Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-02 / 231. szám

Folytatódott a méhészper, meghallgatták a tanúkat szekszárdon. a megyei bí­róságon a múlt hét közepén folytatódott a 21, kárt szen­vedett Paks környéki mé­hész kártérítési ügye. Mint többször beszámoltunk róla, a méhészek 31 millió forint kártérítést követelnek a paksi Sánchegy Kft.-től. Másfél éve rövid időn belül 120 millió méh pusztult el egy permetezés után. Ezút­tal a tanúkat és a növényvé­delmi felügyelőt hallgatta meg a bíróság. A vadállomány kitűnő, a bevételeket növelik Magyarországon a vadá­szat és vadgazdálkodás éves bevétele eléri a 16 milliárd forintot, az ágazatban műkö­dő cégek adózás előtti nyere­sége pedig mintegy 800 mil­lió. A vadászati idény kezde­tének alkalmából az agrár­tárca vadgazdálkodásért fe­lelős főosztálya hozta nyilvá­nosságra az adatokat. Ha­zánkban nagyon jó a vadál­lomány, és ez jelentős továb­bi piaci lehetőségeket jelent a vadgazdálkodás számá­ra - mondta Pintér István főosztályvezető. Már a kései fajtákat szedik a borvidéken A termelők szerint jó minő­ségű szőlőt tudtak betakarí­tani az idén. A megye két borvidékén - a szekszárdin és a tolnain - már a későn érő fajtákat, a cabernet-t és a merlot-t szedik. A kiváló cukor-, sav- és színanyaggal rendelkező szőlőből akár csúcsévjárat is lehet az idén. Huszonöt magyar méhész járt Amerikában október 6-án, hétfőn, este 6 órától Bross Péter a Magyar Méhész Szövetség elnöke lesz a vendége a megye mé­hészeinek. A találkozó hely­színe: állategészségügyi állo­más Szekszárd, Tormai Béla út. Bross Péter és másik 25 magyar méhész több hetet töltött az USA-ban, ahol 7200 kilométert utaztak, és az or­szág nagyobb méhészeteibe látogattak el. Az elnök ennek tapasztalatairól tájékoztatja majd a méhésztársait. 10 A méhek is a télre készülnek Idén is lesz lovas világkupa Budapesten A múlt Évi sikeres bemutat­kozást követően idén is lesz Lovas Világkupa Budapes­ten, a Papp László Sportaré­nában december 5-6-7-én. A három nap alatt a négyes­fogathajtók és díjugratók, valamint a világ legjobb lo­vasai mutatkoznak majd be. GAZDASÁGI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK Esett a forgalom, csökkentek az árak Szeptember 19-e és 25-e kö­zött tovább esett a forgalom a Budapesti Értéktőzsde árupi­aci szekciójában. A jelzett időszakban 300 szerződést kötöttek a kereskedők. A ku­koricára volt a legkevesebb érdeklődés, viszont a napra­forgó iránt nőtt a kereslet. Eb­ben az időszakban az árak je­lentősen nem változtak az előzőekhez képest. Az eurobúza ára sem változott, csupán a decemberi határidő­re vásárolt mennyiség ára emelkedett 2000 forinttal, így a felvásárlás 35-38 ezer forint között alakult. A kukorica esetében mínusz 440 és plusz 300 forint közötti volt az ármozgás, így az elszámo­ló árak továbbra is 26-28 ezer forint között mozognak. A repcénél viszont emelkedtek az idei termésre szóló árak 500-3750 forint között, így 83-84 ezer forintos áron ke­reskedtek ezzel a terménnyel. A takarmánybúza decemberi elszámoló ára 26 ezer forint, a takarmányárpáé 28 500 fo­rint. ■ Forrás: AKI Kevesebb az igény, több az elutasítás Augusztus végén befejező­dött a szőlőkivágási támoga­tásra benyújtott kérelmek adminisztratív ellenőrzése - tájékoztatta lapunkat a Me­zőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal sajtóosztálya. A beérkezett 5398 kérelemben összesen 3400 hektár szőlő- ültetvény kivágásához igé­nyeltek támogatást a gaz­dák. Az eddigi ellenőrzés nyomán 490, hiánypótlásra felszólító levelet küldött ki a hivatal. A kérelmek leggya­koribb hiányossága, hogy a bérelt területen a szőlőt mű­velő gazdálkodó nem kért nyilatkozatot a tulajdonos­tól. Az elutasított kérelmek száma 155. A kérelmek há­romnegyedét már a helyszí­nen is ellenőrizték. Az unió az idén hazánk számára 5116 hektár kivágási keretet biztosított, de csak 3400 hektárnyi a beérkezett igény. A kivágási engedélye­ket november 15-e után kap­ják meg az érintettek. ■ M. I. Dúzsi Tamás leányvári pincészetében bogyózzák a frissen leszüretelt szőlőt, számolgatják, mennyi lesz a törköly . Képünkön Töttös Tibor a gépnél. Ellenőrzik a seprőt, törkölyt melléktermékek Pénz már nem jár érte, de kötelező leadni El kell számolniuk a bo­rászoknak a borkészítés során keletkezett seprő­vel és törköllyel. Ez nem új dolog, az viszont igen, hogy a rendelet nem csak a nagy pincészetekre vo­natkozik. Mauthner Ilona Négy évvel ezelőtt, az uniós csat­lakozást követően tették kötele­zővé hazánkban is, hogy a bor­készítés melléktermékét, a tör­kölyt és a seprőt valamelyik le­párlóüzemben le kell adni. A Tol­na megyei borászok többsége ed­dig a kunfehértói Aranykapu Zrt.-hez szállított, ez van hoz­zánk legközelebb. A lepárló­üzem kereskedelmi vezetője, Babos László elmondta, a válto­zás lényege: továbbra is kötelező a melléktermékek leadása, de ezért már nem jár pénz a borá­szoknak. Az eddigi átvételi árat, a kilón­kénti 7 forintot már nem fizeti meg a lepárlóüzem, ehelyett csak a fuvardíjat kompenzálja. Ráadásul azt sem teljes egészé­ben, csak az odaszállítást. Vi­szont nem mindenkire vonatko­zik a kötelező lepárlás. A jogszabály szerint az évi 25 (régebben az alsó határ 80 hl volt) és 500 hektoliter borterme­lésnél még választhat a borász mit tesz a seprőjével: az irányí­tott kivonást választja, vagy egy lepárlóüzembe szállítja. Sidlovics Diánától, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának szakmai referensétől megkér­deztük, mit is jelent a gyakorlat­ban az ellenőrzött kivonás. Azt, hogy nem kötelező elszállítani a törkölyt vagy a seprőt Kunfe- hértóra a lepárlóüzembe az adott üzemméreten belül. Ellenben a törkölyt takarmánykészítő üzemnek, vadászoknak, szerves trágyaként vagy szőlőmagolaj- készítéshez is le lehet adni, de a leadásról igazolást kell kérni. A seprőt pedig égetőműnek, biogázkészítő üzemnek, borkő- savkészítőnek vagy jobb híján szennyvíztelepnek lehet leadni, szintén igazolással. Mind a sep­rőnél, mind a törkölynél az el­lenőrzött kivonás egyben azt is jelenti, hogy 72 órával a kivonás előtt ezt be kell jelenteni az Or­szágos Borminősítő Intézethez, melynek új neve: Mezőgazdasá­gi Szakigazgatási Hivatal Köz­pont Borminősítési Igazgatóság, faxszámuk: 06-1-212-4978, vagy e-mail: bormin@t-online.hu . A bejelentésnek tartalmaznia kell: a bejelentő nevét, lakcímét, adó- azonosító jelét vagy adószámát, egyszerűsített adóraktári szá­mát, aláírását, a kivonási hely pontos megnevezését, a becsült mennyiséget és potenciális alko­holtartalmát, a kivonás tervezett módját és időpontját. A kivonás tényét még azon a napon be kell jegyezni a pincekönyvbe. A pénzügyőrök ezt később ellen­őrizhetik. Jelentős eltérés az eddigiektől az is, hogy már a 25 hektolitert meghaladó mennyiségben bort termelő pincészetekre is vonat­kozik az említett szabályozás - mondta Sidlovics Diána. Akire a kötelező lepárlás vo­natkozik (törkölynél 5000 hl, seprőnél 500 hl vagy annál több), annak nincs választási le­hetősége. A lepárlóüzembe kell szállítania a mellékterméket. Az agrártárca közleményében hangsúlyozta, a törkölyt ki lehet juttatni a termőföldre, és ehhez nem kell kérni talajvédelmi ha­tósági engedélyt. Az unióban sem fizetnek sokat a lepárlásért Sokan nem értik, miért is volt szükség erre a változásra. Egy­részt a nagyobb pincészeteknek kötelező a seprő és a törköly le­adása, másrészt nem fizetnek érte, noha a lepárlóüzem így ingyen jut jó minőségű alap­anyaghoz, hiszen előírás, hogy az összalkohol 10 százaléká­nak benne kell maradnia a tör­kölyben. A változás oka: az unió nemzeti hatáskörbe terelte a szőlő-bor ágazat támogatásá­nak lehetőségéi A szakmai ér­dekképviseletek úgy döntöttek, hogy a 16 millió euróból, amit hazánk kap, inkább a fejleszté­si programokat, fajtaváltást, telepítést részesítik előnyben. Egyébként 100 hl bor termelése esetén 72 százalékos kihoza­tallal számolva körülbelül 19 mázsa törköly és 5 mázsa sep­rő képződik. TŐZSDE Gazdálkodni kezdett az angoltanárnő gyümölcsárak Jellemző a kiszámíthatatlanság, a tervezhetetlenség Vizsgálják a behozott olasz borokat lengyel Kajszibarack, alma, sző­lő, meggy, bodza. Összesen negyven hektár. Tapasztalt gaz­dának sem csekélység ekkora te­rület művelése. A fiatal angolta­nárnő azonban nem ijedt meg a feladattól. Fink Ildikó két lánytestvérével örökölte meg a lengyeli birtokot, miután édesapjuk meghalt. De mivel a nővére Hévízen él, a hú­ga meg csak 17 éves, a középső lány vette kezébe a gazdaság irá­nyítását. A dombóvári gimnázi­umban tanít, s hogy a gyümölcs­termesztési ismereteit is elmé­lyítse, beiratkozott a Corvinus Egyetemre. Két éve történt a kényszerű váltás. A gazdálkodóvá lett pe­dagógus tapasztalatai szerint nem a munka sok, hanem az ad­minisztráció, de még ennél is na­gyobb probléma a tervezhetet­lenség. Az átvételi árak kiszá­míthatatlanok, tavaly sokkal kedvezőbbek voltak, mint az idén. A kiadások mindeközben emelkednek: növényvédőszer, munkabér, energiaár, nem is számolva a saját munkát. A bizonytalanságot jellemzi, hogy Fink Ildikó nemrég beadott egy géppályázatot, s most azt mondja: nem biztos, hogy örül­ne, ha nyerne. Mert akkor meg kellene valósítani a fejlesztést, miközben kérdéses, hogy a ráva- ló önerő hogyan jön össze. ■ Wessely G. Fink Ildikó bodzával is nagy területen foglalkozik Közös ellenőrzési akcióba kez­dett a vám- és pénzügyőrség, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), valamint az agrártárca a hazánkba behozott bormennyi­ség miatt. Horváth Csaba, a HNT főtitkára elmondta, Olaszország adatai szerint évente 400 ezer hektoliter bor érkezik Magyaror­szágra, a hazai nyilvántartásba azonban már csak 120 ezer hek­toliter kerül. A többit hazai bor­ként tüntetik fel, és így is értéke­sítik a borforgalmazók. Ennek oka, hogy a kocsmákban, ven­déglátóhelyeken a hazai borok kelendőbbek, az olasz, gyengébb minőségű borok viszont jóval ol­csóbbak. Emiatt további jövedéki ellenőrzések várhatók. ■ I. M. 4 # > t

Next

/
Oldalképek
Tartalom