Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-15 / 12. szám
6 GAZDASÁG 2009. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK HIRSAV A DreamCom lehet az új mobiltársaság a dreamcom Távközlési Kft. lehet a befutó a negyedik mobilszolgáltató frekvenciájának megszerzéséért folyó versenyen, legalábbis a cég érte el a legmagasabb pontszámot a hírközlési hatóság pályázatán. A társaság szerint az idősebbek közül kerülhetnek ki még új ügyfelek, így rájuk fókuszálna. Zuhant az új autók értékesítése tavaly az előző évinél tíz százalékkal kevesebb, 159 ezer új személygépkocsit adtak el tavaly Magyarországon - közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete. Új haszonjárműből ugyanakkor nagyjából ugyanannyi talált gazdára, mint egy évvel korábban. Kína már a harmadik legnagyobb gazdaság tavaly már Németországot is megelőzte Kína, ami gazdaságának méretét illeti - derül ki a legfrissebb becslésből. Az ázsiai ország GDP-je minden bizonnyal meghaladta a 3000 milliárd eurót. A legnagyobb gazdaság a vüágon továbbra is az amerikai, amelyet a feleakkora japán követ. A Hi'rsévot a HiiiSiltémogatja A BUX-index 2009. január 14-én 12 800 Nyitóérték: ........ 12632 i V áltó: ás: -0,44% 12 600 A Záróérték: 12485 12500 Vu h ! ....\ Előző napi záróérték: 12 540 15.30, aliíwVorkH j tőzsde nyitása / 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Richter 30 800 +3,01 561,77 Econet 72 +2,85 16,62 Egis 10 945 +0,78 171,91 Raba 670 +0,75 16,49 MTelekom 555 +0,54 1169 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%} Millió Ft AAA 80-5,88 0,17 OTP 2750-5,20 7458 RFV 1850-4,63 2,49 Synergon 462-4,54 326,2 Pannergy 704-2,08 364,6 A BUX-index az elmúlt napokban 12400 12539 12516 12 200---------------------------------po rt/ 01.06 01.07 01.08 01.09 01.12 01.13 S’“* FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 14-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft t t ■S» 277,06 209,66 187,50 +4,67 Ft +2,33 Ft +2,35 Ft Nincs többé ingyensegély start Április elsejével indul az Út a munkához program Közmunkát kell áprilistól végezniük azoknak, akik eddig szociális ellátást kaptak, de képesek lennének dolgozni Tavasszal indul az Út a munkához program, amely gyökeresen átalakítja majd a rendszeres szociális segélyezés jelenlegi gyakorlatát. A becslések szerint 130- 140 ezer ember megdolgozik majd a jövőben az államtól kapott pénzéért. Hampl Márta Április elsejétől már csak a ténylegesen rászorulónak jár majd a rendszeres szociális segély, míg a többieknek közfoglalkoztatásban kell részt venniük - többek közt ez az egyik célja az idén induló Út a munkához program- g nak. Magyarországon jelenleg 7 230-240 ezer ember részesül \ rendszeres szociális segélyben, a kormány számításai szerint azonban közülük legalább százezer ember találna munkát a közfoglalkoztatásban a tavasszal induló, 97 milliárd forintból J megvalósuló program kereté- S ben. Ahhoz azonban, hogy ez valóban így is történjen, még számos változtatást kell véghezvin- niük a hatóságoknak. Az eredmények kecsegtetők így a tavaly decemberben elfogadott törvénymódosítások értelmében mintegy 3200 önkormányzatnak kell március 31-ig felülvizsgálnia azt, hogy az új szabályoknak megfelelően kik azok, akik továbbra is igénybe vehetik a rendszeres szociális segélyt, és kik azok, akiket munkához kell juttatni, vagy tovább kell őket képezni. Eddig kilenc megyében végeztek az önkormányzatok úgynevezett próbatervezést; az eredmények kecsegtetők. Az előzetes felmérések szerint ugyanis ezekben a megyékben a segélyezettek hetven százalékát lehetne munkához juttatni, míg húsz százalékuk bekapcsolódhatna a különböző képzési lehetőségek valamelyikébe. Ez utóbbiak különösen nagy hangsúlyt kapnak az április elején induló Út a munkához programban, hiszen a segély folyósításának egyik feltétele lesz az általános iskolai végzettség, vagy a meghirdetett szakképzési programokon való megjelenés. Áprilistól ugyanis azok a 35 év alatti rászorulók, akik nem járták ki mind a nyolc általános iskolai osztályt, kötelezhetők lesznek annak elvégzésére. Azoknak pedig, akiknek erre nincs lehetőségük, úgynevezett kompetenciaképzésben kell majd részt venniük, amivel olyan szakmai ismeretekre tehetnek szert, amelyeket későbbi munkájuk során tudnának hasznosítani. A nyugdíjba is beszámít A program további újítása, hogy a segélyben részesülők kötelesek lesznek elfogadni a szociális juttatás helyébe felajánlott állást, mint például közterek tiszAZ ÖNKORMÁNYZATOK az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal együttműködésben egy olyan közös adatbázist hoznak létre, amely jelentősen megkönnyítheti a rászorulók életét. Ez az elektronikus nyilvántartás egyebek között tartalmazni fogja majd a rendtítása, vagy éppen idősgondozás. A közfoglalkoztatás ideje alatt az érintettek a segély összegét meghaladó bérhez jutnak majd. A kormány tervei szerint a közfoglalkoztatásért j áró munkabér nettó 56100 forint lenne. A közfoglalkoztatással töltött időszak beleszámítana a nyugdíjelszá- molásba is. Azoktól azonban, akik egyáltalán nem hajlandók dolgozni, vagy egy év alatt kevesebb, mint kilencven napot töltenek közfoglalkoztatásban, megvonják majd a rendszeres szociális támogatást. Ugyancsak büntetni fogják azokat, akik a rendszeres szociális segély mellett feketemunkát szeres szociális segélyben részesülők legfontosabb adatait, mint például az ellátást megállapító határozatokat, a munkaügyi ellenőrzések eredményeit, vagy az ügyfelek foglalkoztatásával, munkaerő piaci helyzetével kapcsolatos adatokat. is végeznek. Először figyelmeztetés, másodszorra a segélyezés háromhavi szüneteltetése, harmadik tettenérés esetén pedig a segélyezés megvonása lesz a büntetésük a feketéző rászorulóknak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy végképp megszűnik a rendszeres szociális segély intézménye. Rendszeres szociális segélyt ugyanis továbbra is megítélhet annak a jegyző, aki egészségkárosodott, nem foglalkoztatott, illetve támogatott álláskereső, és a saját és családja megélhetését máshogy nem tudja biztosítani. A kormány becslései szerint százezer ember továbbra is jogosult lesz az ellátásra. Rendszeres szociális segélyben részesülők Régió Segélyben részesülők száma Eszak-Magyarország 38 072 Észak-Alföld 37 864 Dél-Dunántúl 21023 Dél-Alföld 18432 Közép-Dunántúl 6168 Közép- Magyarország 5 940 Nyugat-Dunántúl 5 519 FORRÁS: ÄFSZ, 2007-ES ADATOK Tiltakoznak a vendégjátósok, feleannyi féle feles lesz a kocsmákban Közösen emelték fel a hangjukat a különböző vendéglátós érdek-képviseleti szervezetek a február elsejétől életbe lépő standtörvény ellen, amely kötelezővé tenné számukra a szeszesitalkészleteik napi leltározását. Buday Gábor, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke a tegnapi közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: a napi standolás nem oldja meg a feketegazdaság elleni küzdelmet, ami az eredeti célja lenne, ezzel szemben gyakorlatilag végrehajthatatlan, mivel a munkaidőből egy-másfél órát is elvehet, és jelentős többlet- kiadást okoz a vállalkozóknak. A vendéglátói érdekképviseletek tiltakozásképpen azt ajánlják tagjaiknak, hogy február elsejéig, a napi standolási kötelezettség hatályba lépéséig fokozatosan csökkentsék ötven százalékkal az égetettszesz-kínála- tukat. „Csak a választék kurtításával tudnak ugyanis a vendéglátósok megbirkózni a napi standolás okozta adminisztratív többletterhekkel” - indokolt lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Újhelyi István szocialista országgyűlési képviselő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke á napokban indítványozta a rendelkezés visszavonását, ezt az érdekképviseletek is támogatják. Erről azonban a parlament legkorábban az első tavaszi ülésén tárgyalhat, február 16-án, így elsején biztosan életbe lép a napi stand. ■ N. M. A fröccsöt és a koktélt is tiltják a szabályok „A napi standolás mellett számos egyéb olyan jogszabállyal vannak problémáink, amelyek ellehetetlenítik a szakmát” - mondta lapunknak Háber Tamás. Példaként említette, hogy a jelenlegi szabályok szerint fröcs- csöt vagy koktélt sem készíthetnének a vendéglátósok. „Ez ugyanis új jövedéki termék elő állításának minősül, amire csak az adóraktári engedéllyel rendelkezők jogosultak. Es ők is csak úgy, ha minden egyes hosz- szúlépésre zárjegyet raknának”- magyarázta a furcsa helyzetet a szakmai szervezet elnöke. Elektronikus katalógus a rászorulókról Kevesebbet vásároltunk hitelből karácsonykor felmérés Több magyar vett ajándékot, de átlagosan kevesebb pénzt költött az ünnepek előtt A magyarok egy százaléka intézte csupán hitelből a karácsonyi bevásárlást - derül ki a Szonda Ipsos és a Kirakat.hu karácsonyi vásárlási szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki kölcsönből vásárolt, jellemzően áruhitelt vett fel, vagy hitelkártyát használt, személyi kölcsönt ajándékvásárlási célra senki nem igényelt az ezerfős reprezentatív mintából. Érdekesség, hogy az ünnepek előtt az ajándékozóknak még a három százaléka tervezte hitelből megoldani a vásárlásait. A magyarok vásárlási kedve viszont nem lankad: a gazdasági válság ellenére tavalyhoz képest jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik vásároltak valakinek valamit a szeretet ünnepére. Míg 2007-ben a magyar felnőtt lakosság 76 százaléka, addig tavaly év végén már 92 százaléka vett szeretteinek meglepetést. „Ez lehet, a válság hatása: talán szerettünk volna még utoljára valamit venni szeretteinknek, hátha később már csak szűkebb lehetőségek lesznek az ajándékozásra” - állapította meg Birkás Dávid, a Kira- kat.hu főszerkesztője. Valószínűleg szintén a válságnak tudható be, hogy csökkent a lakosság költési kedve: a vásárlók kétharmada legfeljebb harmincezer forintért keresett ajándékokat; az ennél többet költők aránya 39-ről 32 százalékra csökkent egy év alatt. ■ N. M. Ruházat Gyermekjáték Kozmetikum Könyv Konyhai eszközök 59% 45% 43% 38% 26% Q Bútor 14% Q Fehérnemű 10% Q CD/DVD 10% Q Ékszer, karóra 8% Cipő 8% *Az ajándékot vásárlók körében, több válasz is adható FORRÁS: SZONDA IPSOS, KIRAKAT.HU - EUROPRESS-GRAFIKA
