Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-02-22 / 08. szám
2009. FEBRUAR 22., VASARNAP SZTORI 5 Állatkínzás svéd tévés megrendelésre? libatépés Magyar állatvédők szerint a „leleplező” film hemzseg a hamisításoktól Porolgatásos tollfosztás Kunhegyesen egy archív felvételen. Nincs szó brutális módszerekről. Könnyen lehet, hogy megrendezett jelenet volt az a filmfelvétel, amelyet svéd televíziósok készítettek a brutális magyar libatollfosztásról. Dián Tamás A Magyar Televízió híradója február 2-án mutatta be azt a rejtett kamerás felvételt, amelyet a svéd TV4 televízió készített Magyar- országon, Harkakötöny településen egy libatolltépő telepen. A nagy felháborodást kiváltó filmkockákon az látható, hogy az állatok szárnyát brutálisan kitépik, felszakadt bőrüket pedig hasonlóan kegyetlen módon, zsákvarró tűvel fércelik össze. Az állítólag tavaly nyáron készült felvétel világszerte nagy visszhangot váltott ki: a svéd agrárminiszter például kijelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul § azért, hogy tíltsák be a tollfosz- | tást. Egy dán, takarókat és párná- i kát forgalmazó cég vezetője pedig | azt mondta: ha bebizonyosodik, * hogy a tépéstől az állatok elhullanak, megszakítják a kapcsolatot a magyar beszállítókkal. Mindezek után meglepő módon mégsem a hazai tollfosztóknak kell elsősorban félniük, hanem személy szerint Per Her- manrudnak, aki a filmet készítette. A Fehérkereszt Állatvédő Liga ugyanis a civil állatvédelmi ombudsmannal közösen a Legfőbb Ügyészségen feljelentette a svéd újságírót. Szilágyi István, a szervezet kurátora szerint az állatvédők szavahihetőségének védelme érdekében kellett lépniük. „A svéd újságíró nem kereste meg a magyar állatvédő szervezeteket, és feljelentést sem tett - mondta. - Viszont konkrétan megnevezte Harkakötöny települést, ahol a polgármester szerint öt-hat éve már egyáltalán nincs nagyipari libatartás.” Az állatokkal szembeni túlzott durvaság is gyanút ébreszt a film hitelességével kapcsolatban. A gazdáknak ugyanis nem érdekük, hogy sérülést okozzanak az állatoknak, hiszen ezzel saját megélhetésüket rontják. A libát csak vedlési időszakban, úgynevezett „porolgatásos módszerrel” szokták megfosztani tollától. Csak a piheszerű, könnyen eltávolítható pelyheket szedik ki a nagyobb tollak alól. A svéd tévések felvételén azonban a libállluzio a humánus nagyüzemi állattartás AZ OSZTRÁK SZÉKHELYŰ Négy Mancs Állatvédő Alapítvány tavalyi, libatömést támadó kampánya után már tudni lehetett, hogy a libatoll/osztása is téma lesz - állítja Szilágyi István. Szerinte a következő botrány a nyulak tartása körül fog kibontakozni, majd a csirke nemek szerinti szelekciója kerül terítékre. „Az a csibe, amelyből kakas lesz, értéktelen, vagyis már egészen korán elpusztítják - mondta. - Ezért is lehet majd a magyarokat kárhoztatni. De Nyugaton vajon hogyan oldják meg ezt a helyzetet? Nyilván ott kizárólag csak tojók bújnak ki a tojásból." A SZAKEMBER SZERINT be kellene látni, hogy egy olyan bolygón, ahol 7,5 milliárd embert kell etetni, a boldog körülmények között megvalé suló nagyüzemi állattartás nem több puszta illúziónál kát szinte csupaszra tépik. „Szembetűnő az, hogy a felvételen olyan szürke libát is tépnek, amelynek a tolla nem is alkalmas párnatömésre - mondta Szilágyi István. - Ez arról árulkodik, hogy az állatok kínzása nem azért történt, hogy a tollakat később felhasználják.” A svéd televízió felvételén látható egy H-Lúd Kft. feliratú tábla is, ám ez a cég jelenleg gabonaraktározással foglalkozik. Utoljára 2004-ben tartottak libát, de azok is tojók voltak, a libatoll tépése sohasem tartozott a profiljukba. Szőke Sándor, a cég ügyvezetője szerint durva hamisítás történt. „Valakik lefilmezték a táblánkat, majd utána betették a brutális képsorokat, mintha mindez nálunk történt volna - mondta.1 Az igazság ezzel szemben az, hogy nem foglalkozunk állattartással, Harkakötönyben csak három silónk és egy nagy raktárunk van.” S hogy kinek állhat érdekében Magyarország befeketítése? A Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora szerint a svéd újságíró ösztönzésére készült felvételek hátterében nem állatvédelmi szempontok, hanem sokkal inkább gazdasági érdekek állhatnak. „Persze nem a libatoll- előállítók konkurenciájára gondolok, hanem arra, hogy az adományokból élő állatvédő szervezeteknek jön jól egy ilyen kampány - mondta Szilágyi István. - Egy botránnyal ők igazolni tudják, hogy szükség van a munkájukra. Magyarország ehhez ideális célpont.” A Legfőbb Ügyészség napokon belül dönt, hogy eljárást indít-e a Fehérkereszt feljelentése alapján. Ha ez bekövetkezik, a svéd újságírónak be kell számolnia a felvétel körülményeiről. N Á
