Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-24 / 274. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. NOVEMBER 24., HÉTFŐ SPORT MÉRLEGEN Gellei Imre vezetőedző szerint az atomvárosi gárdánál hiányzott a jó csapatszellem, egymás motiválása, az a hangulat, amely egy vidéki fellegvártól elvárható HUIUMVASIÍTON UTAZOTT A PAKSI FC Mindenki többet várt a Paksi FC-től, vezető, edző, játékos és szurkoló is csa­lódott amiatt, hogy az atomvárosi gárda csupán a 14. helyet foglalja el a ta­bellán a 2008/2009-es sze­zon őszi idényének végén. Gellei Imre azt mondja, el­sősorban mentális problé­mákra vezethető vissza a gyengébb szereplés. Rónai Gábor- Az első tízbe igyekeztek, eh­hez képest a 14. hely csalódás! Egyet ért?- Nem tudtuk teljesíteni a célki­tűzésünket - mondta Gellei Imre.- Négy ponttal többet szereztünk mint tavaly ilyenkor, így szinte egyforma távolságra kerültünk a kieső zónától és a dobogós helyek­től. Ugyanakkor annyira közel van a középmezőny, hogy csak saját magunkat okolhatjuk amiatt, hogy nem tudtunk legalább még egy meccset megnyerni - amire pedig valós esély mutatkozott -, és felzárkózni a többiekhez.- Mi volt a gyengébb szerep­lés oka?- Sok játékosnak lejárt a szer­ződése a nyár folyamán, mind­egyikük kettőzött erővel hajtott a szerződése meghosszabbításá­ért Joggal vártuk, hogy a bajnok­ságban hasonló erényeket fog­nak csülogtatni. Tavasszal jó né­hány bravúrt mutattunk be, ősz­szel ezek elmaradtak. Elsősor­ban azért, mert mentálisan nem tudtuk végigjátszani a kilencven perceket Rendkívül sok gólt kap­tunk szögletekből, szabadrúgá­sokból és büntetőkből. Ez azért is bosszantó, mert Kis Károly kollé­gám mindegyik ellenfelünket fel­térképezte, és felhívta a figyel­münket az erősségeikre. Hiány­zott a jó csapatszellem, az egy­más motiválása, az a hangulat, amely egy vidéki fellegvártól el­várható. Elsősorban ezek az okai a gyengébb szereplésnek.- A csapat nagyon jól kezdte az idényt, hiszen nyert Kecs­keméten, majd később Kapos­váron is.- Talán túl gyorsan is jött a kecskeméti győzelem (2 -1), ame­lyet az utolsó pillanatokban sze­reztünk meg. Később meg is ittuk ennek a levét, hiszen a REAC el­len csúfos vereséget (1-3) szen­vedtünk. Mindenki emlékszik rá: a reflektorok hibája miatt 45 per­ces késéssel kezdődött a találko­zó. A mi játékosaink talán már azt hitték nem lesz meccs, a REAC minden tekintetben felénk nőtt. Kaposváron aztán kijavítot­tuk a kisiklást, öt remek góllal és biztos győzelemmel (5-3) jelez­tük: számolni kell velünk. A jó formát, a jó játékot átmentettük a Honvéd elleni meccsre is, mégis csak egy szerény döntetlenre (1-1) ftitotta, mert kihagytuk helyzeteinket. Az MTK ellen a 87. percig vezettünk Kiss Tamás gól­jával, a játék minden elemében a kék-fehérek fölé nőttünk. Néhány játékosom ekkor azt hitte vége a meccsnek, és két durva hiba után veszítettünk (2-3). Utóbbi két találkozón jó játékkal csak két pontot szereztünk, pedig a hatra is rászolgáltunk volna... így látta a játékosok őszi idényben nyújtott teljesítményét Gellei Imre, a Paksi FC vezetőedzője KOVÁCS ATTILA (13 MÉRKŐZÉS). Át­lagos teljesítményt nyújtott. Vol­tak meccsek, mint például az új­pesti, amikor remekelt, de olyan is akadt, például a kecskeméti, amikor bosszantó hibát vétett Edzésmunkája példaértékű. VÁRI BARNABÁS (7 MÉRKŐZÉS). Szükségmegoldásként került a védelembe, teljesítményéről minden elmond, hogy amikor a csapat győzött, rendre ő kapott szerepet Fiatal kora ellenére a csapat erősségei közé tartozott. ÉGER LÁSZLÓ (11 MÉRKŐZÉS). Igyekezett összefogni a védel­met, voltak nagyszerű meccsei, például a Győr elleni. Azzal, hogy a Nyíregyháza ellen kiál­líttatta magát, nehéz helyzetbe hozta a csapatot a hajrában. Meghatározó játékos. SALAMON MIKLÓS (10 MÉRKŐ­ZÉS). Rutinjából adódóan a leg­egyszerűbb módon igyekezett semlegesíteni a rábízott táma­dókat. Több kevesebb sikerrel tette mindezt az őszi idényben. HANÁK VIKTOR (15 MÉRKŐZÉS). Állandó csapattag, minden meccsen játszott Háromszor kel­lett lecserélnem, elsősorban mentális okok miatt. Tudomásul kell vennie, hogy minden egyes meccs újabb és újabb kihívás, amire fejben fel kell készülni HEFFLER TIBOR (15 MÉRKŐZÉS). Nem tett jót neki, hogy az ország több csapata is bejelentkezett ér­te a nyári szünetben. Jó pár ta­lálkozón feszülten lépett pályá­ra. Adós maradt a góllövéssel, de leginkább a gólpasszokkal BŐDÉ DÁNIEL (14 MÉRKŐZÉS). Fizikailag roppant erős játékos, a meccsek döntő többségén erős volt a párharcokban. A rombolás már jól megy neki, de az építkezésben, a támadá­sok segítésében fejlődnie kell. SIPEKI ISTVÁN (12 MÉRKŐZÉS). Az első mérkőzéseken meglát­szott játékán a hosszú kihagyás, az utolsó mérkőzésen nagy terü­leten igyekezett összefogni a csa­pat játékát A gólokkal az egész szezonban adós maradt BÁLÓ TAMÁS (11 MÉRKŐZÉS). Ragyogó tavaszi szezonját nem tudta megismételni, néhányszor a nagy igyekezetben „begör­csölt”. Ha letisztul a játéka, erőssége lesz a csapatnak a ta­vaszi folytatásban. KISS TAMÁS (15 MÉRKŐZÉS). Visszavont támadóként szere­pelt, nagy nyomás nehezedett rá, hiszen a támadások többsé­ge rajta keresztül futott. Értékes láncszeme a csapatnak. TÖKÖLI ATTILA (15 MÉRKŐZÉS). Meghatározó játékosa a csa­patok, az ellenfél védőit rendre sakkban tartotta. Gólérzékeny­sége kimagasló, de jó pár talál­kozón képtelenek voltunk ki­szolgálni helyzetbe hozni. * * * Pandur Péter számára szokat­lan poszton rosszul debütált Amikor pályára kerüli igyeke­zett a védőmunkáját jól ellátni. Adós maradta pontrúgások utáni helyzetek értékesítésével Kriston Attilát és Molnár Zoltánt nem motiválta a csapatban való szereplés. Csehi Tamás sokáig sérüléssel bajlódott, fizikai adottságai kiválóak, tavasszal többet várok tőle. Zováth János és Horváth Sándor sérüléseik miatt keveset szerepeltek Tamá­si Gábor, Búzás Attila, Weitner Ádám, Márkus Tibor és Pokor- ni Péter alig jutott szóhoz. Boh­ner Roland, Pap Roland, Szabó János és Mészáros István az NB III-as csapat meghatározó focis­tája, tavasszal az első csapatnál is több szerep jut(hat) nekik győzelmet (2 -1). Négy ponttal és önbizalommal felvértezve men­tünk Fehérvárra. Meg is szerez­tük a vezetést, s a 60. percig tar­tottuk is az előnyt. Elég volt azonban egy ötperces rövidzár­lat, azzal „hazavágtuk” magun­kat (1-4). A meccs nagy tanul­sággal szolgált: egymást sokkal jobban kell támogatnunk, mert ha kilyukad a védelmünk, kímé­letlenül fölénk nőnek. A követke­ző fordulóban egy hatpontos meccset veszítettünk el a Nyír­egyháza ellen, egy olyan találko­zót buktunk el, amelyen a ven­dégcsapat kétszer rúgott kapura. Újpesten a 83. percig 1-1-re áll­tunk, aztán kikaptunk 3- 1-re. A játék képe alapján teljesen meg­érdemelt a lilák győzelme, ugyanakkor meg kell jegyez­nem: egy olyan játékos vert meg minket, akinek akkor már nem szabadott volna a pályán lennie.- A bajnokság végére sikerült kilábalni a hullámvölgyből, rá­adásul egy bravúr is összejött.- A Siófok jó formában érke­zett, de vesztes állásból fordíta­ni tudtunk, és fontos meccset nyertünk(2-l). Ezzel a sikerrel maradt közöttünk a tízpontos különbség. Az utolsó előtti kör­ben egy nagyon értékes győzel­met (1 -0) arattunk Szombathe­lyen, pedig a hazaiak fiesztára készültek. A csapat később is sokat tett azért, hogy növelje az előnyt, de az ellenfél kapusának bravúrjai megakadályoztak bennünket a biztosabb siker­ben. Két győzelemmel a hátunk mögött titkon egy bravúrt re­méltünk a DVSC ellen, ám túlsá­gosan tiszteltük ellenfelünket, a második félidőben pedig már hi­ába igyekeztünk, a kihagyhatat- lant is kihagytuk. Ezért is rosto­kolunk a 14. helyen.- Ha röviden össze kellene foglalnia, miben kellene vál­toztatni ahhoz, hogy szebb le­gyen a tavasz?- A legfontosabb az, hogy nem csak akkor kell teljes erő­bedobással teljesíteni, harcolni, ha valaki szerződéshosszabbí­tást akar kicsikarni. Sokkal job­ban oda kell figyelni, sokkal job­ban kell koncentrálni, hiszen az ősszel nagyon sok olyan gólt kaptunk, amelyek így elkerül­hetők lettek volna. Minden egyes játékosnak naponta kell a tudomására hozni hogy a Paksi FC hosszú távon szeretne az el­ső osztályban szerepelni, és nem csak vegetálni akarunk. Gellei Imre hiába nézegette az órát, a hajrában többször bukott a PFC Tököli Attila (középen) 9 gólt szerzett az őszi idényben, s ezzel nem csak a Paksi FC legeredményesebbje lett, de az NB I góllövőlistáján is 2. helyen áll.- A szezon közepén jött két szégyenteljes vereség: a Vasas elleni 5-0-ás zakó és a kozár- mislenyi kiesés a Magyar Ku­pából.- Meg is lettek a következmé­nyei. Az angyalföldi zakót köve­tően a vezetőség úgy döntött: a játékosok addig nem kapják meg prémiumaikat, amíg a csa­pat nem lesz bent az első tízben. Ez az ősz végére teljesen el­úszott. A Diósgyőr ellen (1 -1) ér­ződött, hogy akaratbeli gondok vannak, hiszen egy olyan utolsó fél órát produkáltunk, amire az­óta sem találok magyarázatot. Ahelyett, hogy nekik rontottunk volna, céltalanul passzolgat- tunk. Érthetetlen volt a teljesít­ményünk. Ezt a produkciót a kozármislenyi kupameccsre is átmentette a csapat, így az idény legfájóbb vereségét (0-1) szen­vedtük el. Egy NB Il-es közép­csapattal szemben bármilyen körülmények között tovább kell jutni! A kínos kudarc után jött a Vasastól elszenvedett 5-0-ás po­fon. Már a 3. percben ember­előnybe kerültünk Tóth András kiállítása után, és 25 percig úgy tűnt, minden rendben lesz. Az­tán egy szabadrúgás-variációból A Paksi FC hosszú távon szeretne az NB I-ben szerepelni. kapott gól megváltoztatta a játék képét, a Vasas vérszemet kapott, Molnár Zoltán második félidei kiállítása után pedig a földbe döngölt minket.- A prémiummegvonás jót tett, hiszen a csapat azonnal összekapta magát. Zalaeger­szegről pontot rabolt, majd le­győzte a Győrt. Később azon­ban ismét jött egy komoly hul­lámvölgy.- Kétségtelen, a játékosok na­gyon összekapták magukat. Za­laegerszegen is igyekezett, jól játszott a gárda, és csupán egy balszerencsés öngól miatt nem lett a miénk a három pont (1 -1). Az egyéges, szervezett játék a Győr ellen is megmaradt, a csa­pat tartását bizonyítja, hogy a hajrában tudtuk bebiztosítani a 4 * 4 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom