Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-11 / 263. szám

2008. NOVEMBER 11, KEDD 7 Csökkent volna a gáz fűtőértéke? becsapás Olvasónk gya­nakszik, hogy ugyan­annyi gáznak jóval kisebb a fűtőereje, mint koráb­ban. Az úr kérdése: hová fordulhat feltevésével, amely szerinte megalapo­zott gyanú? olvasónk leírja, mire ala­pozza gyanúját, miszerint nem elég, hogy emelkedik a gáz ára, de a fűtőértéke drasztikusan csökken. így a valóságoshoz még egy bújta­tott gázáremelés is járul. Minderre az úr abból követ­keztet, hogy hiába használja a legmodernebb gázkészülé­ket, két liter víz felforralásá­hoz azon is több mint tíz perc kell. Ezenkívül a házát teljesen szigeteltette, a fűtés- technikán nem változtatott, az enyhe télben mégsem csökkent a lakóépület kifűté­séhez szükséges gáz meny- nyisége. Az úr kérdése: van- e Magyarországon a gáz- szolgáltatótól független szervezet, amely a vezetékes energia tartalmát vizsgálja? az ügyben a Magyar Ener­giahivatalnál lehet bejelen­tést tenni - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság (NFH) Közép-magyarországi Fel­ügyelőségének osztályveze­tője. Ebben a témában ők vizsgálják a felmerülő kér­déseket, és büntetik az eset­leges kihágásokat. szinte kizártnak tartja a gyanú megalapozottságát Bessenyei Gábor, a Magyar Energiahivatal fogyasztó- védelmi osztályvezetője. Ők ugyanis rendszeresen, gya­kori mintavétellel vizsgálják a gáz fűtőértékét. A gond szerinte inkább az lehet, hogy rosszak a nyílászárók, vagy más úton szökik az energia. De ha a fogyasztó elégedetlen, valóban tehet náluk bejelentést. Ők tájé­koztatják a panaszost, illetve megvizsgálják az ügyet. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu GAZDASÁG Bajban az ingatlanalapok merre tovább? Kérdés, segít-e a forgalmazás felfüggesztése Épülőfélben lévő budapesti irodaház: az Ingatlanalapok vagyona nagy értékű, hosszú megtérülési idejű építményekben fekszik Lehiggadnak-e a befekte­tők a következő egy héten - ettől függ ma a hazai ingatlanalapok jövője. Ha nem csitul a tőkekivo­nás, nem csak az alapok, a befektetők is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Molnár Sándor Törvényi felhatalmazásával élve pénteken tíz napra felfüggesztet­te a hazai ingaüanalapok befekte­tési jegyeinek forgalmazását a pénzügyi felügyelet. A döntést azt követően hozta meg a hatóság, hogy a szeptember végén meg­kezdődött rendkívüli mértékű tő­kekivonás az alapokból október­ben nem csitult, sőt a hónap utol­só, valamint november első heté­ben még fokozódott is. „A felfüg­gesztéssel lehetőséget kívánunk biztosítani az alapoknak arra, hogy teljes körűen tájékoztassák a befektetőket az ingatlanbefekte­tési jegyek természetéről" - in­dokolta hivatalosan a lépést Far­kas István, a felügyelet elnöke, ám tudni lehet, hogy még néhány nap, és legalább két hazai alap vált volna fizetésképtelenné. A tőkekivonás mértékét mutat­ja, hogy október elseje és novem­ber hetedike, a felfüggesztés nap­ja között a befektetők 114 milliárd forintnyi jegyet váltottak vissza, az alapok összvagyonának bő egynegyedét. Arányait tekintve a legnagyobb kivonást az OTP In­gatlanalap szenvedte el, amely vagyonának csaknem negyven százalékát volt kénytelen befekte­tőinek kifizetni, a Raiffeisen ha­sonló alapja egyharmados, az Erstéé pedig egyötödös vesztesé­get könyvelhetett el. A több mint hat éve stabilan működő, évről évre kiemelkedő, 6-10 százalékos hozamot termelő ingatlanalapokat a pénzügyi vál­ság Toppantotta meg, pontosab­ban az annak egyik következmé­nyeként felpörgött banki betét­akciók. Az elmúlt hetekben sorra jelentek mega 10,11,12, sőt most már 13 százalékos betéti ajánla­tok, amelyeket látva a befektetési­jegy-tulajdonosok elkezdték pén­züket kivonni az alapokból. Míg az állampapír-piaci vagy a rész­vényalapokat ez nem érintette sú­lyosan, hiszen vagyonuk legfel­jebb pár nap alatt készpénzzé tehető pénzügyi eszközökben fekszik, az ingatlanalapok meg- oldhataüan helyzetbe kerültek. Az ingatlanalapok jellemzője ugyanis, hogy a befektetők által befizetett pénzt ingatlanok vásár­lására fordítják. Irodaházak, plázák, outietek, lakóparkok - az alapok vagyona nagy értékű, hosszú megtérülési idejű építmé­nyekben fekszik, olyan eszközök­ben tehát, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra pénzzé tenni. A befizetett százmilliárdok egy részét az alapok ugyanakkor könnyen készpénzzé tehető pénz­ügyi eszközökbe (jobbára állam­papírba) fektették, gondolván ar­ra, hogy mindig lesznek jegy- tulajdonosok, akiknek hirtelen szükségük lesz a pénzükre. Ezek­nek az úgynevezett likvid eszkö­zöknek az aránya negyven és öt­ven százalék között mozgott, ami normál időkben elegendő bizton­sági tartaléknak bizonyult. Mostanra azonban több alap is likvid tartalékainak a végéhez ért. Ha tehát a tíz nap lejártát kö­vetően tovább folytatódik a tőke­kivonás, nem lesz miből kifizetni a követeléseket. A jelenlegi jog­szabályok értelmében ez esetben küencven napra kérheti az alap működésének felfüggesztését; a három hónap arra szolgál, hogy a társaság pénzzé tegyen, vagyis el­adjon a kifizetésekhez szükséges számú és értékű ingatlant. Igen ám, de ezt csak veszteséggel lehet megtenni, hiszen ha valakinek gyorsan, azonnal van szüksége pénzre, az eladási ár is jelentő­sen, akár 15-20 százalékkal ala­csonyabb. Épp ezért, hogy az ala­pok vagyonának leértékelődését el lehessen kerülni, a felügyelet arra kéri a befektetőket, hogy gondolják át, folytatják-e a pén­zek kiszivattyúzását az ingatlan- alapokból. Tény: a banki betét most jobban fial, de ki tudja, így lesz-e három vagy hat hónap múlva. Változik az alapok törvényi szabályozása az ingatlanalapokra vonat­kozó jogszabály módosítását tervezi a kormány; a vonatko­zó javaslatot tegnap be is nyúj­totta az Országgyűlésnek. A változtatás szerint a jövőben az alapoknak több idejük len­ne a befektetők pénzének ki­fizetésére, emellett működésü­ket a jelenlegi 90 helyett 180 napra függeszthetnék fel Piaci javaslat, hogy az alapokat ala­kítsák zárt végűvé, ez esetben a befektetők csak egy adott le­járat, mondjuk két vagy három év után jutnának a pénzükhöz (a nyílt végű alapból bármikor kivehető a befektetés). ím m Összefog a rendőrség és a Lízingszövetség A MAGYAR LÍZINGSZÖVETSÉG együttműködési megálla­podást kötött az ORFK-val a lízingszerződések kap­csán felmerülő hitelfizetési visszásságok és finanszíro­zási csalások visszaszorítá­sa érdekében. Lévai Gábor, a szövetség főtitkára el­mondta: a lízingcégek csak­nem háromezer feljelentést tettek az elmúlt két évben a finanszírozási csalásokkal kapcsolatban. Kevesebb bor lesz a szokásosnál a szokásosnál kevesebb lesz a bor az idén, az átla­gos évekre jellemző, 4 mil­lió hektolitert meghaladó mennyiséggel szemben várhatóan 3,5-4 millió hektoliter kerül a pincékbe - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Az idei termésátlag ugyan 25 százalékkal magasabb a tavalyinál, de a termés egy részét elvitte a fagy és az aszály. Újabb gigászi segítséget kap az AIG már csaknem duplájára, 150 milliárd dollárosra hizlalta az amerikai kor­mány a csőd szélére jutott AIG biztosítótársaság men­tőcsomagját. Az AIG a világ legnagyobb biztosító inté­zete. így az idén 37,6 mil­liárd dolláros veszteséget összehozó biztosító hatszor annyi pénzhez jut, mint amennyit a Nemzetközi Valutaalap Magyarország­nak szán. Bush kezdte a bankmentést §—Internetes védőprogram bűnözők, pedofilok ellen is Hamarosan elkészül az első internetes Biztonságos Böngé­szés Program. A BRFK fejlesz­tette ki olyan szakemberekkel, akik maguk is szülők. Mennyire lehet hatékony? - kérdeztük a bűnmegelőzési osztályvezető­helyettest, Oláh Lászlót - A program a gyermekek el­len elkövetett internetes vissza­élések elleni harc része. Rájuk a legnagyobb veszélyt a szexuá­lis, s az erőszakos jellegű tartal­mak jelentik. Nem szabad el­feledkezni a gazdasági jellegű veszélyekről sem. Sok gyermek­től éppen a szülei bankszámla- számát csalják ki az internetes bűnözők. A letöltések veszélyei­re is fel kell hívni a figyelmüket, hiszen ha illegálisan töltenek le, használnak szoftvereket, prog­ramokat, maguk is bűncselek­mény elkövetőivé válnak.- Mik a bűnözök trükkjei?- Közösségi portálokra gye­rekként jelentkeznek be, és így szereznek barátokat. Majd „úgy sem mered” cukkolással ráve­szik őket, küldjenek magukról intim képeket. Vagy elcsábítják őket egy találkozásra, és amikor a gyerek odaér, azt mondják neki, ők az internetes barát apu­kája, nagybácsija. Nyugodtan szálljon be velük az autóba, s már meg is történik a baj. A szü­lők bankszámlaszámát pedig tipikusan azzal szokták megsze­rezni, hogy „anyunak, apunak szeretnének ajándékot venni”.- Hogyan figyelmeztet a védőprogram a veszélyekre?- A Biztonságos Böngészés Program nem egy klasszikus tűzfal. Például képes felismerni bizonyos formátumokat, szófor­dulatokat, és ha üyennel találko­zik a gyerek a levelezésében, ak­kor figyelmezteti őt és a szülőt is. Továbbá: tanít is, a gyerekek ad­dig nem léphetnek be az internetre, amíg bizonyos kérdé­sekre - milyen adatokat lehet megadni egy internetes bejelent­kezésnél, milyen képeket szabad feltölteni, hogyan kell az inter­neten vásárolni és így tovább - nem válaszol. A programot hamarosan in­gyen is le lehet tölteni majd az internetről. ■ Boda Vera Oláh László: tanít is a program Jövőre Robin Hood fedezi a távfűtés kompenzációját Az Országgyűlés hétfőn 190 igen szavazattal 184 ellenében, tar­tózkodás nélkül elfogadta a táv­hőszolgáltatás versenyképeseb­bé tételéről szóló törvényt, az úgynevezett Robin Hood-adót. Ennek alapján jövőre 8 szá­zalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és kereskedőcé­geknek. Az új adótól 30 milliárd­nyi bevételt remél a kormány. A bevételből a távhő-támoga- tási rendszert fizetik. A kormány októbertől vezette be az új támo­gatási rendszert, amely a novem­beri számlákban jelenik meg elő­ször. Ezt idén még finanszírozza a költségvetés, jövőre azonban már a Robin Hood-adóból befolyt bevételből fedeznék. Az új támogatási rendszerben minden érintett háztartás kap támogatást. Azok is, amelyek­nek eddig szociális alapon nem járt. Októbertől havonta 1150 forintot kap­nak, de csak a fűté­si szezon hat hónapjára. E cso­porton kívül négy kategóriát ha­tároz meg a rendelet. Az ide tar­tozók fogyasztásalapú támoga­tásban részesülnek majd. A leg­szegényebbek - ahol a fogyasz­tási egységre jutó jövedelem nem éri el az 57 ezer forintot - gigajoule-onként 2184 forintot kapnak. ■ ■ Nyolcszázalékos különadóból ad­nak távfűtésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom