Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-21 / 247. szám

2008. OKTÓBER 21., KEDD 6 GAZDASÁG HÍRSÁV Nehezebb és drágább lesz az autóvásárlás is a lízingpiacon is érzékelhe­tők a pénzügyi válság hatá­sai - írta közleményében a Lízingszövetség. „A követke­ző hetekben várhatóan min­den piaci szereplő érvénye­síteni fogja az ügyfelei felé a megnövekedett országkoc­kázatból és a likviditás hiá­nyából fakadó hatásokat” - véli Lévai Gábor főtitkár. Félpercenként meghal valaki a munkahelyén MINDEN FÉL PERCBEN törté­nik halálos kimenetelű munkahelyi baleset az EU- ban - derül ki a munkavé­delmi statisztikából. A mun­kahelyi balesetek és a mun­kavégzéshez kapcsolódó megbetegedések számának csökkentését célzó európai hetet az EU valamennyi tag­államában október 20. és 24. között rendezik meg. r Újból csökken az üzemanyagok ára tíz forinttal csökkenti a 95-ös benzin és hat forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. A cég legutóbb egy hete mérsékelte az árakat. A benzin átlagára a mostani csökkentést követően 275 forint körülire, míg a gáz­olajé 296 forintra esik. AHÍrsávota támogatja. fl BDX-index 2008. október 20-án 13600 13400 13200 13000 12800 12600 12400 pori/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS; BÉT NYERTESEK 2008.10. 20. Részvény Utolsó át (Ft) Vá8ozaM%? «SÓIT AAA 96 +5,49 0,33 Synergon 490 +4,25 16,59 ANY 700 +2,94 1,2 MTelekom 615 +2,67 1784 Pannergy 779 + 1,83 51,86 VESZTESEK FORRÁS: BÉT n- ' Utolsó á (Ft) Váft»as{%) $Sföfl RFV 3 372-14,99 2,25 OTP 2 949-6,38 16593 Egls 10020-6,31 51,86 FHB 750-6,25 39,06 MÓL 10690-2,81 4143 A BUX-index az elmúlt napokban 18000 17 000 16437 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. október 20-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i ■■ * 266,19 197,38 173,75-1,16 Ft-1,42 Ft-1,28 Ft Egyre több magyarországi pénzintézet állítja le a devizahitelezést a nemzetközi pénzügyi krízis okozta kiszámíthatatlanság következtében Nem akar enyhülni a válság devizahitel Még szorosabbra húzhatják a gyeplőt a pénzintézetek Az MKB Bank után most a Raiffeisen Bank dobta be a törülközőt, és állítot­ta le a devizahitelek fo­lyósítását. A válságforga­tókönyvek elkészültek, kérdés, melyik jön be. Hampl Márta Úgy tűnik, nem csillapodnak a kedélyek a devizahitelezés te­rén. A devizás kölcsönökkel tel­jesen leálló MKB-t a Volksbank követte, hiszen teljes mértékben felfüggesztette a svájci frank és a dolláralapú kölcsöneinek fo­lyósítását. Most a Raiffeisen Bank tette fel a pontot az i-re, hi­szen tegnap megálljt parancsolt a svájci frank hiteleknek. Ma a magyarországi háztar­tások egynegyedének - ez nagy­jából egymillió családot jelent - van devizahitele. Összességé­ben négyezermilliárd forintnyi külföldi valután alapuló köl­csönt halmoztunk fel, ez a GDP - bruttó hazai termék - 15 szá­zalékának felel meg. Még elke­serítőbb a helyzet abból a szem­pontból nézve, hogy a hazánk­ban kihelyezett devizahitelek nyolcvan százaléka ingatlanfe­dezetű, így fizetésképtelenség esetén jó néhány adós marad­hat otthon nélkül. „Nem tartom valószínűnek, hogy tömeges hajléktalanság lenne a következménye ennek a kiélezett helyzetnek. Tömeges ingatlan-visszavásárlás helyett szerintem inkább a bérbeadást választanák a bankok. így csak azoknak kell tartaniuk a fedél­nélküliségtől, akik annyira le­nullázódnak, hogy nem tudnák fizetni a bérleti díjat” - véü Bán­falvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezetője. Az előbb felvázolt megoldás azonban csak egy lehetőség a devizahitelesek gondjára, hi­szen egyelőre csak találgatások röpködnek a levegőben arról, hogy milyen irányt vesz a Ma­gyarországra is begyűrűző vál­ság. A következőkben azokat a forgatókönyveket mutatjuk be, amelyeknek esélyük van a vál­ság hazai vásznán. 1. amilyen gyorsan jött, olyan g.orsan megy is Elképzelhető, hogy már csak né­hány hónapig kell elviselnie a la­kosságnak a devizahitelek egek­be szökő törlesztőrészleteit, az ország gazdasági helyzetének ki- számíthataüanságát, aztán szin­te egyetlen piüanat alatt vissza­állhat a régi rend. Elvileg ez is megtörténhet - állítja Bánfalvi László, aki szerint azonban ez mindaddig nem valósulhat meg, amíg nem stabilizálják a forintot. 2. ÉVEKIG NYÖGJÜK A VÁLSÁGOT „A magyar lakosság képtelen hosszú távon ilyen mértékű te­hernövekedést a hátán cipelni. Arról nem is beszélve, hogy még ha el is illan a válság, a bélyegét - magas kamat formájában - hosszú távon a devizahiteleken fogja hagyni, hiszen a lakosság és a bankok bizalma is megren­dült a devizaalapú hitelezésben, így nagymértékű óvatosság lesz jellemző mindkét félre” - véli Németh Dávid, az ING Bank ve­zető elemzője. Meglátása szerint csak kormányzati beavatkozás­sal, illetve segítő szabályozások­kal lehetne túlélni egy ilyen helyzetet. Például úgy, hogy fo­rintba vagy euróba raknák át a korábban svájci frank alapon fel­vett hiteleket. A lakosságnak pe­dig vissza kellene fognia a fo­gyasztását. 3. KÖVETJÜK IZLANDOT? A szakértők egyöntetű vélemé­nye szerint ez a válságforgató­könyv csak dobogós lehet, bár teljes mértékben nem lehet ki­zárni ezt a lehetőséget sem. Ez egyet jelentene a magyar gazda­ság teljes megsemmisülésével. Csak új szabályokkal segítik a hiteleseket szerdán tárgyal a kormány arról, hogy miként segítsék meg a devizahitelektől szenve­dő magyar lakosságot. A költ­ségvetés megkopasztása he­lyett azonban csupán a hitel­szerződések átalakításáról le hét szó. A mentőcsomag egyik eleme lehet a devizahitelek fu­tamidejének meghosszabbítá­sa, ami lejjebb tornázhatná az egyre emelkedő törleszti részleteket. A 20-25 évre fel­vett lakáshiteleknél a futam­idő növelése azonban túlságo­san kockázatos lehet a ban­koknak. A statisztikai hivatal adatai szerint az első fél év­ben engedélyezett 450 mil­liárd forintnyi lakáshitel ki­lencven százalékát devizában vették fel az ügyfelek. Egyre kevesebb az építkezés hazánkban visszaesés Kilátástalanabbá válhat az iparág a drágább finanszírozás miatt Az építőipari termelés volume­ne 2008 augusztusában mun­kanaptényezővel kiigazítva 4,3 százalékkal, kiigazítatlan ada­tok alapján 6,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ko­rábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A mostani adatok nem is számítanak az idei évben rossznak, áprilist le­számítva eddig csak nagyobb havi csökkenések voltak, az elő­ző hónapban például 11,8 szá­zalékos. A két építményfőcsoport ter­melése augusztusban ellentéte­sen alakult. Az épületek építésé­nek volumene 14,1 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építéséé - ahová az útépítések Hónapok óta folyamatosan csökken a hazai építőipar teljesítménye is tartoznak - 4,7 százalékkal magasabb volt a 2007. augusztu­si alacsony bázisnál. Az, hogy már két számjegyű a lakásépíté­sek visszaesése, azt jelenti, hogy ha a hitelfelvétel megdrágul vagy nehézkessé válik, akkor még kilátástalanabb lehet a szektor jövője. Ezt a trendet vetítik előre a szerződésállományi adatok is. Az építőipari vállalkozások au­gusztus végi szerződésállomá­nyának nagysága 9,3 százalék­kal kisebb volt az egy évvel ko­rábbinál. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya egyötödével csökkent, az egyéb építményeké 1,6 száza­lékkal emelkedett. ■ G. M. PERCES INTERJÚ Chikári Attila közgazdász a gazdasági válságról- Tegnap ismét Izlandhoz hasonlította hazánkat több külföldi sajtóorgá­num, mint a válság követ­kező lehetséges áldozata. Mennyire reális a párhu­zam, amit Simor András jegybankelnök kikért az ország nevében?- Legalább annyi a kü­lönbség a két ország között, mint a hasonlóság: a ma­gyar gazdaság alapjai egy fokkal jobbak, a lakosság és a cégek eladósodása még nem érte el az ő szintjüket, ezért egyáltalán nem tar­tom életszerűnek, hogy ak­kora bajba kerüljünk, mint a szigetország.- Mitől reagálnak mégis olyan érzékenyen a vál­ságra a hazai piacok, miért vagyunk üyen sé­rülékenyek?- Ennek közvetlen oka hazánk nagymértékű eladó­sodottsága, hiszen ilyen helyzetben sokkal drágáb­bá válik ennek finanszíro­zása, nehezebben és költsé­gesebben juthat ugyanis hi­telhez az ország. Súlyosbít­ja a helyzetet, hogy a befek­tetők főleg a felelőtlenül köl­tekező költségvetési politi­ka miatt már évekkel ezelőtt elvesztették a bizalmukat a magyar gazdaságban, és en­nek most, válság idején isz- szuk meg a levét.- Mennyire segített a bi­zalom helyreállításában a nemzeti csúcs?- A politikai üzenete jó volt az összejövetelnek, mert megmutatta, hogy ha nagy baj van, akkor képe­sek egy asztalhoz ülni a po­litikai ellenfelek. Gazdasági szempontból azonban egy olyan konkrét döntés sem született ott, amely kivinné az országot a válságból.- Ön szerint milyen lépé­seket kellene tenni, hogy túléljük a válságot?- Olyan gyors, rövid távú lépésekre van most szükség- ilyen például az egyensúly helyreállítása a kiadások csökkentésével -, amelyek nem gátolják a problémák hosszú távú megoldását sem. A legfontosabbnak a stabilitást, az adócsökken­tést és a szociális rendszer átalakítását tartom. Sajnos ebben a helyzetben le kell nyelni a békát, hogy helyre­álljon az ország gazdasága, a békát pedig mindig az em­berek nyelik le. ■ N. M. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom