Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-02-15 / 07. szám

4 2009. FEBRUAR 15., VASÁRNAI A HÉT TEMAJA Veszprém Tíz napon belül Magyarországra hozhatják Raffael Sándort, aki a rendőrség szerint szíven szúrta Marian Cozmát. Idehaza nem nyugszanak a kedélyek, politikai ügy lett a bűntettből. „ROSSZ HELYEN VOLTAM ROSSZ IDŐBEN” Ketyegő bombán ülünk, a romák helyzetével sür­gősen foglalkozni kell - így vélekednek a szakem­berek azok után, hogy a veszprémi gyilkosság súlyos romaellenes érzel­meket szabadított fel. Europress-összeállítás A veszprémi gyilkosság után egy szó bizonyosan meggyökerese­dik a magyar köznyelvben: a ci­gánybűnözés. Még akkor is, ha ezt a legtöbben politikailag hely­telennek tartják. Bíró András pol­gárjogi aküvista úgy gondolja, hogy másképpen kell beszélni er­ről a problémáról, de nagyon ag­gasztónak tartja, hogy Veszprém után tulajdonképpen mindkét politikai oldal elfogadja a „cigány­bűnözés” koncepcióját, ezzel pe­dig valójában a szélsőjobb állás­pontja és beszédmódja legitimi- zálódik. „Az, hogy nekünk komo­lyan és nyíltan kell erről beszél­ni, az nem egyszerűsödhet le ar­ra, hogy a cigánybűnözést elfo­gadjuk” - mondta Bíró András, hozzátéve, hogy ez számára ab­ban testesült meg, hogy a miskol­ci rendőrkapitány melletti szim­pátiatüntetésen az összes párt képviseltette magát. Mint mond­ta, a roma problematikát nem szabad kriminalizálni, és a vá­laszt a rendőrségre bízni. „Ettől lehet, hogy pillanatnyilag meg­nyugszanak a kedélyek, de hogy itt ketyegő bomba van, az nem vitás” - fogalmazott. Hankiss Elemér szociológus a héten arról beszélt: korábban sokkal pozitívabb volt a cigányok és a magyarok kapcsolata, a gon­dok a Kádár-rendszerben kez­dődtek. „Árokásó, nyomorult se­gédmunkásokat csináltak belő­lük, és megfosztották őket koráb­bi tudásuktól. Mivel azonban ma már nincs szükség a korábbi mé­retekben a segédmunkás töme­gekre, rászorulnak a társadalom­ra és a segélyekre. Ez feszültsé­get gerjeszt, és érthető, hogy ren­geteg a konfliktus.” Hankiss Elemér szerint erre a problémá­ra az egyik megoldás az lenne, ha újraélesztenék és tartalom­mal töltenék fel a cigányság ha­gyományos szerveződéseit. c, WxÁo. ,' ífj Start Roma demonstráció Siófokon, és Sztojka Iván levele, mielőtt feladta magát /\ O C_> r- X. TfiTJ-nU !\C­VX3 á ki MStfi v.' V-ZJC-C? VC'ITAM ío »tJcrßrw Nagy László Tibor, az Orszá­gos Kriminológiai Intézet tudo­mányos munkatársa szerint a bűnözés multikulturális jelen­ség, a társadalmi környezet ko­moly hatást gyakorol az elköve­tés módjára és számára, még ha ez nem is mindig azonnal jelent­kezik. „A rosszabb közhangulat is befolyásolja mindezt” - tette hozzá Nagy László Tibor. Azzal kapcsolatban, hogy ugyan ta­valy kevesebb bűncselekmény vált ismertté, mint 2 007-ben, de az elkövetés módja sokszor bru- tállsabb lett, a kutató úgy véleke­dett, mivel az agresszió a társa­dalom sok területén jelen van, könnyen lehet, hogy ez az elkö­vetés módjában is kifejti hatá­sát. Nagy László Tibor emlékez­tetett arra, hogy a szegénység is kiválthatja a bűnözést: olyan tár­sadalmi csoportok esetében, ahol megélhetési gondok van­nak - például a hajléktalanok között -, hamarabb robbannak az indulatok. A szakember hangsúlyozta, az, hogy a jövőben több rendőr lesz a közterületeken, csak tü- neü, de nem hosszú távú keze­lése a problémának. „Ideig-óráig jelent Csak visszatartó erőt a na­gyobb rendőri jelenlét. Legfel­jebb megnyugtathatja a lakossá­got olyan területeken, ahol ko­rábban konfliktusok, például tö­megverekedések voltak” - húz­ta alá Nagy László Tibor. Kiszelly Zoltán politológus úgy látja, az ország olyan terüle- . tein, ahol rossz a közbiztonság, rosszak a megélhetés körülmé­nyei, az emberek, így a cigányok is azt lopnak, amit érnek: akku­mulátort, rézkábelt vagy a szom­széd csirkéjét, de mindezt a megélhetésükért teszik. Kiszelly szerint a Jobbik rájött arra, hogy ez főként a romák által lakott kistelepüléseken létező problé­ma. Felismerte, hogy a rendőr­ség ezt nem tudja kezelni, ezért megszervezte a Magyar Gárdát. „A Magyar Gárda nem követ el erőszakot, a törvénysértés vörös vonalát soha nem fogja átlépni. Azt a célt szolgálja, hogy önvé­delmi mozgalomként a közrend érzetét keltse” - magyarázta a politológus. Mint hozzátette, nem a közbiztonságot szolgálja a gárda, hanem a cselekvés látsza­tát kelü a jobboldali szavazók­ban. Kiszelly úgy véli, ezért nem véletlen, hogy a héten a Fidesz is elkezdett cigányok által elköve­tett bűncselekményekről beszél­ni, éppen azért, hogy e szavazók Jobbikhoz történő átszivárgását megakadályozza. Arra a kérdé­sünkre, hogy miképpen viszo­nyulnak az emberek a Jobbik ál­tal kreált cigánybűnözés fogal­mához, Kiszelly úgy válaszolt, a többség valószínűleg elfogadja. „Politikai értelemben jól megvá­lasztott fogalom a cigánybűnö­zés, mert a korábbi előítéleteket a mindennapi tapasztalatokkal ötvözi. Olyan, mint Szlovákiá­ban a magyargyűlölet” - fűzte hozzá a politológus. A magyarok 81 százaléka romaellenes, függetlenül attól, milyen szavazó legyen bár fldeszes vagy MSZP-s, fővárosi vagy vidéki, diplomás vagy nem diplomás, a cigányellenesség az egész ma­gyar társadalomra jellemző. A Progresszív Intézet felmérése szerint a lakosság 81 százaléka osztja a cigányellenes nézete­ket. A felmérés, amely 1196 em­ber megkérdezésén alapult és egy nagyobb kérdőív részeként vizsgálta a problémát, azt mu­Mit gondol a cigányokkal kapcsolatos állításokról? ■■■■■■> 53 A cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok A cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni A cigányok szegénységét az is okozza, hogy a többségi társadalom __ előítéletes velük szemben | 18 (százalék) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ■ Egyáltalán nem ért egyet ■ Inkább egyetért Inkább nem ért egyet Teljesen 6^yGtért europress-grafika tatta ki, hogy a magyar társa­dalom nagy többsége az erősza­kos asszimiláció pártján áll, azaz 10-ből 8-an vannak arról meggyőződve, hogy a cigányo­kat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok. 82 százalék ért egyet azzal, hogy a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni. EZ ARRA VILÁGÍT RÁ, hogy a megkérdezettek négyötöde sze­rint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek is. A megkérdezettek iskolai vég­zettsége kevés szerepet játszik a cigányellenességben, a diplomá­sok 76, míg az alsó fokú végzett­ségűek 81 százaléka cigányelle­nes. A baloldaliak 79, a jobbol­daliak 85 százaléka ért egyet a cigányellenes nézetekkel MÁTHÉ MIHÁLY több mint húsz évig volt rend­őr, a dombóvá­ri rendőrkapi­tányságon alez­redesként dol­gozott, és magyar származású cigánynak vallja magát. Évtize­dek óta kutatja a romák hazai történetét. Azt állítja: a múlt heti egyértelműen cigányellenes hangulatot nemcsak a tragikus veszprémi gyilkosság szította fel ennyire, ez a miskolci rendőr- kapitány nyilatkozatával kezd& dött, ami Máthé Mihály szerint felháborító és törvénysértő volt. szerinte ugyanis a legtöbb bajt éppen az okozza, hogy a többségi társadalom rosszin­dulatú előítéletekkel közelít a romákhoz, az pedig aggasztó, hogy ez egyre inkább hangot kaphat a közéletben is. a szakember kiemelte, a rend­szerváltás óta folyamatosan romlik a magyar cigányság helyzete. Mára második gene­ráció nő fel úgy, hogy nincs munkája. A többségi társada­lomnak esélye sincs normális közegben, például munka köz­ben megismerni a cigányokat. Az iskolákban ugyanez a hely­zet. A legtöbb helyen elkülönít­ve tanulnak a cigány gyerekek. Az évekkel ezelőtt elkezdődött roma integrációs programnak nincsenek látható eredményei. A volt tiszt azt mondta: a ci­gány emberek többsége nagy szegénységben él és tisztességes ember, ezért egy ilyen gaztett éppen olyan félelemmel tölti el őket, mint a Magyar Gárda. Tudják ugyanis, hogy attól, hogy ilyen bűncselekmények történnek, még inkább erősö­dik a gyűlölet irántuk. Hírek percről percre • gyorsított eljárásban ad­ják ki az osztrák hatósá­gok a Grazban fogva tar­tott Raffael Sándort és Németh Győzőt. így akár néhány napon belül már hazakerülhet a két gyanú­sított. • előzetes letartóztatásba helyezte a Veszprémi Váro­si Bíróság szombaton Sztojka Ivánt, mert alapo­san gyanúsítható a bűn- cselekményben való részvé­tellel. Az ügyvédje szerint ügyfele fenntartja, hogy nem ő szúrt. • soron kívüli vizsgálatot rendelt el az országos rend­őrfőkapitány, hogy felold­ják az ő és a Veszprémi Vá­rosi Bíróság elnökének nyi­latkozatai közötti ellent­mondást. Bencze József or­szágos rendőrfőkapitány azt állította: a február 8-án hajnalban történt gyilkos­ság feltételezett elkövetői el­len csak délután ötkor tud­ták kiadni a körözést az ügyeletes bíró elérhetetlen­sége miatt. A Veszprémi Városi Bíróság elnöke vi­szont azt állította, a bíró elérhető volt, ám senki nem kereste őt. Pro és kontra GYURCSÁNY FERENC MINISZTERELNÖK „A bűnre nem mentség, ha valaki a társadalom egyik vagy másik szegletéhez, cso­portjához tartozik Sem ment­ség, sem ürügy nem lehet a társadalmi hovatartozás, sem előnyös, sem hátrányos megkülönböztetésre nem le­het alap. ” ORBÁN VIKTOR. A FIDESZ ELNÖKE „...világossá kell tenni, hogy a közbiztonság eseté ben a cigány származású bűnelkövetők, súlyos bűncse­lekményeket elkövetők ará­nya jelentős mértékben, nap­ról napra fokozódó mérték­ben, érzékelhető mértékben növekszik”. „Aki erről nem beszél, becsukja a szemét, nem érzi úgy, hogy eljött az egyenes beszéd ideje, az sú­lyosbítja a bajt. ” DEBRECZENYI JÁNOS, VESZPRÉM POLGÁRMESTERE ....A gálád bűntett elkövetői els ősorban magyarok, és nem az számít, hogy milyen kisebbséghez tartozónak vallják magukat. ” DRASKOVICS TIBOR IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER „a bűnnek nincs bőrszíne, csak áldozata és következ­ménye. ” BAYER ZSOLT PUBLICISTA „NEM. AZ ELKÖVETŐK nem magyar állampolgárok. Ah­hoz, hogy valaki magyar vagy akármilyen állampol­gár legyen, ahhoz embernek kell lenni. Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek. ” e t i „Már a második roma generáció nő fel munka nélkül”

Next

/
Oldalképek
Tartalom