Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-02-22 / 08. szám
2009. FEBRUÁR 22., VASARNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Van élet a Krétakörön kívül is monodráma Scherer Péter egyre több arcát mutatja meg a közönségnek Átadták a Ferencsik-díjat nagy csaba, a Magyar Állami Operaház trombitaművésze kapta az elmúlt évad legjobb művészi teljesítményéért járó Ferencsik-díjat. Nagy Csaba, a Magyar Rézfúvós Kvintett, a Brassimum Ensemble és a Classic Chamber Brass tagjaként több CD-felvételt készített. Húszmilliós végkielégítés a Thália volt igazgatójának ÖSSZESSÉGÉBEN 20 milliós nagyságrendű végkielégítéssel távozott a napokban a Thália Színháztól a társulatot sok évben át irányító Megyeri László. Az összeget az új igazgató, Zimányi Zsófia hagyta jóvá, de hogy mennyit is kapott a volt direktor, azt még a színházat irányító főváros sem tudja. Tarr Béla is ott lesz Cannes-ban? BÁR CSAK ÁPRILISBAN dől el a Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramja, a Cin- europa már találgatja a résztvevőket. A lap szerint Lars von Trier, Fatih Akin és Ken Loach új mozgóképe mellett Michael Haneke és Quentin Tarantino filmje is indul, valamint megemlítik Tarr Béla utolsónak szánt filmjét, A torinói lovat is. Tarr Béla utolsó filmjét készíti Scherer Péter két filmben is szerepel, alig lehet jegyet kapni a színházi előadásaira, és hamarosan láthatjuk első rendezését is. A csúcson van. Ő azt mondja, mindezt a szerencsének is köszönheti. Hegedűs V. Rita- A sok munka ellenére sem lett tagja egyetlen társulatnak sem, amióta a Krétakör Színház átalakult. Ez az ön döntése?- így alakult. Szeretek társulatban dolgozni. Tavaly ősszel zárult le a krétakörös korszakom. Csodálatos időszaka volt az életemnek. Csak a Siráj előadásunkkal 32 országban vendégszerepeltünk négy év alatt. Ebben nekem csak kicsi részem volt, de azt vállalom és szeretem. Ilyen nagyságú szerepet, mint amilyen a Klamm háborújában van, sosem kaptam. Hasonlót se. Nem sikerült vivő pozíciót kiérdemelnem. Nehezen hozok döntéseket, valószínűleg magamtól nem léptem volna ki a társulatból. De az tény, hogy amióta nem vagyok a Krétakör tagja, jól alakulnak a dolgaim.- Gondolta volna, amikor megkapta az építőmérnöki diplomáját, hogy a színház lesz a főszereplő az életében, és nem az alagutak?- Ezt már ötödikes koromban tudtam, akkor indultam ugyanis egy prózamondó versenyen, amit megnyertem. Az ajkai közösségi házban telt ház előtt adtam elő Karinthy novelláját, és mindenkit megnevettettem.- A héten mutatták be a Papírkutyák című filmet, amiben Mucsi Zoltánnal ön játsz- sza a főszerepet.- Az egy szoknya egy nadrág forgatása alatt Gyöngyössy Bence rendező annyira megszerette Kuplung és Csumpi figuráját, hogy azt mondta, olyan filmet fog forgatni, amelynek ez a két karakter a főszereplője. Az ötletelésbe is bevontak minket. Kedvező visszhangokat kaptunk a filmről.- A Made in Hungária pedig lassan eléri a százezres nézőszámot.- Igazi örömjátszás Volt. Az általam játszott figura, a kisstílű pártfunkcionárius hálás szerep volt. Szerencsére a közönség is kedveli a filmet.- Sokat szerepel, szinte minden este színpadon van. Bírja ezt a tempót?- Három gyermekem van, a fiam még csak kétéves, és nem alszik éjszakánként. Jobban Scherer Péter első rendezését, a Kikattot hamarosan láthatjuk a Kolibri Színházban mondva ő kialussza magát, csak mi nem. Ha a két lányomat szeretném látni, akkor korán kell kelnem, hogy még mielőtt iskolába mennek, együtt tudjuk tölteni a reggeleket. Ettől egy kicsit valóban fáradt vagyok.- A lányai meg szokták nézni a filmjeit?- Természetesen. Minden filmet láttak, amiben szerepeltem. Sőt, a színházi előadásaimat is meg szokták nézni. Egyelőre tetszik nekik, amit csinálok.- A Bárka Színházban tizedik éve megy a Mulatság című darab. Mennyit változott az előadás ez alatt az idő alatt?- A díszlet négyszer megváltozott. A szereplők is változnak, és hatnak egymásra. Az előadás ettől önálló, képlékeny dologgá válik, ami követi azokat változásokat, amik bennük mentek végbe.- A Kolibri Pincében a Klamm háborúja című monodrámában láthatjuk. Mit jelent az, hogy „osztályterem színház”?- Azt, hogy egy osztályteremben a tanár monodrámát ad elő a nézőknek, akik a diákokat játsszák el. Egy év alatt hetven- kétszer adtam elő a darabot, ennek a felét iskolákban. Meghívtak a wroclawi monodráma fesztiválra is, ahol a három fődíj egyikét elnyertem. Ez a mű fontos állomás az életemben. A maga pici, zárt stúdiós módján komoly siker lett. Ennek a sikerén és gondolkodásmódján tovább- menve talált a Kolibri Színház igazgatója, Novák János egy másik darabot, a Kikattot. Felkért, hogy ezt rendezzem meg én.- Mit jelent a cím?- A kikattanás rövidítése. Ez egy kétszereplős, szintén osztályteremben játszódó darab. Pelsőczy Réka és Szanitter Dávid alakítja a tanárnőt és a diákot. Március 21-én lesz a bemutató. Névjegy 1961. NOVEMBER 16-ÁN született Ajkán. 1985-től az Arvisura Színházi Társaság tagja. 1997-től a Bárka Színház alapító tagja. 2002-2008 között a Krétakör társulatához tartozik. főbb filmjei: Gengszterfilm, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, Anyád! a szúnyogok, Fara, Tabló. Ebek harmincadjára juthatnak a magyar régészeti kincsek fémkeresők Április l jétől nyilvánossá válik a régészeti lelőhelyek listája, a kutatók a kulturális örökséget féltik Fémdetektort ma már könnyű beszerezni, az interneten soksok weboldal foglalkozik adásvétellel. Vannak, akik a fémkeresést hasznos hobbinak tartják, és akár versenyszerűen űzik az előre elrejtett kincsek felkutatását, mások például a Balaton- parti strandokon szedik vele ösz- sze az elvesztett ékszereket. Az amatőr régészek pedig a még földben rejtező kulturális kincseket kutatják - a legtöbb esetben törvényellenesen. A törvény szerint csak az 1711 előtti tárgyak számítanak régészeti leletnek, így-például a világháborús emlékeket szabadon gyűjtögetheti akárki, az ennél idősebb leletek eltulajdonítása bűncselekmény. Egyre többen vannak olyanok, akik kifejezetten a feketepiac számára keresnek - ők károsítják meg leginkább a magyar kulturális örökséget. A régészszakma egy emberként hördült fel, amikor egy kormányrendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak előírta, hogy április 1-jéig honlapján hozza nyilvánosságra a régészeti lelőhelyek listáját. Jankovich- Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke szerint nem véletlen, hogy a honlapjukon eddig megtalálható régészeti lelőhelyek helyét nem jelölték meg pontosan, így próbálták távol tartani a kincskeresőket. „Aki akarta, az a könyvtárakból eddig is kikutathatta, hol találhatók még fel nem tárt leletek, de ha a kormányrendeletet végrehajtják, egy GPS-kereső segítségével négyzetméter pontossággal bárki megtudhatja, hol érdemes ásni” - mondja a régész. Szerinte Magyarország kifejezetten veszélyeztetett helynek számít, hiszen Nyugat-Európához képest rendkívül gazdag leletekben. „Mivel a Kárpát-medence mindig is lakott volt, a talaj szinte másfél kilométerenként rejt valamit. Anglia ehhez képest sokkal szegényesebb” - teszi hozzá. Számszerűsíteni ugyan nem lehet, mennyi kárt okoztak az amatőr kincsvadászok, de Jankovich szerint minden lelőhelyet megbolygatnak, ami zsákmánnyal kecsegtet. Szerinte főleg a Dunántúlon található római kori lelőhelyek és a bronzkori erődítmények vannak veszélyben. „A határszélen egy A fémdetektoros amatőr régészektől féltik leginkább a leleteket komplett Illegális ásatásra bukkantak a régészek. Az autónyomok a határon túlra vezettek” - meséli a régész, utalva arra, hogy az ország kincseit nemcsak a hazai kalandorok dézsmálják, hanem a drága műszerekkel felszerelt külföldiek is. A rendelettel azonban nemcsak ez a baj - mondja Janko- vich-Bésán. Elmondta, a régészeti lelőhelyekre vonatkozó törvényt is meg kellene változtatni, hiszen az csak a nyilvántartásba vett helyszínekre terjeszti ki a védelmet. „így a lelőhelyek háromnegyede kikerül a törvényi védelemből” - állítja. A nyilvántartás ugyan a beruházókat segítené, hiszen az építtető már a föld megvétele előtt tudhatná, van-e lelet a földben. Ám ha a terület nem szerepel a listán, az építkezés alatt előkerülő értékeket épp a nyilvántartásra való hivatkozással fogják eltitkolni. A rendelet sajnos mégsem segíti majd a beruházókat, hiszen a KÖH nem képes naprakészen frissíteni a kisajátítások következtében folyton változó helyrajzi számokat. A megoldás az lehetne, ha minden maradna a régiben: a vállalkozók a KÖH segítségét kérhetik, van-e lelet a földben. A vizsgálat költségeit, például a próbaásásokét, pedig az állam állhatná. ■ Lopják az angol történelmi leleteket is AZ ENGLISH HERITAGE ÖrÖkségVé- delmi szervezet legújabb felméréséből kiderül, a korábban ártatlan hobbinak számító fémkeresőzésből egy félprofi bűnszervezet nőtt ki. A rendőrség szerint a tolvajok egy laza hálózatban osztják meg egymással az információkat a könnyedén kifosztható helyszínekről. Az illegális kincsvadászat leginkább a leggazdagabb területen, Norfolk, Essex és Oxfordshire térségében érhető tetten. E helyeken 1995 és 2008 között közel 200 esetet jelentettek, amelynek egyharmada emlékhelyeket vagy emlékműveket érintett. A régészek szerint ez csak a jéghegy csúcsa.
