Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-03 / 282. szám
2008. DECEMBER 3., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG FÓKUSZ 5 földrajzi helyzeténél fogva a dél-dunántúli régió Magyarország déli kapuja, emellett kiválóak a természeti és turisztikai adottságai. Ennek ellenére van mit fejleszteni A RÉGIÓ TÖBBRE IS KÉPES LENNE Felsőoktatási központjára, kutatóbázisára építhetne a dél-dunántúli régió. Világgazdaság A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó (a 2006. évre vonatkozó) GDP-adatai alapján Dél-Du- nántúl a negyedik az ország hét régiója közül az egy fó're jutó bruttó hazai termék mutatójában, s ez a pozíciója tíz éve változatlan. Az országos átlagtól 32,5 százalékkal elmaradva, 2006 végén 1,596 millió forint jutott egy lakosra. Három megyéje közül Baranya van e tekintetben a legjobb helyzetben (a 10. a megyei rangsorban), Tolna a 13., míg Somogy a 17. helyezésével a sereghajtók között van. A régióban egyébként a szolgáltató ágazatok hozzájárulása dominál a bruttó hozzáadott értékben, jóval lemaradva következik az ipar, majd a mezőgazdaság, és végül az építőipar. Nem rózsás a helyzet a régióban a külföldi működőtőkebeáramlás mutatóit nézve sem. A külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkéjének egy lakosra jutó összege alapján Dél-Dunántúl az utolsó volt a régiók rangsorában. Az emh'tett évben itt 803 százszázalékos külföldi tulajdonú vállalkozás működött, s 256 olyan, amelyben külföldi többség volt Dél-Dunántúl gyengébb pozíciója összefügg a gazdaság szerkezetével. A termelőágazatokon belül a hagyományokból eredően a mezőgazdaság, a vad-, erdő- és halgazdálkodás, továbbá az ipari ágak közül a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás tölt be az országos átlagnál jelentősebb szerepet. Az ipar egésze, illetve azon belül a feldolgozóipar viszont - a régión belüli második legjelentősebb aránya ellenére - lényegesen alacsonyabb szerepet játszik a térség teljesítményében, mint az országosan jellemző. Dél-Dunántúl mint az ország egyik jelentős felsőoktatási központjával, kutatóbázisával rendelkező régió, a belső erőforrásaira és a jól átgondolt fejlesztési programra alapozva a képzett munkaerőre építő iparszerkezet kiépítését tűzte célul, amelynek megvalósulása által megköny- nyítheti a felzárkózást a fejlettebb európai régiók közé. í Baranya. A legutolsó teljes éves adatok szerint tavaly Baranya megyében a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti mutatói alapján a megye A három megye számokban (2008.1. félév) Népesség (ezer fő) 325 GDP/fő, az ország átlagában* (százalék) 62,2 GDP/fő, vásárlóerő-paritáson, az EU27 százalékában)* 40,3 Az ipari termelés értéke/fő (ezer forint) 557,2 Az ipari értékesítésből az export aránya (százalék) 81,6 : Beruházás/fő (ezer forint) 1 , 140,7 k 2006. 1 MACYARORSZAG Népesség (ezer fő) 10045 Az ipari termelés értéke/fő (ezer forint) 1091,80 Az ipari értékesítésből az exportaránya (százalék) 59,7 Beruházás/fő (ezer forint) 136,3 Népesség (ezer fő) 238 : GDP/fő, az ország átlagában* ; (százalék) 67,4 GDP/fő, vásárlóerő-paritáson, az EU27 százalékában)* 43,7 Az ipari termelés értéke/fő (ezer forint) 554,0 Az ipari értékesítésből az export aránya (százalék) 20,2 Beruházás/fő (ezer forint) 77,5 r Népesség (ezer fő) 397 GDP/fő, az ország átlagában* (százalék) 72,1 GDP/fő, vásárlóerő-paritáson, az EU27 százalékában)* 46,7 Az ipari termelés értéke/fő (ezer forint) 443,7 Az ipari értékesítésből az export aránya (százalék) 42,6 Beruházás/fő (ezer forint) 86,1 összehasonlító áron mért ipari termelése az országostól elmaradó mértékben, csupán 5,4 százalékkal nőtt. A legalább ötven dolgozót foglalkoztató vállalkozások körében a termelés 1,5 százalékos bővülése mellett az értékesítési árbevétel 11 százalékkal maradt el az előző évitől. Igaz, az értékesítésen belül 31,7 százalékra emelkedett az exportarány, ám ez még így is jóval alacsonyabb, mint az országos, illetve régiós átlag. Az építőipar termelési értéke több mint negyedével esett vissza. A beruházások teljesítményértéke folyó áron számítva is elmaradt az előző évitől. A mezőgazdaság gyenge évet zárt. Csökkent a foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatási ráta egy év alatt 47,2 százalékról 43,5-re esett vissza, a munkanélküliségi ráta 7,7-ről 9,7 százalékra nőtt. Az átlagjövedelmek reálértéke 4,3 százalékkal maradt el az előző évitől. Somogy. Tavaly az iparban a négy főnél többet foglalkoztató szervezetek termelési volumene az országos átlagot meghaladó mértékben, 13 százalékkal nőtt, az ötven főnél nagyobb létszámú, helyi székhelyű ipari szervezetek összehasonlító áras termelése még intenzívebb felfutást mutatott, 26 százalékkal haladta meg a 2006. évi produktumot. Ennek alapját elsősorban a feldolgozó- ipar exportlehetőségeinek 33 százalékos bővülése teremtette meg. A mezőgazdaságban a rendkívüli aszály visszavetette a hozamokat, a fontosabb szántóföldi növények termésmennyisége számottevően csökkent. Az alkalmazásban állók száma a négy főnél nagyobb létszámú szervezeteknél 4 százalékkal mérséklődött. Körükben a havi nettó kereset átlagosan 3,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest (96 948 forint volt). A nyüvántartott álláskeresők év végi állománya 8,6 százalékkal meghaladta a 2006. december végit. Tolna. Tavaly a kiemelt gazdasági ágazatok teljesítménye az ipar kivételével kedvezőtlenül alakult. A megyei ipar kibocsátása nőtt a 2006. évihez képest, ám a lakosságszámra vetített termelési érték az országosnak továbbra is alig több mint a felét tette ki. Az utóbbi évek legsúlyosabb aszálya sújtotta a mezőgazdaságot, tavaly valamennyi fontosabb növény terméseredménye elmaradt az azt megelőző néhány esztendő színvonalától. Valamelyest bővült a gazdasági szervezetek és azon belül a vállalkozások száma, a vállalkozási aktivitás azonban továbbra is alacsony. Az új beruházások teljesítményértéke folyó áron ugyan némileg emelkedett, az egy lakosra vetített összeg viszont az országos átlagnak az egy évvel korábbinál is alacsonyabb hányadát képviseli. A foglalkoztatás visszaesett, a munkanélküliség nőtt, az elhelyezkedési esélyek romlottak. A nominálkeresetek emelkedtek, a reálbér azonban csökkent a 2006. évihez képest. A régió fontosabb vállalkozásai TOLNA MEGYE ■ Paksi Atomerőmű Zrt. (Paks) m Fastron Hungária Kft. - mechanikai és induktív alkatrészek gyártása (Tolna) mJakoKft. - járműalkatrészek gyártása (Szekszárd) m BHG-ASZ Kft. - járműalkatrészek gyártása (Szekszárd) m Prettl Hungária Kft - kábel- gyártás (Szekszárd) ■ Van de Velde Kft - női luxusfehérneműk gyártása (Szekszárd) ■ Tolnatej Zrt. - Tolle tejtermékek gyártása (Szekszárd) m Massive Hungária Kft.- világítástechnikai termékek gyártása (Tamási) m Rutin Kft - acélszerkezetes épületek gyártása (Dombóvár) m EMA-Lion Kft - zománcedények gyártása (Bonyhád) SOMOGY MEGYE ■ Flextronics International Kft - elektronikai termékek gyártása (Tab) u Mól Földgázszállító Zrt. (Siófok) ■ Kométa '99 Zrt - húsipar (Kaposvár) ■ Sió-Eckes Kft. - gyümölcslégyártás, -forgalmazás (Siófok) m Büttner Kft. - szerszám- gyártás (Nagyatád) m Videoton Holding Zrt. - elektronikai termékek (Kaposvár) m Kapos Atlas Gépgyár Kft. - gépgyártás (Kaposvár) m Magyar Cukor Zrt. - cukor- gyártás (Kaposvár) m Kőolajvezeték-építő Zrt. - (Siófok) BARANYA MEGYE ■ Elcoteq Magyarország Kft. - elektronika (Pécs) ■ British American Tobacco Kft. - dohányipar (Pécs) tHauni Hungária Kft. - gépgyártás (Pécs) ■ BUW Hungary Kft. - call ■ center (Pécs) ■ E.On Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt - (Pécs) i Pannonpower Holding Zrt. - energiatermelés,-szolgáltatás (Pécs) ■ Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. (Pécs) iDuna-Dráva Cement Kft. - cementgyártás (Beremend) i Pécsi Sörfőzde Zrt - (Pécs) i Délhús - húsipar (Pécs) i Mecsek Füszért Zrt. - élelmiszeripar (Pécs) i Bátyi Mezőgazdasági Zrt. - (Boly) i Mohácsi Farostlemezgyár Zrt. (Mohács) FORRÁS: ITD HUNGARY ZRT. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÉPVISELET DEL-DUNANTUL REGIO JELENE ES LEHETSÉGES JÖVŐJE LEHETŐSÉGEK ■ A gazdaság elmozdulhat a nagyobb külgazdasági nyitottság felé ■ Az ipar megfelelő támogatással képes stabilizálódni m A mezőgazdaság képes pozíciója erősítésére m A szolgáltatási szektor fel tudja szívni a szabad munkaerőt m A régióban jelen van a nagy- vállalati kör, és azok a gazdaságfejlesztő szervezetek, amelyek köré a régió iparfejlesztő si stratégiája felépíthető m Adottak a működő tőke vonzásának lehetőségei m Részben adottak és fejleszthetők az exportképes minőségi termelés feltételei m A környezetbarát mezőgazdasági technológiák térnyerése m Bővíthetők az erős felsőoktatás-bázisú szolgáltatások m Komplex turisztikai szolgáltatások, minőségi turizmus VESZÉLYEK ■ A régió nem képes bekapcsolódni a nemzetköd gazdasági munkamegosztásba m Felerősödik a gazdasági verseny a régióban m Az ipari munkanélkülieknek nem teremtődik foglalkoztatási alternatíva m Az agrártermékek export- képessége terén nem történik elmozdulás • Nem teremtődnek meg a források a fejlesztésekre ■ Nem erősödik a bizalom és az együttműködési készség ERŐSSÉGEK ■ Megindult az ipari szerkezet- váltás i A high-tech megjelenése a régióban i Adott a képzett munkaerő és a munkaerőképzés, -átképzés minden feltétele i Adottak a versenyképes mezőgazdaságfeltételei i Erős a felsőoktatási és az innovációs bázis i Meglehetősen jól funkcionáló nagyvállalati integrátorok i A tercier szektor fejlődése viszonylag kiegyensúlyozott i A hagyományos gazdaság segítő szolgáltatások jelen vannak a megyeközpontokon kívül is m Széles körű és változatos a turisztikai termékkínálat (pl. a Balaton-part komplex kínálata, gyógy- és termálfürdők, kulturális értékek stb.) GYENGESÉGEK ■ Gyenge a régió gazdasági teljesítménye m Az agrárszektor dominál, az ipar zsugorodott u A tőke érdeklődése alacsony, gyenge exporthányad ■ Közlekedési infrastruktúra hiányosságai akadályozzák a gazdaság kibontakozását ■ Csekély a fejlett, tudásigényes és exportképes ipari ágazatok aránya ■ A nagyvállalatok nem a régió gazdaságába integráltan működnek a Sok a párhuzamos ipar- fejlesztési kezdeményezés m Magas a kedvezőtlen adottságú területek aránya m Gyenge agrárexport-potenciál a Akut forráshiány FORRÁS: ITD HUNGARY ZRT. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÉPVISELET
