Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-11-02 / 44. szám
4 2008. NOVEMBER 2., VASÁRNAP hitel Három nemzetközi szervezettől összesen 20 milliárd eurós hitelhez juthat Magyarország a pénzügyi válságból fakadó negatív hatások ellensúlyozásához. A pénzből befektetni és fejleszteni nem lehet, csupán az eddigi tartozásokat fizethetjük belőle. SEGÍT RAJTUNK A NEMZETKÖZI HITEL? A HÉT TEMAJA ________ A maga nemében egyedülálló a hitelcsomag: az Európai Unió történetében még nem fordult elő, hogy egy ország a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) vett volna fel kölcsönt. Bár az IMF nem szab feltételeket az országnak, a hitel felvételének jelentős társadalmi következményei lesznek. Ambrus Vilmos Euróbán 20, dollárban 25,1 milliárd, forintban tegnapi árfolyamon pedig 5,1 ezer milliárd az a hitelösszeg, amelyet hazánk rendelkezésére bocsát három nemzetközi szervezet. Az Európai Unió 6,5 milliárd eurót (8,1 milliárd dollárt), az IMF 12,5 milliárd eurót (15,7 milliárd dollárt), a Világbank pedig 1 milliárd eurót (1,3 milliárd dollárt) szán Magyarországnak. A hitelcsomag egy úgynevezett 17 hónapos készenléti hitelkeret. Ez azt jelenti, hogy az összeget 2010. március végéig lehet lehívni. A kölcsönt ugyanakkor nem feltétlenül kell felhasználni. Erről beszélt a héten Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a hitel bőséges biztosíték arra, hogy Magyarország pénzügyi rendszere szilárd maradjon, ám remélhetőleg nem • ysapiá Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezére. A washingtoni székhelyű szervezet egyetlen EU-tagként Magyarországnak szán hitelt. kell ezeket az összegeket felhasználni. Az államfő azt is mondta: a hitel bőségesen elég arra, hogy az ország pénzügyi rendszere stabil maradjon. Hasonló véleményt fogalmazott meg Veres János pénzügyMások is voltak már bajban - az európai országok háborúk után kaptak segélyt DAWES-TERV - KÖLCSÖN A NÉMET JÓVÁTÉTELÉRT Németország első világháborús jóvátételi kötelezettségeinek megállapítására 1923- ban az amerikai Charles Dawes elnöklete alatt szakértőkből álló bizottság alakult. A javaslat értelmében Németország évente 25 milliárd aranymárkát volt köteles fizetni, viszont a tönkrement gazdasági élet élénkítésére 800 millió aranymárka kölcsönt kapott. A Dawes-terv már néhány év múlva kivite- lezhetetlenné vált, mert Németország képtelen volt fizetni az óriási hadisarcot. YOUNG-TERV - ÚJABB KÍSÉRLET A NÉMET JÓVÁTÉTELRE A Dawes-terv folytatásaként 1929-ben fogadták el az Owen Young által vezetett bizottság tervét. E szerint csökkentették a Németország számára korábban rögzített jóvátételi kötelezettségeket, továbbá egy nemzetközi hitel, a Young-kölcsön kibocsátása révén kívánták finanszírozni az országot terhelő évi törlesztéseket A nagy gazdasági válság miatt azonban Németország nem tudta lehívni a hitel egy részét. A kölcsönhányadot végül az NSZK egyenlítette ki 1980-ban. MARSHALL-SEGÉLY - ÚJJÁÉPÍTÉSI PROGRAM EURÓPÁNAK A George Marshall amerikai külügyminiszterről elnevezett terv alapvetően abban különbözött a német jóvátétellel kapcsolatos ten'ektől, hogy nem hitelt adott a második világháború utáni Nyugat- Európa országainak, hanem segélyhez juttatta őket A háború miatt összeroppant európai gazdaság jelentős amerikai importra szorult, viszont az országoknak ehhez nem volt elegendő valuta- tartalékuk. A Marshall-terv 1948 és 1952 között 17 európai országnak 14 milliárd dollárnyi segélyt folyósított, főleg amerikai áruk formájában. Görög asszony a segélyszállítmány zsákjából varrt köténnyel miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. „A nemzetközi pénzügyi szervezetek által rendelkezésre bocsátott 20 milliárd euró összegű készenléti hitel biztonságot ad, hiszen az állam jövő évi törlesztési kötelezettsége kevesebb, mint 3 milliárd euró, ugyanakkor a lakosságé és az üzleti szektoré közel 27 milliárd” - hangsúlyozta a miniszter. Veres is úgy vélekedett, hogy a kormány tervei között nem szerepel a készenléti hitel lehívása, annak nagyságrendje biztonságot nyújt, ha támadás éri a magyar pénzügyi eszközöket, a forintot, az állampapírpiacot. De ha nem hívjuk le a hitelt, mégis miért van rá szükség? Bőd Péter Ákos egyetemi tanár lapunknak azt mondta: meglepő, hogy az országnak ilyen nagyságú hitelre van szüksége, de enélkül államcsőd fenyegetett volna. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke úgy fogalmazott: a készenléti hitel azt jelenti, hogy ha a magyar deviza- tartalékok kimerülné- _m nek, nem lennének elégségesek a soron következő kifizetésekre, vagyis fizetésképtelenség állna be, akkor a kormány igénybe veszi a hitelt, és az ország elkerüli a fizetésképtelenséget. „Az egészet úgy kell felfogni, mintha valakinek nagyon sok tartozása volna. Az illető mindig befizeti ugyan a csekkeket, de ha mégis elérkezik az a pillanat, hogy a villanyszámlát nem tudja kifizetni, és az fenyeget, hogy ki fogják kapcsolni a villanyt, akkor egy rokonához fordul, aki ad neki hitelt. Ekkor eldönti, hogy kéri-e azt vagy - példálózott a szakember, hozzátéve: a hitel egyfajta biztonsági tartalék. Arra a kérse m désre, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a kölcsönnek, Bőd Péter Ákos azt említette: kedvező hatása any- nyi, hogy nem mentünk csődbe, vagyis a példához visszakanyarodva: nem kapcsolják ki a villanyt. Negatív hatás azonban, hogy fizetni kell a hitel rendelkezésre állási díját - ez 10-20 milliárd forint, ez tulajdonképpen biztosítási költség -, és ha lehívjuk a hitelkeretet, fizetni kell a kamatát. „És mivel dollárban vesszük fel, a mindenkori dollárkamatszint (jelenleg mindössze egy százalék) mellett kell fizetni” - tette hozzá a közgazdász. Mire jó egy ekkora hitelösz- szeg? Bőd Péter Ákos ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett: ebből a pénzből egyetlen cent sem megy beruházásra, fejlesztésre, munkahelyteremtésre, és az sem igaz, hogy általa a drága hitelt olcsóra cserélnénk fel. „Ha a hitelt nem vesszük fel, az országnak nem lesz nagyobb az adóssága. Ha közben lefaragjuk a költségvetési hiányt, kisebb mértékben nő az államadósság. Márpedig 2009-ben is deficites lesz a költségvetés, és a gazdaBerlin nem támogatja a hitelünket nem járult hozzá a 20 milliárd eurós mentőcsomaghoz Németország, hiába kérte erre a valutaalap - írja a brit The Economist A gazdasági lap szerint könnyen lehet, hogy az IMF-nek is elfogy a pénze, ha még néhány hasonló mértékű hitelt ad. Gordon Brown brit miniszter- elnök a héten azt mondta: nem biztos, hogy elég lesz az IMF 250 milliárd dolláros kerete, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. ság sem fog növekedni” - emelte ki a volt jegybankelnök. A szakembert arról is kérdeztük, amit az ellenzék sokat emlegetett a héten. Magyarország ezzel a hitellel olyan országok mellé iratkozik fel, mint Fehéroroszország és Pakisztán. Ezek az államok is rendkívüli hitelmegállapodásról tárgyalnak ugyanis az IMF-fel. Bőd Péter Ákos szerint nyilvánvaló tekintélyvesztés ilyen országok mellé kerülni, viszont szerepel egy gazdagnak számító ország is a listán: Izland. „Azt nem lehet tudni, hogy befektetési szempontból is lesz-e ennek következménye. Mert mit mondhat a befektető? Vagy azt, hogy Magyarország instabil ország, de legalább a valutaalap a kezébe vette, vagy azt: a valutaalap a kezébe vette, tehát Magyarország instabil ország” - mondta a közgazdász. Bőd Péter Ákos kiemelte: az Európai Unióban még nem volt példa arra,'hogy egy tagország IMF-hitelszerződés alá került volna. „Mi történelmet csináltunk, és ez sajnálatos módon nem vet ránk jó fényt” - mondta a szakember. Magyarországnak juttatott hitelek a XX. században 1. NÉPSZÖVETSÉGI KÖLCSÖN Az első világháború után a magyar gazdaság stabilizációjához külföldi hitelre volt szükség. Az ENSZ elődjének számító Népszövetség 1924- ben bocsátotta ki a kölcsönt, amelynek összege 250 millió aranykorona volt. Ebből finanszírozták a gazdaság szerkezeti átalakítását, a mezőgazdaság és az ipar fejlődését. A népszövetségi kölcsönfolyósításának egyik feltétele volt, hogy meg kell alakulnia a Magyar Nemzeti Banknak. A hitel felvétele után, 1927-ben vezették be az új fizetőeszközt, a pengőt. 2. AZ ORSZÁG AZ IMF TAGJA Hazánk 1982-ben lépett be a Nemzetközi Valutaalapba. A költségvetés helyzete akkorra romlott, energia- és élelmiszerár-emelések követték egymást, napirendre került a reáljövedelmek csökkentése. Az IMF két, kedvező kamatozású hitelcsomagot juttatott az országnak. Az 1980-as évektől Magyarország folyamatosan eladósodott 3. IMF-HITELEK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Legutóbb 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatosság. hitelmegállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, de ennek kereté ben hitellehívás nem történt. A program teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. Egy évtized válságai és hitelei a nagyvilágban 1998: Oroszország - 30 milliárd dollár az IMF-től 1998- 1999: Brazília - 41 milliárd dollár IMF-hitel 1999- 2001: Argentína - 48 milliárd dolláros 1MF- kölcsön 2001: Törökország - 12 milliárd dollárt adott az IMF 2008: Izland - 2 milliárd dolláros IMF-hitel k
