Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-03 / 256. szám

2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG A múlt századra csaknem kihalt, ezért védett lett a komondor A komondort, ezt a nagy testű pásztorkutyát valószínűleg a népvándorlás alatt hozták be a Kárpát-medencébe a magyarok, de egyes vélemények szerint a kunokkal érkezhetett a XIII. században. Nevezték gubancos magyar juhászkutyának, se­lyemszőrű farkasebnek, vala­mint többfajta jelzővel is ellát­ták, míg végül ez utóbbi maradt meg. Ezen a néven az első írásos feljegyzés 1544-ből származik. A kutya feladata nem a terelés volt, hanem a nyáj őrzése, hiszen annak idején az élő állat számí­tott a legfontosabb vagyonnak. Az ebet fehér színe felismerhető­vé tette az éjszakai őrködés alatt. A múlt századra csaknem ki­pusztult, veszélyeztetett fajtává minősítették, de sikerült újra­éleszteni az állományt. Ismertetőjegye a szőre, amely a puliéhoz hasonló, összetapad­va nemezes, így megvédte a far­kasoktól és a puszták szélsősé­ges időjárásától is. ■ K. P. Az eredetmondák turulmadarának kétszáz szobra áll A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Általában sólyommal azonosítják, de van, aki szerint sast mintáz meg. A szó török eredetű, csagatáj nyel­ven a turgul vadászsólymot je­lent, de az ősi magyar nyelv is tu­rulnak hívta a madarat. Anony­mus is megörökítette, de a Budai Képes Krónikában is fellelhető a madár, amelyet Álmos fejedelem születésével hoznak összefüg­gésbe. Később a honfoglalás mondáiban is szerepel, misze­rint a turul vezette el a vándorló magyar ősöket Pannónia földjé­re. Nem meglepő, hogy a kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotí­vuma volt. Erről több régészeti lelet tanúskodik. A mai Magyarországon csak­nem kétszáz turul-szobor található, de szép számmal van Erdélyben is, valamint fellelhető a Fel- és Délvidéken és Ausztriában is. Európa legnagyobb, madarat ábrázoló szobra a Tatabánya melletti Kő-hegyi turul, melynek szárnyfesztávolsága csaknem 15 méteres. ■ P. K. Három író egy családban j krónikások A Tornóczky gyerekeknek mindig van mesélnivalója * A Tornóczky testvérek - Áron (balról), Sára és Marci - szeretnek és tudnak is írni, pályázatokra beadott műveik rendre díjat nyernek Marci, Áron és Sára szá­mos versenyen megmé­rettetett, tudásukat min­denhol elismerték. Kurz Patrik Van mire büszkének lennie a bátaapáti Tornóczky Gábornak és feleségének, ugyanis gyerme­keiket nem mindennapi tehet­séggel áldotta meg a sors. Már­ton, Áron és Sára kivételes fo­galmazókészséggel rendelkez­nek, és ezt már nem egyszer be is bizonyították. Első alkalommal a legna­gyobb fiútól, a most tizenöt éves Marcitól kérdezték meg szülei, lenne-e kedve írni egy novellát, mert beadnák egy pályázatra. A fiú megpróbálkozott a feladattal, és ezzel családi hagyományt te­remtett. Szombathelyen az Országos József Attila Mese-, Vers- és No­vellaíró Pályázaton, a szegedi Csizmadia Közhasznú Alapít­vány kiírásán is eredményesen szerepelt. Az ő novellája címét kapta az az antológia, melyben a Vas megyei versenyre érkezett műveket gyűjtötték egy kötetbe. Volt olyan megmérettetés is, ahol két kategóriában indult, versével első, novellájával pedig második lett. Akkor egy laptopot is nyert. Ez utóbbira igencsak fáj a fo­ga két évvel fiatalabb öccsének. Áron jól tudja, hogy ha jól szere­pel a versenyeken, előbb-utóbb neki is sikerülhet egy értékes nyereményt elcsípni. Most már jóval több esélye van, hiszen bátyja kinőtt az általános iskolá­sok mezőnyéből, így öccsének szabad a pálya. Sára kilenc éves kora ellené­re már próbálkozik a mesék írá­sával, testvérei nyomdokain ha­ladva neki is az élmezőny jut. Számára a tündérek világa a leg­kedvesebb téma. Az idei Pataky Művelődési Központban rende­zett Országos Mesefesztiválon szerzett második helyet, de ter­mészetesen ott sem egyedüli­ként képviselte a Tornóczky ne­vet. Marci szintén második lett szerzeményével a saját korcso­portjában, míg Áron harmadik helyet érő történetet talált ki. A sikerélmények pedig mindhá­rom testvért motiválják. Hogy mi az eredményesség tit­ka? Ezt mindegyikük másban látja, Sára először piszkozatokat készít, míg végül kialakul a ke­rek egész mese. Marci szerint a legjobb, ha a művet elkészülte után pár nappal előveszi, és új- * ráolvassa. így mindig lehet ben- ne találni olyan finomítanivalót, ami első esetben talán fel sem * tűnt. Áron pedig a mindennapja- % iból merít ihletet szórakoztató írásaihoz. Olyan történeteket * örökít meg, amik vele estek meg. « Az írók persze mások műveit is átnézik, ha nem is kritikusan, * csak a saját maguk szórakozta- % tására. A fiúk Sherlock Holmes regényeit kedvelik, de Áron a sportmagazinokat is szívesen la- • póz. Azt azért beismerték, mos- tanában inkább a kötelező olvas­mányokat bújják. Sára a Pöttyös * Könyvekből forgatott néhányat m az elmúlt időben, de Rosszcsont Peti történeteit is ismeri. • Mindhárman kitűnő tanulók, # emellett még a sportra is marad idejük. Sára a szekszárdi UKSE- * ben szivacskézilabdázik, ott- % járttunkkor éppen friss kupatulaj­donosként üdvözölhetett minket. * Nem csak a csapata szerepel ered- » ményesen, őt is választották már ^ a torna legjobb játékosának. Áron a Bonyhádban rúgja a bőrt, az * U14-es csapat jobbszélsője. Marci- m nak nincs sok szabadideje, de a Petőfi Sándor Gimnáziumban *■ azért próbálkozik a? atlétikával. m A tehetséget szorgalommal kell gondozni A szülők - lévén mindketten pedagógusok - tisztában van­nak azzal, hogy a jóeszű gye­rek önmagában még nem ga­rancia a sikerre. A szorgalom az, ami segít az előrelépés­ben, ennek szellemében is ne­velik a gyermekeiket. A szá­mítógép használata vagy ép­pen a televíziózás sem folyhat mértéktelenül, a felcseperedő ifjaknak pedig egyre több fel­adattal kell megbirkózniuk. Ezzel együtt persze az ő sza­badidejükből is jócskán fel kell áldozniuk, de szívesen teszik. Edzésre, mérkőzésekre hozzák viszik a gyerekeket, hiszen csak ép testben ép a lélek. Ez pedig szükséges is Marcinak, Áronnak és Sá­rának, akik tollúkkal mutat­ják be a világot a többi embernek. MESE A halál és a vénasszony Vöt egy százesztendős öregasz- szony. Meghalnyi nem akart, él- nyi nagyon szeretett. Mindég dol­gozgatott, kuporgatta össze a garasokot, rakta a ládájába, pedig gyereki se vót. De nagyon fájt a szíve, mikor rágondolt, hogy:- Jaj, Istenem, egyszer gyön a halál, beállít, azt se kérdi: gyössz-e, nem-e, majd csak visz. Jó is gondolta, mer egyszer be­állított a halál.- No, öregasszony, készülj, mer viszlek! Rítt, rimánkodott a szegény öregasszony, hogy legalább még tíz esztendeig hagyja még élnyi.- Nem, nem lehet, beírtam a neved a nagykönyvbe, én azt on­nan ki nem törülöm. De úgy sírt, kesergett, rimán­kodott az öregasszony, hogy a ha­lál megszánta.- No, adok egy órát, hogy elké­szülj.- Adjál többet - könyörgött az öregasszony -, gyere el holnap!- No jó, Isten neki. De úgy ké­szülj, hogy holnap aztán viszlek!- Jó van, jó. De írd fel az ajtófél­fára, hogy el ne felejtsem! A halál elővett a zsebibő egy nagy krétát, nagy betűvel ráírta az ajtófára, hogy HOLNAP. No, majd reggel gyön ismét a halál:- Öregasszony, letelt az órád, viszlek!- Dehogy telt, nézd meg csak, mit írtá az ajtóra! A halál megnézte, majd nagy bosszúsan elszaladt. Ez így telt egy héttő tovább. Vé­gül a halál megunta a járkálást, megsokallotta. Kapta magát, letö­rülte az írást- Öregasszony, vége a tréfá­nak, úgy készülj, hogy reggel viszlek, se irgalom, se kegyelem! Szegény öregasszonynak resz­ketett minden tagja félelmébe. Csak azon törte a fejit, hova búj­na el, hova. Vót neki egy hordója, vót benne egy kis méz, beleku­porgott oda. De egyet gondolt, hogy gyön a halál, betekint a hor­dóba, mellátja, ki is gyött onnan. Kihasította a nagydunnáját, bele­bújt abba, ott kukorgott. De megint egyet gondolt, elríta ma­gát, hogy a halál ott is megtanájja. Kibújt a nagydunnábó, a halál meg éppen akkor állított be. Nézi, nézi, hogy mi az a szörnyeteg. Szörnyen megijedt, mer a sok toll mind ráragadt az öregasszonyra, nem ismerte meg tőle. Uccu neki, usgyi, úgy elszaladt a halál, hogy vissza se gyött többet. Az öregasszony meg most is éli világát Fejtörö__y Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a választ az alábbi kérdéseink­re, majd beküldeni a Tolnai Népújság címére. 1. Hol található Európa legna­gyobb, madarat ábrázoló szob­ra? 2. Mikor jegyezték le az első írásos emléket a komondorról? Cím: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjátok rá: Fejtörő. Beküldési határidő: november 7. Stuart Hill: Jégvár csatája I. Beetle Ju Ezúttal nem olyan játékot mutatunk be, amelynek gép­igényét már csak az atomreaktorok tudnák kielégíteni, és a merevleme­zen is gigabájtok tömkelegét fo­gyasztják el A Beetle Ju ugyanis már egy 64 megás grafikus kártya mellett is elszaladgál a gépen. Az egyszerű, mégis élvezhető játék főszereplője egyju nevű bogár, akivel a föld alatt kell alagutat ásni és közlekedni, miközben persze veszélyek is leselkednek rá. Itt nem kell szörnyekre gon­dolni lila figurák, kaktuszok ke­rülnek a bogár áljába, de a föld­ben lévő kövek is ráeshetnek Ju­ra, ha alattuk ás el Az ásás során mindenféle kincsekei kristályokat kell összegyűj­teni, az életerőt pedig eper­rel banánnal lehet helyre­állítani A sebzés ellen külö­nösen érdekes védelmet ta­láltak ki a fejlesztők: kólát kell inni a bogárnak Elő­fordul hogy a játék során tükröt szedünk fel. Ez meg­fordítja a gravitációt is, te­hát a kő nem lefele fog es­ni hanem felfele. A bogár­nak fegyverei is vannak, használhat például rakétái vagy éppen dinamitot. A játék­ban összesen harminchat pá­lyát kell teljesíteni amelyek egyre nehezebbek lesznek Iáinak tudományos magyará­zatot. A hercegnő ezért a bo­szorkány fiával, Oskannal el­indul északra, hogy szövetsé­get kössenek az ott élőkkel. Az út során mindenféle fura szerzetbe botlanak. A herceg­nőnek fel kell nőnie és min­den tudását latba vetnie népé­ért, ha azt akarja, hogy Jégvár továbbra is büszkén álljon. Va­jon sikerül-e a fiatal lánynak a kihívás? A könyvből megtud­hatod. Stuart Hill: Jégvár csatája /., Egmont-Hungary Kft., 2007, 244 oldal. Erőskezű Hársfapajzsos Thirrin Freer hercegnő mind­össze 14 éves, és igen vadóc természet. Máris nagy felada­tot kell teljesítenie, ugyanis Jégvárat a racionalista világot képviselő kegyetlen tábornok, Scipio Bellorum és serege megtámadta. A polüpontoszi császár nevében a had min­dent elpusztít, amire nem ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom