyszer álnevet. 1989-ben Sárbogárdi Jolán néven jelentette meg A test angyala című regényét. „Két hétig működött a dolog, utána mindenki rájött, hogy én vagyok a szerző. Utána már a könyv fölé írtam a saját nevemet, és a mű címe az lett, hogy Sárbogárdi Jolán: A test angyala. Az én álneveim alakmások névvel, nem igazi álnevek. Jelen esetben Sárbogárdi Jolán szerzői pozícióba verekedte magát, és még a címlapra is kikerült, de csak mint a mű címe. Ez teljesen bevett eljárás az irodalomban.” És miért női nevet választott álcának? „Véletlenül. Akkor sok nő kezdett el írni. Azt gondoltam, hogy ahhoz az idillhalmozó, lányregényes szöveghez jobban illik egy női név. De a szövegeimben sokkal több férfi alakmás van, mint női” - zárta le az író. Kiss Noémi író, irodalmár szerint minden szöveg elárulja, hogy a szerzője férfi-e vagy nő. „Álnév esetén mindig gyanús, hogy a művet ellenkező nemű szerző írta. Például a múlt század fordulóján nőként nehéz volt publikálni, ezért Vay Sarolta Vay Sándor néven jelentette meg az írásait. Persze mindenki rájött, hogy kiről is van szó. Végül maga is elismerte, így Vay Sarolta Sándor lett a neve.” Kiss Noémi elmondta, hogy a női írásnak megvannak a sajátos kritériumai. „Könnyen rá lehet jönni az írástechnikából, ábrázolásmódból. Ezeket a jegyeket már a századforduló angol irodalmárai összegyűjtötték, tehát hogy miben különbözik Jane Austen Charles Dickenstől. Jane Austen a házasságról írt, a női lélekről, Ki kicsoda? vavyan fable - Molnár Éva- Lőrinc L. László- Belinszki Zoltán és Dián Tamás- Tandori Dezső- Rejtő Jenő- Esterházy Péter- Nagy Károly- Darvasi László- Nemere István- Garaczi László- Garamvölgyi László- Tótisz András Dickens meg a szegénységről és a társadalomról. A női szerzőknek megvannak a témáik, amiket szeretnek. A férfiak szívesen játszanak el ezzel. Esterházy Péterről mindenki tudta, hogy Csokonai Lili néven ő írta a Tizenkét hattyúkat. Ő is megpróbált belebújni a női szerző bőrébe, de nem sikerült. Én azt szeretem, ha nők írnak nőkről. Líraibban, képszerűbben fogalmaznak. A szenvedésről, érzelmekről pontosabban tudnak a nők írni.” És hogy mit gondol Kiss Noémi Spiegelmann Lauráról? „Biztos, hogy férfi. Szexuális tárgyként beszél magáról, egy nő ilyet soha nem tenne. Ezt egy férfi szemével fogalmazták meg. Semmiféle vágyáról vagy boldogságáról nem tudósít minket a könyvében.” Kiss Noémi szerint ez a könyv egyik erénye is. „Azért jó a regény, mert férfi írta. Ha nő írta volna, nem lenne érdekes. Tele van érzelmes könyvekkel a könyvpiac. Ma már nem izgalmas, ha naplószerűen tudósítanak a magánéletükről a nők. Újat kell mondani!” - tette hozzá az irodalomtudós. Irodalmi bújócska a nevek között könyvsiker Még mindig nem tudják az írók, hogy ki az a Spiegelmann Laura A franciák újra felfedezik Szabó Magdát A párizsi Vivrane Hamy kiadónál sorra jelennek meg új fordításban Szabó Magda regényei: a Katalin utca, a Pilátus és Az őz után a héten kerül a francia könyvesboltokba az 1990-ben írt A pillanat (Creusais) és az 1970-es Okút. Utóbbit külön írásban ajánlotta olvasói figyelmébe a Le Figaro című párizsi napilap. Milliárdokat ér Yves Saint-Laurent hagyatéka VILÁGCSÚCSNAK SZÁMÍTÓ, 373,5 millió euró (112 milliárd forint) bevétellel zárult a tavaly elhunyt francia divattervező, Yves Saint- Laurent hagyatékából rendezett párizsi árverés. A legnagyobb szenzáció két kínai állatszobrocska volt, amelyek összesen 28 millió euróért keltek el. Ötvenezer kiadvány az idei könyvfesztiválon a tavalyi helyszínen, a budapesti Millenáris Parkban várja a látogatókat április 23. és 26. között a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az ötvenezer kiadványt felvonultató könyves seregszemle díszvendége Ljudmila Ulickaja orosz írónő, a díszvendég ország Románia lesz. Palme d’Ordíj Clint Eastwoodnak SZŰKKÖRŰ PARTI KERETÉBEN nyújtották át Párizsban Clint Eastwood színész-rendezőnek a cannes-i fesztivál életműdíját, a Palme d’Ort. Clint Eastwood a második olyan filmes, aki az életművéért kapja a dijat. Clint Eastwood életműdíjat kapott Barangolás a mítoszok földjén a Szépművészetiben kiállítás Gustave Moreau soha be nem mutatott alkotásai is láthatók, 160 kép érkezett Franciaországból Prométheusz és Léda - két híres kép. Fontos adósságot törlesztenek. A francia szimbolizmus legjelentősebb festője, Gustave Moreau eddig soha be nem mutatott alkotásai közül is többet felvonultat a Szépművészeti Múzeum, ráadásul olyanokat is, amelyeket állapotuk miatt valószínűleg soha többé nem láthat a nagy- közönség. A Mítoszok földje című kiállításhoz Franciaországból több mint 160 alkotást kölcsönöztek, köztük a festő több főművét. Egyet a Musée d’Orsay- ből, a többit a párizsi Gustave Moreau Múzeum anyagából - tehát a kiállítás ilyen formában sehol máshol nem lesz látható. A hazánkban kevéssé ismert festő munkásságának szentelt kiállítással az intézmény fontos adósságot törleszt - mondta Baán László, a Szépművészeti főigazgatója a megnyitón. A tárlatot a Moreau-t foglalkoztató mitológiai és bibliai alakok - HerKIÍRTA A PÁLYÁZATOT a Szép- művészeti Múzeum EU- támogatásból megvalósuló, térszint alatti bővítésének műszaki lebonyolítói feladatainak ellátására. A 8000 négyzetméteres, térszint alatti épületrész, amelyet a múzeum Dózsa György út felőli részére tervezett, kilencszer kilenc kules, Léda, Prométheusz, Jupiter, Orpheusz, Salome és az Egyszarvú - köré építették fel, a főművek mellé tanulmányokat, kompozíciós vázlatokat, akvarelméteres, a párizsi Louvre piramisához hasonló üvegkockán keresztül lehet majd megközelíteni, nettó 3,7 milliárd forintból valósul meg. A munkák ősszel kezdődnek, a befejezés 2011 tavaszára várható. Az épületrész átadását Cézanne-tárlattal ünnepli majd az intézmény. Indul a Szépművészeti fejlesztése leket és rajzokat válogatva, így a látogatónak lehetősége nyílik a festő által alkalmazott technikák megfigyelésére is. A Szépművészeti Múzeum kiállítása Moreau egész munkásságát áttekinti, ezzel várhatóan még a hozzáértőknek is meglepetést fog okozni. A festő késői korszakában alkotott képek a hatvanas évekig ismeretlenek voltak, ezeket a nagyközönség még ma is kevéssé fedezte fel. Budapestre néhány olyan rajz, sőt festmény is érkezett, amely még soha sehol nem volt kiállítva, és olyan művek is, amelyeket állapotuk miatt most mutatnak be utoljára nyilvánosan.
