Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-20 / 43. szám
2009. FEBRUÁR 20., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 EGYHÁZI TÜKÖR Sokan megtérnek a kiilmissziókban katonai ordinárius A tábori püspökség intézménye önálló egyházmegyének számít juk és a családjukhoz szól. Ugyanakkor a nyugdíjba vonult katonai alkalmazottakhoz is, ezért nehéz megmondani, hogy hány emberhez vagyok kötve.- Mi a feladata a tábori lelkésznek?- Tulajdonképpen ugyanaz, mint egy jó plébánosnak. A tábori püspökség az egyház érték- megőrző, közösségépítő, oktatói, nevelői hagyományainak a kifejezése is, ezeket az értékeket kell egy tábori papnak is megjelenítenie azon a helyen, ahol van. A tábori lelkészség feladata, hogy megismertesse az emberekkel Istent, és elvezesse hozzá azokat is, akik eddig nem ismerték őt.- A katona és családja nagy valószínűséggel inkább a lakóhelyén lévő plébániához, paphoz kötődik, mint a tábori lelkészhez.- Mi annak is örülünk, ha valaki a helyi lelkipásztorhoz kötődik, ugyanakkor sokan ■ A feladat az értékek meglátása és megláttatása. vannak akik a múltbéli állapotok miatt nem ismerik saját papjukat. Ezért amikor találkoznak a helyőrségnél lévő lelkipásztorral, akkor az ő segítségét kérik. Különösen hangsúlyos területe pasztorizáci- ónknak a külmisszióban dolgozó katonák lelki gondozása. Ők hosszabb időre elszakadnak családjuktól, amit nem könnyű feldolgozni. Ilyenkor nagyon erős a vágy a szeretet és a megértés után, sokkal nyi- tottabbak az emberek Isten felé, mint idehaza. Sokan megtérnek ezekben a helyzetekben. Számos keresztelés, házasságkötés és házasságrendezés történik épp a katonai ordinariátus segítségével.- Mi lesz korábbi másik feladatával, a családpasztorizációval?- A családpasztorációs szolgálatot továbbra is ellátom, ennek tapasztalatait katonai ordinárius- ként is hasznosítani tudom. A beiktatási szentmise után mondta az egyik püspök kolléga, de jó, hogy te lettél a tábori püspök, mert ennyit még soha nem beszéltek a katonacsaládokról, mint ebben az egy órában. HÍRSÁV A püspökség alapításáról tartanak előadást szekszárd A millenniumát ünneplő pécsi egyházmegye ezer évéről a szekszárdi belvárosi plébánia és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is előadássorozatot szervez. Legközelebb február 24- én, kedden, 18 órától a plébánia közösségi házában dr. Fedeles Tamás előadását hallgathatják meg az érdeklődők A pécsi püspökség alapítása és középkori históriája címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várnak, (gy) A csángó pásztorok világát mutatja be tenselic Amiről a Gyimesek mesélnek - egy év a csángó pásztorok közt címmel tart előadást ma Tengelicen 17 órai kezdettel Bakay Péter a könyvtárban - tájékoztatta lapunkat Füller Mihály népfőiskolái vezető, evangélikus lelkész. A népfőiskolái előadás-sorozat keretében január 23-tól, egészen március 13-ig minden pénteken, 17 órai kezdettel előadásokkal várják az érdeklődőket (hé) Készül a KÉSZ programja, 20 éves a szervezet tolna Elnökségi ülésre készül a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ); a jövő héten állítják össze az idei programot. Jubilál a szervezet, kereken 20 évvel ezelőtt alapította dr. Csanád Béla professzor. Az évfordulóról háromnapos konferencián emlékeznek meg őszszel, Pannonhalmán. A szervezetnek öt csoportja működik Tolna megyében. A Tolna városi KÉSZ elnöke, dr. Saramó Márta február 27-én tart évértékelést a helyi Civil Házban, (wg) Dr. Saramó Márta tolnai elnök Magyarország katonai ordináriusává nevezte ki XVI. Benedek pápa Bíró László püspököt. A szekszárdi születésű püspök, kinevezését megelőzően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke, a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és az Egyetemi Templom igazgatója volt. Az új feladatról és a régiekről beszélgettünk Szekszárdon. F. Kováts Éva- Az ordinárius szó sokak számára ismereüenül hangzik. Mit jelent ez a kifejezés?- Tulajdonképpen a megyéspüspököt is így nevezik, ő az egyházmegye ordináriusa, de a gyakorlatban inkább csak püspök úrnak szólítják. A katolikus egyházi jogszabályok szerint a tábori püspök rangja egyenlő a megyéspüspökével, a tábori püspökség intézménye önálló egyházmegyének számít.. Bíró László püspök katonai ordináriusként tovább foglalkozik pasztorizációval is A család adja a legtöbb értéket- MUyen feladatokat jelent az új szolgálat?- Feladatom a katonai püspökséghez tartozó papok ösz- szetartása, diszponálása. Területem Magyarországtól Afganisztánig tart, ahol magyar katona van, oda szól a joghatóságom. Az egyház értékhordozó és közösségalakító, nevelési és a oktatási tapasztalatokkal ren-1 delkező közösség. A feladat eb-1 ben a szolgálatban is ezeknek | az értékeknek a meglátása és | megláttatása.- A korábbihoz képest teljesen más területre helyezték. Nem túl nagy váltás ez?- Ez a szolgálat is személyes találkozásokra épülő evangeli- záció, úgy vélem nagyon hasonlít az ősegyház állapotához, ez is magában hordozza a jövő evan- gelizációját, amely a személyes kapcsolatok és az ezekre épülő keresztény közösségek kialakítását jelenti.- Kikhez szól a küldetése?- Több mint húszezer ember dolgozik a honvédség keretében közveüenül, küldetésem hozzábíró László nemrég érkezett meg Mexikóból, a Családok VI. Világtalálkozójáról. Elmondta, az idei kongresszusnak „A család: a keresztény és emberi értékek formálója” címet adták, az emberi és vallási értékekről volt szó. Világosan megfogalmazódott, nem elég, hogy a család önmagában értékesen, szépen él, keresni kell egymással a kapcsolatot, és nekünk is lobbtnunk kell, hogy valóban élet- és családbarát társadalom alakuljon ki körülöttünk. Szomorú, hogy a társadalom ma sokszor mint fogyasztóról szól a családról. Tudatosítanunk kell, hogy a család adja a legtöbb olyan értéket, amiből a társadalom épül, a család az, ami a legjobban tudja gyógyítani az individualizmus okozta sebeket. Katonai ordinariátus A katolikus tábori lelkészi szolgálat, a katonai ordinariátus mai szervezete 1994. áprilisában jött létre a Szentszék és a Honvédelmi Minisztérium megállapodása értelmében. jelenleg Budapesten, Székesfehérváron, Tatán, Kaposváron, Debrecenben, Szolnokon, Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen van katolikus tábori lelkészség. Hat évszázaddal ezelőtt született Vitéz János szekszárdi apát életút Itt szőtte összeesküvését Mátyás király ellen unokaöccsével, lanus Pannonius pécsi püspökkel Vitéz János síremléke az esztergomi főszékesegyházban Reneszánsz kori emlékeket idézve, elsősorban Mátyás király és kora, az olasz irodalom és művészetek, nagyszerű építkezések, a hasznos találmányok felé forduló humanizmus szép példái jutnak eszünkbe. Tolna vármegyére gondolva a számos települést magához ölelő szekszárdi apátság is ebbe a sorba kívánkozik. Tolnán tartotta Mátyás a város történetében kitüntetett helyet elfoglaló országgyűlést (1463). Gondolhatunk Janus Pannonius (1434-1472) kemény | hangú epigrammájára is a zsar- 2 nokoskodásra hajlamos Zsig- mond szekszárdi apátról. Mátyás idejében kapott mezőváros rangot (kb. 1485-ben) Szekszárd, a már régen ilyen címet viselő Báta, Bátaszék, Döbrököz, Fadd, Földvár, Paks, Simon- tornya, Szakcs, Tolna(vár) után. Közel áll Szekszárd történetéhez Vitéz János (1408-1472) váradi püspök, esztergomi érsek. Alig 25 éves, amikor már királyi jegyző a kancellárián. A nagy műveltségű humanista pap sokat tett Mátyás királlyá választásáért. Viszonyuk akkor romlott meg, amikor még támogatta ugyan Mátyást a török elleni hadjárat dolgában, de más országokkal, a csehekkel szembeni hadviselést ellenezte. Számos méltósága mellett, Vitéz János ekkor egyben apátja volt a szekszárdi Benedek-rendi apátságnak is. Unokaöccsével, a Pécsen székelő Janus Pannonius püspökkel itt szőttek összeesküvést Mátyás ellen. A király erről időben értesült, Vitéz Jánost szoros felügyelet alatt tartotta. 1470-1471-et írtak ekkor, királyi parancsra úgy szólt Vitéz büntetése, hogy földig romboltassanak le várai. Ekkor a szekszárdi apátság körül álló falakat is földig rontották. Vitéz János 1472-ben szabadult fogságából, de Janus Pannonoshoz hasonlóan, nem élte túl a történteket, még abban az évben meghalt. Mátyás elajándékozta a püspök javait, mert az „elfeledkezett az iránta megnyilvánuló kegyünkről... nem régen János esztergomi érsekkel és más cinkosaikkal ... felségünk ellen fellázadva veszélybe sodorták az országot...” A Tolna vármegyéhez kötődő történetnek itt még nincsen vége. Mátyás törvényes gyermekének ismerte el házasságán kívül született fiát, Hollós, azaz Korvin Jánost (1473-1504). Ő apja halála után, rossz tanácsadókra hallgatva, királyi kincsekkel, Korvinákkal megrakott szekerekkel igyekezett várába, amikor (Duna)Földvárnál, másodszor pedig a Kölesdhez közeli Csonthegynél törtek rá Mátyás hívei és kifosztották a menekülőket. Vitéz Jánosra ma úgy tekint a történelemírás, mint humanista főpapra, a kiváló diplomatára. Levelezése, híres könyvtára, fényűző esztergomi építkezése, mindez a magyar reneszánsz kiemelkedő alakjává emelte. Esztergomban látható sírfelirata, Link Dóra szép fordításában, így emlékezik meg róla: „Itt fekszik János, a haza legkiválóbb atyja, nemzetének halhatatlan ékessége, övé a tudomány teljes dicsősége, a vallás tekintélye.” ■ Kaczián János Honismereti Egyesület
