Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-13 / 10. szám

Iß 2009. JANUÁR 13.. KEDD - XX. ÉVFOLYAM 10. SZÁM Scarlett Johansson Kérjen számlát, amely Önnek akár egymillió forintot, de az országnak még ennél is többet jelenthet. Küldje be a nettó 1000 forint feletti, Tiszta Haszon programban résztvevő lakossági szolgáltatásról szóló számla sorszámát és a számlakibocsátó adószámát SMS-ben a 06-70-70-70-007-es számra vagy pályázzon a www.szamlavalmilliokert.hu oldalon. ^ ' További információ: www.szamlavalmilliokert.hu Készült a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából MOZAIK , ---SÍ, :: OLVASTAM WESSELY GÁBOR Lebeg az arany lebeg az arany. Oka ezúttal nem a gazdasági válság, ha­nem a Casimir-erő. Ameri­kai kutatóknak sikerült levitádét, a gravitációt le­győző lebegést előidézni. Mágnesekkel már korábban is végeztek hasonló kísérle­teket, de most enélkül hoz­ták létre a taszítást. Egyelő­re csak parányi anyagdarab­kákat képesek lebegtetni. De így is számos felhaszná­lási lehetőség kínálkozik. A lebegő felület, gyakorlatilag súrlódásmentes mozgatásá­nak lehetőségét akarják ki­használni új típusú, nano- méretű iránytűk, gyorsulás­mérők és giroszkópok meg­építésekor. hendrik Casimir holland fizi­kus 1948-ban fedezte fel a róla elnevezett erőt. Kimu­tatta, hogy két egymáshoz közel helyezett sík felület, például két tükör vonzza egymást. A Casimir-erő léte­zését 1997-ben tudták csak mérésekkel igazolni. Ezt kö­vetően az amerikai kutatók már nem azonos, hanem kü­lönböző anyagú felületekkel kezdtek kísérletezni. Fém­mel és szilícium-dioxiddal. Ekkor tapasztalták, hogy az ismert vonzóerő helyett ta­szítóerő lépett fel. A tudósok mikroszkopikus méretű aranygömböket lebegtettek szilícium-dioxidból álló sík felület felett. Ha a sík felüle­tet is aranyra cserélték, megszűnt a jelenség. mindig tudtam, hogy nem mindenre jó az arany, de én azért néhány makroszko­pikus méretű gömböt vagy tömböt elfogadnék. Azt se bánnám, ha nem le­begne a szilícium-dioxid asztalka fölött, hanem csak úgy ránehezedne, a maga 120 kilójával. TOP 5 CIKK A teol.hu öt legolvasottabb cikke január 12-én: O Saját viskóik ejtették foglyul a gyulaji romákat - fotók! 0 Pontosítás a csepeli kivégzéssel kapcsolatban 0 Tragikus a vasúti közlekedés O Népszámlálók kopogtatnak az ajtókon 0 Még ma is élhetnének, ha idejében kapcsoltak volna TEOL.hu A TOLNA MEGYEI ONLINE Paksiak pekingi pillanatai olimpia Sportolók és sportbarátok idézték fel az emlékeket Sportos összeállítás törte meg a képzőművészeti tárlatok sorát a paksi vá­rosi művelődési központ­ban. A nagy kiállítóterem­ben a Reuters kiváló fotó­sainak munkáiból nyílt tegnap olimpiai kiállítás. Vida Tünde Paks A Reuters ügynökség har­madszor bízta meg csodafotósa­it, hogy örökítsék meg az olim­pia felemelő, vagy éppen fájdal­mas pillanatait. - Ezek a fotók vi­lághírűek, nem különben a len­csevégre kapott személyek - fm galmazott Juhász Sándor, az Atomerőmű Sportegyesület ügy­vezető igazgatója az olimpiát megörökítő fotókiállítás megnyi­tóján.- A képek az úgynevezett őrült két hét olyan mozzanatait kapták el, amelyek segítségével újabb rajongókat szerezhetnek a sportnak azzal, hogy bepillan­tást engednek annak ezerszínű világába - fogalmazott. Azt is el­árulta, hogy az összeállítás pak­si bemutatásának ötlete a kenus olimpikontól, Kozmann György­A bronzérmes kenus, Kozmann György nemcsak a Reuters fotóin látható, személyesen is megjelent a kiállításon tői származik. A fotók egyikén- másikán természetesen ő is sze­repel Kiss Tamás oldalán. A sorozat a szervezők szándé­ka szerint mindenki számára kö­zelebb hozza a pekingi hangula­tot. Ugyanezt a célt szolgálta az a beszélgetés, amelyet a megnyi­tót követően tartottak a művelő­dési központ színháztermében. Két sportriporter, Dallos Tibor és Korpás Gábor Pekingben járt paksiakat faggatott. Olyanokat, akikért szurkolók ezrei szorítot­tak, s olyanokat, akik edzőként, nézőként kísérték figyelemmel a paksi sportolók szereplését az olimpiai játékokon. Az est vendé­ge volt Bor Barna, Boros Gergő, Braun Ákos, Dejcző Balázs, Hangyási László, Kovács Antal, Kovács Ferenc, Kozmann György, Magyar Zoltán és Treszl Gábor. HUMOR Hőscincér- Tegnap veszekedtünk az asszonnyal - meséli Kovács a munkahelyén. - Elmon­dott mindenféle tutyimutyi, szerencsétlen fráternek, de a végén térden csúszva jött hozzám.- És mit mondott?- Azt, hogy sürgősen bújjak ki az ágy alól! Rendszerüzenet Rendszerüzenet egy számí­tógépen: „A billentyűzet használatá­hoz adja meg a jelszót!” Otthon A férj igencsak későn keve­redik haza a kocsmából, mondhatni azt is, hogy már-már korán. Felesége elépattan az ajtó mögül:- Te meg hol voltál idáig?- Nem látszik rajtam?- Nem - feleli mérgesen az asszony.- Akkor még visszamegyek! VÍZÁLLÁSOK A DUNÁN tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár -109 cm, Paks 13 cm, Dombori 27 cm, Árvízkapu 406 cm. A SIÓ Palánknál 169 cm. Lánya állított emléket a szenvedélyes fotósnak PAKS Az egykori paksi kántor és néptanító, Inotai (Hoffmann) Imre szenvedélyesen fotózott. Azon túl, hogy negyvenhárom éven át oktatott, nevelt, és életé­nek minden állomásán ott volt a zene - fuvolán és zongorán ját­szott, nótákat szerzett, énekkart vezetett -, a fényképezőgép is mindennapjainak része volt. Életében csupán néhány képe jelent meg, halála után azonban helytörté­neti kiállítások és kiadványok segítségével sokat megismerhettek az érdeklődők. A paksi Pákolitz István Városi Könyvtár Hiador-sorozata kere­tében az 1956-os paksi esemé­nyekről készült fotói könyvbe kerültek. Most ugyanezen soro­zat részeként, halálának negy­venedik évfordulójára, lánya írt könyvet munkásságáról. Koch Józsefné Inotai Gyöngyi Meg­örökíteni? című munkáját teg­■ Bízom az értő utókor megbe­csülésében. nap mutatták be a városi könyv­tárban. Régóta dédelgetett álma volt a szintén pedagógus Inotai Gyön­gyinek, hogy emléket állítson a nem mindennapi munkásság­nak. Bár édesapja hobbifotós volt, képei professzionálisak, megmu­tatják az 1920-as évektől a '60-as évek végéig Paksot, bepillantást engednek az akkor élők mindennapjai­ba, felelevenítik a dunai életet. A tízezer, album­ba rendezett, bedobozolt és pon­tosan, precízen dokumentált fo­tó annak ellenére, hogy rendkí­vül érdekes, önmagában nem ösztönözte volna arra, hogy több évet szánjon a kötethez szüksé­ges anyag összegyűjtésére. Koch Józsefné azonban úgy gon­dolta, hogy édesapja egész élete példaként szolgálhat a ma élők­nek is, hiszen nagyon sokat tett a közösségért. ■ T. V. Koch Józsefné könyvben örökítette meg édesapja életét <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom