Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-01 / 280. szám

2008. DECEMBER 1, HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 Ismerkedtek és az utókornak szóló üzeneteket írtak a fiatalok NAGYD0R06 Hat településről ér­keztek fiatalok arra az egyház- megyei ifjúsági találkozóra, amely fó'ként az ismerkedést szolgálta. Bocskorás Bertalan re­formátus lelkész elmondta, hogy a Közöm Hozzád?! cím egyrészt az egymáshoz, másrészt a Jézus­hoz való kapcsolatot is sugallta. Bölcskéró'l, Paksról, Simontor- nyáról, Madocsáról és Pusz- tahencséről valamint a nagy­dorogi református közösségből körülbelül harminc fiatal gyűlt össze. Előbb játszottak, amit kö­zös énektanulás követett. A házi­gazda gyülekezet asszonyainak köszönhető ebéd elköltése után csoportokra oszlottak, különféle feladatokon keresztül kerestek és kaptak választ arra, hogy mi­értjó a hitközösség. Végül - mint Bocskorás Bertalan nagydorogi református lelkész beszámolt ró­la - ugyanezt a gondolatot közve­títő levelet írtak az utókornak. A cédulák palackokba kerültek, a fiatalok hazavitték azokat, rajtuk a tanulságos üzenetekkel. ■ V. T. Óvodások kezdték a karácsonyi készülődést dombóvár Apróságok népesí­tették be az újdombóvári katoli­kus templomot advent első vasár­napján. A Százszorszép Óvodába járó gyerekek már hosszú ideje készültek erre a műsorra. Évek óta hagyomány, hogy a karácso­nyi készülődés kezdetekor az óvo­dások a katolikus templomban mutatják be adventi előadásukat. A hangulatos műsorszámok kö­zött elmaradhataüan a betlehe- mes játék. Jézus születésének tör­ténetét a József Attila Általános Is­kola zeneiskolás növendékei kí­sérték muzsikával. Az óvoda né­met nemzetiségi csoportja dalok­kal kedveskedett a jelenlévőknek, a Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intéz­mény kiskórusa pedig karácsonyi darabokkal varázsolt ünnepi han­gulatot. A sok versmondó között volt Molnár Ottó katolikus atya is. A műsorban ének- és orgonamű­vészek is közreműködtek. Az óvo­da dolgozói dalokkal búcsúztak el a karácsonyváró esemény részt­vevőitől. ■ Kazinczi K. EGYHÁZI TÜKÖR A hitre is hathat a válság nehéz idők Van terület, ahol elsősorban az egyházak segíthetnek A pénzügyi-gazdasági vál­ság hatásai alól az egyhá­zak sem tudják kivonni magukat. A nehéz idők még nagyobb felelősséget rónak rájuk. Steinbach Zsolt- Tudatosítani szeretnénk az emberekben, hogy elsősorban nem gazdasági és pénzügyi vál­ságról, hanem bizalmi és erköl­csi válságról van szó. Ebből adó­dóan az egyházak sokat tehet­nek a megoldásért, amit a biza­lom helyreállításában és meg­erősítésében kell keresni. - Töb­bek közt ezt nyüatkozta megke­resésünkre dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök. Lapunk ar­ra volt kíváncsi, hogy várhatóan müyen hatása lesz a globáüs vál­ságnak az itthoni egyházakra, és azok miként reagálnak az új helyzetre. Kérdéseinket a Pécsi Katolikus Egyházmegyéhez, a Magyarországi Református Egy­ház Zsinati Irodájához és a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­házhoz juttattuk el. Az oldal zá­rásáig utóbbi két egyháztól kap­tunk választ. Az anyagi-pénzügyi jellegű hatásokról szólva református részről kiemelték: az állami megszorítások miatt az egyhá­zak közvetlen támogatása is apadni fog, de az állami feladato­kat ellátó egyházi intézményeik normatív támogatásának csök­kenésére is számítanak. Emel­lett a megszűnő munkahelyek, a csökkenő reálbér miatt a szemé­lyi jövedelemadó 1 százalékából is kevesebb támogatás folyik majd be. Az evangéükus püspök egyebek mellett arra mutatott rá: hagyományosan iskolafenntartó egyház az övék. A kormányzati hírek szerint az oktatás finan­szírozása pedig a korábbinál is kedvezőtlenebb lesz. Megszorí­tásokra számítanak az általuk fenntartott szeretetmtézmények- nél is. A reformátusok szerint egy­házuk a jelenlegi módon nem lesz finanszírozható a jövőben. Emiatt gazdasági téren szemlé­letváltásra lesz szükség, ami a meglévő saját erőforrások feltér­képezésével és hasznosításával jár. Kézenfekvőnek látják vállal­kozások indítását is. Evangélikus részről úgy fogal­Hittanórát tart Keresztes An­dor plébános a tolnai Szent Mór katolikus iskolában. Az oktatásban is kevesebb tá­mogatásra számítanak. maztak: amíg lehet, kieső bevé­teleiket híveik fokozott áldozat- készségével pótolnák. Egyházuk bizalmi tőkéje révén emellett megpróbálnak utat keresni a vállalkozókhoz és az egyházi élet perifériáján levő szimpati­zánsaikhoz is. Arra számítanak, hogy intéz­ményeik finanszírozást!, műkö­dőképessége érdekében néhány nagyobb beruházást, építkezést le kell állítaniuk. Ez azonban összhangban van az egyház stra­tégiájával: építkezések helyett az emberi erőforrásra szeretnék a hangsúlyt tenni. Az SZJA1 %-ából egyházaknak felajánlott összegek4 * A 2007. évi adóból FORRÁS: APEH Felajánlott összeg (millió Ft) Felajánlók száma Magyar Katolikus Egyház 2 836,815 498267 Magyar Református Egyház 971,096 162978 Magyar Evangélikus Egyház 302,201 46354 Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége 65,162 5528 Még nagyobb szükség van a lelki támaszra a válság nyomán nyilvánvaló­an egyre inkább szükség lesz arra a lelki támaszra, amelyet az egyházak tudnak biztosíta­ni. - A nehéz időkben a kisem­mizettek, kiszolgáltatottak iránt még nagyobb a felelőssé ge egyházunknak - fogalmazó­dott meg a reformátusok részé­ről. Rámutatnak: például az adósságkezelésben az egyház­nak nincs lehetősége segíteni, de a református közösségek­nek nagy szerepük lehet a lelki gondozásban, a baj felismeré­sében és az információnyújtás­ban a rászorulók számára. az evangélikus püspök ezzel kapcsolatban többek között azt mondta: vannak olyan te­rületei az emberi életnek, ahol elsősorban az egyházak segít­hetnek. Erkölcsi kérdésekben pedig kifejezetten szükség van arra, hogy az egyház hallassa a hangját. Zenés istentisztelet nyitotta az adventét Paks Zenés istentiszteletet tartottak november 30-án, vasárnap a református templomban. Lenkey István lelkész elmondta, advent el­ső vasárnapja adta az apro­pót a szokásostól eltérő al­kalomhoz, illetve az, hogy a fiatalokhoz is könnyebben megtalálják az utat. A ze­nés istentiszteleten Lenkey- né Teleki Mária hirdetett igét, Tóthné Hanoi Francis­ka, Komáromi Lilla és Kiss Zoltán működött közre, (vt) Versekkel, dalokkal kezdődik a gyermekmise dombóvár Karácsonyi han­gulatban telnek a gyermek istentiszteletek a belvárosi katolikus templomban. A hitoktatóknak köszönhe­tően minden vasárnapi mi­sét versek, dalok és gyer­tyagyújtás előz meg. Rostás Jenő plébános elmondta, hogy karácsonyi műsort a közeli idősek otthonában rendeznek majd. (kk) Ismét volt ökumenikus gyertyagyújtás Tamásiban tamási Az advent kezdetét jelző ökumenikus gyertya- gyújtásra harmadszor ke­rült sor Tamásiban. Hege­dűs János katolikus plébá­nos és Csitári Boglárka evangélikus lelkész vezette a szertartást, melyen refor­mátus hívek is részt vettek. Az ünnepi eseményt no­vember 29-én tartották a Kossuth téren, (wg) Hegedűs János @ TOVÁBBI HÍREK: www.teol.hu Németkér, Hard: egy falu, két eklézsia egyházközségek Megmaradt az önállóság, bár a két település egyesült A szentségeket ismerteti a plébános a katekézisen németkér Körülbelül 1800 lelket számláló település Németkér. Természetesen egy iskolája, ön- kormányzata, kultúrháza van, de két katolikus temploma és két te­metője, sőt két egyházközsége. A különös helyzetről Kolbert Má­tyás plébános elmondta, hogy 1953-ig Németkér és Hard két te­lepülés volt és közigazgatásüag két megyéhez tartozott, az előbbi Tolnához, az utóbbi Fejérhez. Az egyesülés csak vüági tekintetben jött létre az ’50-es években, továb­bi negyven évig két külön egy- s házközség működött két külön- J böző egyházmegye égisze alatt. | Németkér a pécsi, Hard a székes- | fehérvári egyházmegye része % volt. 1993-ban egy átfogó rende­Kolbert Mátyás plébános zés során szűnt meg a furcsa helyzet, de akkor is csak papíron. A két egyházközség és azok önál­lósága megmaradt annak ellené­re, hogy a plébános is egy és ugyanaz. Mint Kolbert Mátyás beszámolt róla, ha hardiak a házasulan­dók, akkor ott tartják az esküvőt, ha németkériek akkor ott. Ugyanez igaz keresztelőre, te­metésre, minden egyébre. Termé­szetesen itt is, ott is van mise, szenteste napján éjféli is. Igaz, hogy csak a nevében az. mert Kolbert Mátyás sem tud egy idő­ben egyszerre két helyen lenni. A plébános - miként elmondta - nem is kíván ebbe beleavatkozni, teszi a dolgát, hogy kiszolgálja a híveket. A hardiak - főként az idősebbek - erősen őrzik identi­tásukat, s ragaszkodnak saját kö­zösségükhöz, templomukhoz. Az az időszak, amikor békétlenked- tek és a kocsmában egymásnak mentek a két településrész lakói, már a múlté, de a Ja, maga né­metkéri.” kijelentésre máig úgy reagálnak, hogy „Nem, én hardi vagyok”. A két település egyéb­ként alapjaiban más volt, Németkér összefüggő házsoros sváb falu, ahol 1786-tól volt egy­házi anyakönyvezés, Hard sze­gényebb, magyarok lakta pusztai település. ■ Vida Tünde tamási Újraindult a felnőtt hit­tan a tamási plébánián hétfőn esténként. Minden alkalommal egy-egy hitéleti témát fejt ki a pap, majd a hallgatóság kérdé­seire válaszol. Zárásul egyházi gondolkodók - pá­pák, püspökök, szer­zetesek - műveiből idéz. Legutóbb a há­rom éve elhunyt fő­pásztor, II. János Pál pápa elmél­kedéseiből ismertetett egyet Hegedűs János tamási plébános. Úgy látja, hogy az érdeklődés növekszik. Sok szülő a gyerme­kével megy el először templom­ba, diákmisére, aztán a felnőt­tek programjaira is kíváncsiak lesznek. A katekézisre - a fel­nőtt hittanra - most harmincán járnak. Sorra veszik a szentsé­geket: a keresztségről és a bér­málásról már volt szó, ma a szentmise lényegéről, az oltári szentségről beszél Hegedűs Já­nos. Szimbólumai­ról, arról, hogyan alakult, változott az évek során. Néha egy-egy nagyobb előadást is szervez a plébános neves egyháztudósokat meg­hívva. Legutóbb Vaslábán Csa­ba kaposvári teológus beszélt a najjság küldetéséről. A közel­jövőben Kajtár Edvárd pécsi te­ológiatanárt várják Tamásiba, aki a liturgiatudomány jeles is­merője. ■ W. G. ■ Az idősebb hardiak őrzik identitásukat. ■ Kajtár Edvár- dot meghívják előadónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom