Tolnai Népújság, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-13 / 291. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. DECEMBER 13., SZOMBAT MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA ellenőrzés A könyvvizsgálat éppen olyan fontos, mint a csapból folyó víz, vagy az áramszolgáltatás, de a haszna utólag mutatkozik. A vállalkozások számára egyre több a kockázat, és csökkent a közbizalom. A tisztességtelen cégek, ha tehetik, elkerülik a külső felügyeletet és a nyilvánosságot A BECSÜLETESEK ÉRDEKE A KONTROLL A könyvvizsgálati jelentések hitelesítik a nyilvános gazdasági adatokat, növelik a köz és a gazdaság szereplői egymás iránti bizalmát. Hozzájárulnak a gazdaság kifehérítéséhez, javítják a gazdálkodók, végső soron az állami költségvetés teljesítményét is. Ihárosi, Ibolya- Időről időre felmerül, hogy szűkíteni kellene a kötelező könyvvizsgálat körét.- Márpedig ez a közbizalom fontos eszköze. A gazdálkodók és környezetük célját szolgálja éppúgy, mint a csapból folyó víz, vagy az áramszolgáltatás. Annyi a különbség, hogy a haszna általában utólag bizonyosodik be és nehezebben mérhető. Ha nincs könyvvizsgálat, a cég nem megy azonnal tönkre. Biztos viszont, hogy nőnek a tulajdonosok kockázatai, csökken a cégek bizalmi indexe. Manapság kockázatból és kárból egyre többet kapunk, bizalomból viszont egyre kevesebbet. Rövidlátó megközelítés, amely a piacgazdasági kockázatot csökkentő, a kárt megelőző intézményeit, szolgáltatásait szűkíteni kívánja.- A pénzügyi és az azt követő gazdasági világválság is azt bizonyítja, hogy mennyire fontos a bárki által hozzáférhető gazdasági-pénzügyi adatok hitelessége.- Nyilvánvaló, hogy a piacgazdaság minden szereplőjének elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozások vagyonáról és gazdálkodási eredményeiről szóló információk hitelesek legyenek. A kockázatokat elkerülni, a veszteséget teljesen megszüntetni természetesen nem lehet. Azt azonban könnyű belátni, hogy az eladó is, a vevő is igyekszik önmagáról minél jobb bizonyítványt kiállítani, ha ezzel gazdasági előnyt érhet el, miközben az ő felelőssége a legtöbb esetben korlátolt. Ha egy cég vagyonkimutatása azt mutatja a szállítónak, hitelezőnek, támogatónak, vagy az egyszerű fogyasztónak, hogy képes eleget tenni kötelezettségeinek, az növeli a bizalmat. Ezzel a tőkével előnyökhöz juthat a piacon: kedvezőbb hitelt, fizetési haladékot kaphat, támogatáshoz | juthat, elhiszik ígéreteit, jobb í munkaerőt alkalmazhat. A J könyvvizsgáló éppen arra való, £ hogy a vállalkozótól független szakértőként véleményt mond- ■ jón az üzleti bizalomhoz szükséges adatok hitelességéről. A jogszabályban előírt könyv- vizsgálatok biztosítják az intézményes kontrollt, fontos információval szolgálnak a hitelezőknek, a tulajdonosoknak, a befekEgy éve választották meg Nyirati Ferencet, a Könyvvizsgálói Kamara megyei elnökét az országos elnökség tagjainak sorába. Ez, valamint a közelgő év vége alkalmat ad arra, hogy munkájuk szerepéről, jelentőségéről kérdezzük. Ez annál is inkább indokolt, mivel még a vállalkozók körében sem eléggé ismert a könyvvizsgálat jelentősége.- A kamarai tevékenységem során azt tapasztaltam, de elképedve hallottam más kollégáktól is, hogy a gazdaságban meghatározó személyiségek milyen kevés ismerettel rendelkeznek a könyvvizsgálók szolgáltatásaival és piacgazdasági szerepével kapcsolatban. Ez persze rávilágít a szervezet felelősségére is. A munkánk végeredménye jó esetben egy oldal, de mögötte anyagi felelősség, kimagasló szakmai hozzáértés van. Ahhoz, hogy valakiből jó könyvvizsgáló legyen, legalább 10 év szakmai gyakorlatra van szükség a diploma megszerzése után. A hiba anyagi következményekkel járhat a cég és a munka elvégzője számára egyaránt. Nemcsak a megbízó, hanem bárki lehet károsult. Az okozott kárt a könyv- vizsgálónak meg kell térítenie. A Könyvvizsgálói Kamara célja, hogy a testület tagjai egységesen magas színvonalú munkát végezzenek tetőknek és minden más érdekeltnek. A munka eredménye a jelentés, amely kötött formában minősíti a nyilvános pénzügyi kimutatásokat, alkalmas arra, hogy növelje az üzleti partnerek bizalmát, hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, javítja a gazdálkodók és az állami költségvetés teljesítményét.- Mindez valóban belátható, de ha a gazdálkodó és a köz érdeke is azt kívánja, hogy legyen könyvvizsgálat akkor miért kell kötelezővé tenni?- A jogalkotó azért írja elő ezt, mert alapos okkal - a közelmúlt eseményeivel és történelmi tapasztalatokkal - feltételezhető, hogy ennek hiányában lennének vállalkozók, akik visszaélnének azzal a helyzettel, hogy gazdálkodási adataikat senki sem ellenőrzi. Kihasználnák az ebből származó előnyöket, és jelentős kárt okozhatnának környezetüknek. Arról van tehát szó, hogy ha az összes jogszabályi kötöttség megszűnne a könyvvizsgálatra, jelentősen csökkenhetne a vállalkozások egymás iránti bizalma, amelynek következményeit megjósolni sem lehet. A világméretű pénzügyi válság tapasztalatai is éppen erre utalnak. Másrészt éppen a tisztességes vállalkozások érdeke a hitelesség. A többiek mindig elkerülték a független szakértőket.- Ki őrzi az őrzőket, azaz ki ellenőrzi a könyvvizsgálók munkáját?- Mindenekelőtt a piac mond véleményt a minőségről. A szerződések határozott időre szólnak, a megbízóknak lehetőségük van a lejárati időt követően szabadon dönteni a folytatásról. A könyvvizsgálói munka tartalma azonban összetett, szűk körben ismert, ezért szükség van szakmai ellenőrzésre is, amelyre több módon is sor kerülhet, a titoktartási kötelezettségek sérelme nélkül. Belső minőségellenőrzést is ki kell alakítani, de ezenfelül a kamara is évről évre kontrollálja a könyvvizsgálókat. Ennek a célja, hogy a testület tagjai egységesen magas színvonalú munkát végezzenek. Az olcsó munka szükségképpen alacsony színvonalú is, és egyben jelentős kárt okoz a feladatukat lelkiismeretesen ellátóknak. Egyre több versenykiírásban szerepel az a feltétel, amely igyekszik kiszűrni az irreálisan magas és a túlzottan alacsony ajánlati árakat. Egyre gyakrabban előírják az informatikai adatfeldolgozást és kommunikációt, de kíváncsiak az utolsó minőségellenőrzés eredményére is. Mindezeken felül a kamarai törvény létrehozta a közfelügyeleti bizottságot is. Ez a bizottság követi a minőségellenőrzések folyamatát, és arról éves jelentést készít a nyilvánosság számára. ▲ Informatikai kihívás előtt gazdálkodás Évközi jelentésekre is szükség lehet Harc a körbetartozás ellen kérdések Amikor nem kötelező, akkor is hasznos A pénzügyi és gazdasági válság hatással lesz a könyvvizsgálatra is. Rövid távon az eszközök és források értékelési kérdései és véleményezési feladatai sok- szorozódnak meg. Azzal kell szembesülniük a szakembereknek, hogy korábban biztosnak hitt bizonyítékaink válhatnak megbízhatatlanná, kérdésessé, és ez nagy kockázatot jelent a könyvvizsgálat számára. A cégek gazdálkodási problémái mellett az informatikai eszközök mind teljesebb alkalmazása kihívást és egyúttal lehetőséget is biztosíthat a szakma képviselőinek. Ma már szinte lehetetlen a rájuk zúduló információs anyagok kezelése megfelelő számítógép és szoftvertámogatás nélkül. Nincs annyi polc az irodákban, ahol ez a sok anyag elférne, ráadásul mire kinyomtatják, leszállítják, már el is avult, és ■ A hiteles és gyors információ a könyvvizsgáló éltető eleme. nincs rá szükség. Az információ a könyvvizsgálók éltető eleme. A partnereink egyre több adatot lesznek képesek számunkra elektronikusan átadni. Az ellenőrzések, elemzések, becslések, a minta kiválasztása magasabb színvonalú lehet jó programok használatával. Azt is látni kell, hogy a szolgáltatás ezzel együtt igényesebbé válik. Egyre hasznosabb információkat lehet továbbítani a partnereknek egyre gyorsabban. Nem elképzelhetetlen például, hogy a jövőben a könyvvizsgálók feladatai szaporodnak, például az évközi jelentések elkészítésével, ha arra a megbízó igényt tart, mert nem akarja döntésével megvárni az éves beszámoló auditálását. A könyvvizsgálók tehát képesek lehetnek egyre több és gyorsabb információt adni a jövőben, hasznot hozva ezzel megbízóiknak. Munkájuk ellenértéke pedig töredéke az elérhető gazdasági előnyöknek, vagy elkerülhető veszteségeknek. ▲ Van-e lehetőség könyvvizsgálatot kérni akkor is, amikor az nem kötelező, illetve milyen ügyekben érdemes ezt megtenni, kérdeztük Nyirati Ferencet.- Természetesen lehet, sőt olykor nagyon is előnyös lenne, ha a gazdasági élet szereplői élnének a lehetőséggel. Meggyőződésem, hogy a vállalkozások és a pénzügyi támogatók felelőtlenek akkor, amikor jelentős ügyletek előtt nem bíznak meg könyvvizsgálót a partner adatainak felülvizsgálatával. Csodálkozom például azon, hogy az építőipari cégek egy-egy munka elvállalása előtt nem végeznek paitnerminősítést, pedig ezzel jelentős károkat előzhetnének meg, ami ebben a szektorban mindennapos. Gondolok itt például fővállalkozók és megrendelők jobb megismerésére Az építőipari körbetartozások további növekedésének megakadályozásában a könyvvizsgálóknak je■ A könyvvizsgálók jelentős károkat előzhetnének meg. lentős szerepe lehetne. Nekünk ugyanis kidolgozott technológiánk van az átvilágításokra, az adatok elemzésére, a következtetések levonására. A másik terület a pénzügyi számviteli tanácsadás, amely a könyvvizsgálókra vonatkozó függetlenségi szabályok betartása mellett segítheti a cégeket a jelentős átalakítások, informatikai fejlesztések előtt, vagy információt kaphatnak a döntések lehetséges adójogi, vagyoni következményeiről. Ismerek olyan esetet, hogy cégvásárlás előtt könyvvizsgálót kértek fel a döntés alátámasztására, miután húszmillió millió forint előleget már átutaltak. A szakember két hét alatt elvégezte az átvilágítást, és a jelentésben leírta, hogy ötvenmillió forinttal tér el a megvenni kívánt vállalkozás kötelezettsége a könyvekhez képest A felkínált cégnél nem volt kötelező a könyvvizsgálat. A megbízó természetesen elállt a vételtől, az átutalt előleg visszafizetéséről nincs tudomásom... ▲ Legalább tíz év szakmai gyakorlatra van szükség.
