Tolnai Népújság, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-07 / 32. szám

3 2009. FEBRUÁR 7., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Életkép a fél évtizede biztonságot nyújtó Szederfa udvarán. Báró, a kutya minden játékban lelkes partnere az otthonban lakó gyermekeknek A Szederfa öt éve hajtott ki lakásotthon Nagy a nyomás, a nevelők igyekeznek pótolni a családot „NINCS MÁS HAZA, CSAK AZ ANYANYELV.” (MÁRAI SÁNDOR) Február február is latin jövevény­szó, amely később a német­ből is nyelvünkbe került. A latinban a Februarius a 12 hónapos év utolsó hónapja. Nevét a megtisztulás római istenéről, Februusról kapta. A latin „februa” az év utolsó hónapjában tartott tisztulási ünnep. Az ókori Rómában ez a téli időszak nem kapott hónapot; s amikor áttértek a 12 hónapos Gergely-naptár- ra, a meglévő tíz hónaphoz hozzáadták a januárt meg a februárt; így lett e két hó­nap az év utolsó két hónap­ja. A középkori, hazai latin viszont már a 12 hónapos év második hónapjaként tartja számon. a februárral is megtörtént az, amin valamennyi hónap­nevünk keresztülment; ugyanis többször próbálkoz­tak a magyarításával. 1489 körül tűnik fel először a böjtelő hó, majd 1527-ben a gyertyaszentelő hó keresz­tény, népi elnevezés. Sylvester János 1539 körül két nevet is talál a február helyett: aszúhó vagy fagyhó. A magyar nyelvújítás korá­ban, 1810 táján keletkezik a másodhó és a télutó találó elnevezés. A koronát a pró­bálkozásokra ezúttal is ked­vencünk, Barczafalvi Szabó Dávid teszi fel, amikor kiötli az enyheges szót. népi hiedelem, hogyha Gyer­tyaszentelő Boldogasszony napján a medve kijön a bar­langjából, és meglátja az ár­nyékát, akkor visszamegy, mert még negyven napig far­kasordító hideg is lehet. Ha viszont nem látja meg, akkor kinn marad, mert közel már a tavasz... egyébként február az év leg­rövidebb hónapja. Szabályos években 28, szökőévekben 29 napos. A szökőnap azon­ban nem 29-e, hanem 24-e. 1896, az újkori nyári olimpi­ai játékok kezdete óta, min­dig szökőévben rendezik a nyári ohmpiát. így lesz 2012-ben Londonban. Apraja, Pillangó, Napfény, Szederfa: valamennyi la­kóotthon. Az utóbbi öt­éves születésnapját ün­nepli. Kétszeres Csoda- szarvas díjas. Szeri Árpád szedres Báró igazi kedvenc lett. Mindez nem is meglepő, hiszen egy virgonc labrador kölyökku­tyáról van szó: egy ilyen derék eb a felnőttek figyelmét is magá­ra vonja. Többszörösen igaz ez a szedresi Szederfa Lakásotthon udvarán játszó gyermekekre, akik nem győzik hívogatni a já­tékos négylábút. Az pedig jön, szájában egy műanyag pohárral, a nebulók nagy örömére. Teljes a boldogság. Legalábbis látszólag. Hiszen azért nem szabad elfelejteni: az intézmény lakói olyan gyerme­kek, akiket valamüyen oknál fog­va nem nevelhetnek szüleik. Rá­adásul nincsenek is egyedül. A Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság 3. sz. Gyermekottho­na három helyszínen biztosítja az átmeneti és tartós nevelt gyer­mekek teljes körű ellátását - tud­tuk meg Róczóné Papp Krisztina otthonvezetőtől. Faddon az Apraja, illetve Pillangó, Kétyen a Napfény és Szedresen a Szederfa nevet viselő lakásottho­nokban. A sorban zárásként em­lített éppen most ünnepli fennál­lásának ötödik esztendejét. Több megállapítás igaz erre a fél évtizedre, de ha áttekintjük a Szederfa krónikáját, joggal használhatjuk a mozgalmas jel­zőt. Ezt igazolja a kezdeti idők történéseit megörökítő beszá­moló is, mely többek között nyílt napról, a Babits Mihály Művelő­dési Házban tartott húsvéti ren­dezvényről, sötétvölgyi majális­ról, budapesti kirándulásról, is­kolai gyermeknapról, nyárnyitó buliról, mozilátogatásról és Ti- sza-parti táborozásról ad szá­mot. Manapság is hasonlóan zajlik a közösségépítésnek ez a formája, nem utolsósorban ezért érvényes az összefoglalóból származó megállapítás: „a gye­rekek kapcsolata jónak mond­ható a gyermekfelügyelőkkel. A felnőttek hasonló értékrendszerrel bírnak, hiteles ma­gatartásuk, mun­kavégzésük képes pozitív modellt nyújtani a gyere­kek számára.” A Szederfa Lakásotthonban a befogadható tizenkét gyermeket öt felnőtt, köztük két gyermekvé­delmi asszisztens és két gyer­mekfelügyelő látja el. Ezt már Fenyvesi-Baka Éva Tünde cso­portvezető közölte a helyszínen. Az épület otthonosan berende­zett, jól felszerelt, játszótérként használt udvarral is rendelke­Lakásotthonok és létszámok (2008. DECEMBERI ADATOK) Otthon Létszám Fadd, Aprajaháza 10 Pillangó 8 Kéty, Napfény 11 Szedres, Szederfa 12 Összesen: 41 FORRÁS: TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT zik. A gyermekek életkora négy és tizenöt év között váltakozik.- A jelenlegi helyzetben nem számolhatunk azzal, hogy több pénz jut erre a területre - fogal­mazott Róczóné Papp Krisztina. - Ugyanakkor a gyerekekre erő­teljesen, néha ellenállhatatlan erővel hat a külvilág csábítása. Ebben a feltételrendszerben igyekszünk a jó oldalon tartani őket: elérve azt, hogy fontos le­gyen számukra az iskolába já­rás, a beilleszkedés. Ezért helye­zünk hangsúlyt a közösségi programokra és a családiasság megteremtésére. Ezzel együtt nagy a nyomás valamennyi kol­légámon, hiszen hozzánk is óha­tatlanul begyűrűzik minden, ahogy a jó, úgy a rossz is. Öt éve egyébként megalapítottuk a Csodaszarvas Díjat, ezt időről időre a legeredményesebb la­kásotthonok kapják. A Szederfa már kétszer is elnyerte ezt az el­ismerést. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS MEGJELENÉSÉT A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A változatos programokat többen látogatták siMONTORNYA Sikeres évet zárt a városi könyvtár. 2008-ban a 619 beiratkozott olvasó közel 8000 alkalom­mal látogatta meg az Intéz­ményt. Emellett több mint 2400 alkalommal vették igénybe az internetszol­gáltatást, 27 esetben külön­böző rendezvényeket tartot­tak, író-olvasó találkozókat, zenei és prózai előadásokat, vetélkedőket, kiállításokat. A munkaügyi központtal több éve együttműködnek, közzéteszik az állásajánlato­kat, előadásokat szerveznek az e-közigazgatásról, a fiata­lok tájékoztatót kaptak a munkaerőpiacra lépés tud­nivalóiról. (vl) Bóvlit sóztak a vevőkre, és meg is lopták őket szekszárd A szekszárdi rendőrkapitányság illetékes­ségi területén több település­ről is jelezték lakossági beje­lentések külföldi házalók nem éppen kívánatos tevé­kenységét. Az árusok gyenge minőségű motoros fűrésze­ket árultak, ha pedig beinvi­tálták őket a házba, akkor meglopták a vevőiket. A csa­patot a rendőrség előállította, és szabálysértési eljárást in­dítottak ellenük, (vm) A Szózatról készült képek bejárják a megyét szekszárd. váralja Vándo­rol a tárlat Decsi Kiss János 12 képben ábrázolta a Szóza­tot A szálkai alkotó grafikáit és a hozzájuk társított hat textilképet januárban a szek­szárdi Szent József Katolikus Általános Iskolában tekint­hette meg a közönség. Febru­ár 16-tól a váraljai közösségi házban lesz látható az anyag, azt követően Faddon és Duna- kömlődön is kiállítják, (wg) Decs! Kiss János ■ A Szederfa már kétszer is elnyer­te a díjat. Hosszú távú programot hiányol a gazda találkozó Elismeri a gondokat, és összefogást sürget a miniszteri biztos Mozart is alakot öltött Munkácsy Mihály vásznán báta A mezőgazdaság, és külö­nösen a hazai agrárium egyik legnagyobb problémája a szer­vezetlenség és az összefogás hi­ánya, természetesen a globa- Uzáció és ezzel együtt a gazdasá­gi világválság begyűrűzése, illet­ve a likviditási gondok mellett. Ezt Pásztohy András minisz­teri biztos mondta a pénteki bátai gazdatalálkozón. A Ma­gyar Nemzeti Vidéki Hálózat fő­titkára többek között arról is be­szélt, hogy a politika legna­gyobb feladata most a munka­helyteremtés és megtartás, a há­lózatot elsősorban ezért hozta létre az Európai Unió. Illetve emellett az, hogy nagyobb le­gyen a kooperációs készség a tagállamok polgárai között. Pásztohy András előremenekü­lésként néhány pályázati és hi­tellehetőséget említett, elsősor­ban a fejlesztési bank program­jaira hívta fel a gazdák figyel­mét. Az érdeklődők között volt, aki szerint a magyar mezőgazdaság más uniós országokhoz képest túlszabályozott, de volt, aki a hosszú távra szóló agrárstraté­giát hiányolta. Pásztohy András válaszként elmondta, bizonyos szabályok oldására van szándék, a hosszú távú stratégiához vi- | szont az általa többször említett t összefogásra van szükség, arra, J hogy a politikusok ne négy évek- S ben gondolkodjanak. ■ B. K. Munkácsy Mihály élete és egyúttal munkássága utolsó sza­kaszában, azaz 1880 után a kul­túrtörténeti témák felé fordult. Ezt fémjelzi az, hogy vászonra vitte Mozart és Milton alakját, valamint a Krisztus-trilógiát. Erről beszélt tegnap Szekszár- don, a Babits Mihály Művelődési Házban tartott szabadegyetemen Bellák Gábor. A Magyar Nemzeti Galéria munkatársa hozzátette: ugyanebben a záró két évtized­ben megsokasodtak az úgyneve­zett szalonképek is, melyek nem utolsósorban a könnyebb befoga­dás okán váltak népszerűvé.- A kezdeti időszakra a magya­ros, népi életképek a jellemzőek a maguk komor, szinte realista stílusával. Az 1878 utáni alkotá­sok is szépek, sőt bravúrosak, de jelentésük már nem annyira tel­jes, mint amennyire egyértelmű ez a korábbi műveknél - folytat­ta a művészettörténész. - Mun­kácsy vélhetően ekkor már igye­kezett valamelyest megfelelni a műkereskedői igényeknek. En­nek megvolt az az előnye, hogy a megnövekedett érdeklődés ko­moly bevételt hozott számára. Egészsége fokozatosan meg­rendült, 1890-től már érezhető festményein az erő hiánya. Ezzel együtt is - húzta alá Bel­lák Gábor - Munkácsy a XIX;. századi piktúra kiemelkedő alak­ja, művei generációkra gyakorol­tak meghatározó hatást. ■ Sz. Á. Pásztohy szerint szervezettség nélkül nem megy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom