Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-15 / 242. szám
ALMANACH 2008 - GYULAJ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. OKTÓBER 15., SZERDA 4 Utcabútorokat vásároltak pályázati pénzből J közel négymillió forintért szépült tovább a település. A LEADER programban elnyert 3,9 millió forintból fából készült, ízléses szeméttartókat, asztalokat, lócákat helyeztek ki az utcákra, parkokba. A lakosság életkor szerinti összetétele »0-18 éves \ «19-50 éves »51-70 éves M 71 felett Bazsonyi Arany ösztöndíját nyerték el bazsonyi arany, a gyulaji születésű festőművész 2004-ben, a kárpótlásból kapott 30 hold földjének jövedelmét ajánlotta fel az iskola jól tanuló és szociálisan rászoruló diákjainak. Az előző évben teljesítettek alapján az idén száz-százezer forint támogatást kapott Tóth Richárd nyolcadikos, Demeter Eszter és Sipos Csilla, az 516-os ipari szakképző iskola 11. illetve 12. évfolyamost tanulója, valamint Kiss László, a Dombóvári Apáczai Csere szak- középiskola 11. évfolyamos diákja Az ösztöndíj elnyerésének feltétele a 4,5 feletti átlagos tanulmányi eredmény. A pénz a Gyulajért Alapítványhoz folyik be, a kuratórium szeptember 12-e környékén adja át a díjakat, mert ekkor halt meg a festőművész édesanyja. Az idén odaítéltek még 40 ezer forint szociális támogatást is. Dobos Károlyné polgármester hétfőtől péntekig: 8-tól 12-ig, szerdán: 13-tól 16.30-ig tart fogadóórát Budainé Vajk Ildikó körjegyző hétfőn, szerdán és a páros hetek péntekén 8-tól 12 óráig, szerdán pedig 13-tól 16.30- ig érhető el a gyulaji polgármesteri hivatalban. Dr. Szunyogh Erzsébet háziorvos hétfőn: 12-től 14-ig, kedden: 12.30- tól 14-ig, szerdán: 9-től 11, csütörtökön 12.30-tól 14-ig pénteken: 10-től 12 óráig rendel. Bayerle-Gyugyi Kinga védőnő hétfőn és csütörtökön 8-tól 12 óráig tart tanácsadást, havonta egy alkalommal van terhes tanácsadás és egyszer rendel gyermekorvos a településen. AZ OLDALT IHÁROSI IBOLYA ÍRTA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A HELYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. A bírónét Herczeg Tímea, a bíró szerepét a férje, Herczeg Viktor alakította a szombat délutáni szüreti felvonuláson Összefognák a környék falvait alapítvány Fő céljuk a település megmentése, fejlesztése Minden évben összejön a falu apraja-nagyja a szűr éti napon. Összhangban vannak a község rövid és hosszú távú tervei. Ihárosi Ibolya Valóságos népünnepély minden évben a szüreti nap. Az elmúlt szombaton is több mint húsz színpompásan feldíszített fogat haladt a felvonulás élén. Volt köztük tarka, nemzeti színű, sárga, piros, rózsaszín. HóDobos Károlyné fehér díszbe öltöztették azt a kocsit, amelyen a bíró és a bíróné utazott. A művelődési házban mindenki kapott ebédet, volt kuglóf és sokféle sütemény. A gyerekek rohangáltak, a felnőttek beszélgettek. Mindenki nagyon élvezte a verőfényes időt a szükséges tőkét. Az alapítvány célja a község fenntartása és fejlesztése, megtartása és mentése, az itt élők élet- és munkakörülményeinek javítása. Szorgalmazták a gyulaji erdő körüli falvak szövetségének a létrehozását is, mondta a nyu- galmazott és a nyüzsgést. A rendezvényt önkormányzati támogatással, adományokból finanszírozzák. Összetartó település Gyulaj, mondta a polgármester. Ott volt az ünnepségen dr. Balipap Ferenc, a község szülötte, a Gyulajért Alapítvány kezdeményezője, a kuratórium elnöke. Tizennyolc helyi és elszármazott polgár adta össze 1994-ben A falu határában lévő föld nem a helyiek tulajdonában van. népművelő, szociológus. Fejlesztési tanulmány készült szakértők bevonásával annak érdekében, hogy összefogásra serkentse azokat, akik tehernek valamit Gyulaj és környéke meglehetősen nehéz helyzetben lévő települései, vállalkozásai érdekében, fogalmazott Balipap Ferenc. A tanulmány címe, Kilincs a természet Pályázat a cigánytelep felszámolásáért szÁZHúsz-százharminc millió forintra pályázott az önkormányzat a cigánytelepek felszámolását célul kitűző alapból - mondta el Dobos Károlyné polgármester. Az első fordulón már túljutottak. Feltérképezték az eladó házakat, amelyekbe felújítás után költözhetnének a családok. Terveznek közösségi autóbuszt, új játszóteret. A férfiak várhatóan építőipari képzést kapnak. Még nem tudni milyen oktatásban részesülnek a nők Ha kész az orvosi rendelő akadálymentesítése, rendben lesznek a közintézmények A következő lépés az utak, járdák és a templom felújítása lenne, utóbbira százmilliós összeg kellene. értékeihez. A tanulmány a Tamási, Dombóvár, Hőgyész háromszögben lévő települések turisztikai fejlesztéséről szól. A következőt a gyulaji erdő hasznosításáról írták. Gyulaj lélekszáma 1949-ben 2858 volt, 1960-ban 2269, az idén már csak 1024-en laknak a községben. Jelenleg falufejlesztő stratégián dolgozik Balipap Ferenc. A várakozásokkal ellentétben ugyanis nem csak a szocializmusnak hanem a kapitalizmusnak is vesztese lett Gyulaj, mondta. A tanulmány a cigánytelepek felszámolására irányuló pályázathoz készül. A kérdésre, hogy ki tud-e jutni a község mostani nehéz helyzetéből, első megközelítésben nemleges a válasz. A közösség létalapját jelentő földek ugyanis nem a helyiek tulajdonában vannak. A falu határában dolgozó hetven ember közül mintegy negyven a gyulaji. Az erdőben is csak pár helybéli dolgozik. Franciaországban, ha bezárnak egy bányát, akkor a szociális, társadalmi és közösségfejlesztő szakemberek sok erőt összefogva keresik meg a megoldást. Idehívott szakemberek hosszú távú munkája nélkül a megoldás elképzelhetetlen, mondta a szakember. Takarékoskodtak, mégis húszmilliós hiánnyal küzdenek Kerekítve 250 millió forint a község költségvetése. Százhat millió forintot terveztek az iskola fenntartatására. Ebből az összegből csak 62 millió forint az állami normatíva a többit a községnek kell hozzátenni az intézmény működéséhez. A magánszemélyek évi ötezer forintos kommunális adójából például mintegy másfél millió forint a bevétel. A többit pályázatokkal pótolják ki. A szociális kiadásokra az idén is 38-40 millió forintot terveztek. Már most látszik, hogy a pénz nem lesz elég. Évek óta mintegy húszmillió forint működési hiánnyal küszködnek. Egy pályázaton már nyertek 9,5 millió forintot. Mivel sokat takarékoskodtak az önkormányzatnál és az iskolában, behajtották az adó- és bérleti díj hátralékokat, az idén nem tudnak pályázni az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések alapjából, mert ehhez túl sok a bevételük. Védett műemlék a 18. században épült templom Az egykori temetődombra építették a templomot 1752 és 1763 között. Az egyhajós templom, nyugati homlokzata elé kilépő toronnyal, a hajónál keskenyebb szentéllyel épült. Ennek déli oldalán nyeregtetős sekrestye, északon emeletes, kontyolt nyeregtetős oratórium van. A hajó homlokfalán, a torony két oldalán üres, félköríves záródású, kagylódíszes fülkék találhatók. Festése neobarokk, berendezése még az eredeti, a 18. század második feléből származik. A felújításra szoruló templom Mangalicát tenyésztenek őstermelő Maguk készítik el a sonkát, kolbászt A kistérség községeinek egyetlen önálló iskolája Szókéné Boros Andrea mint őstermelő foglalkozik mangalica disznók tenyésztésével. Férje, Szőke László a döbröközi mezőgazdasági zrt. sertéstelepének vezetője, felesége ugyanott volt a juhászat vezetője. A részvénytársaságnál a férj, otthon az asszony a „telepvezető”. Egy kannal és egy kocával kezdték a gazdálkodást. Ha a jelenlegi állomány kifut, újra tíz kocát szeretnének vásárolni. Tiszta vérű mangalica törzstenyészet- ből veszik a süldőket. A tíz koca várható éves szaporulata 80- 100 malac. Vágóhídon vágatják le a mangalicákat, majd ők ketten feldolgozzák. Kolbászt, szalámit, sonkát készítenek. Az árut kezdetben a piacon értékesítették, de most már vannak törzsvevőik. Az állatok tápot nem kapnak, búza, árpa és kukorica keverékével etetnek. Ők építettek utoljára két éve házat a faluban. Az idén már napkollektorral fűtenek. Gyulajon képzelik el a maguk és gyermekeik jövőjét. A kistérség tizenhat faluja közül az egyetlen önálló intézmény az óvodával közös igazgatású iskola. 141 millió forintért felújították a régi iskola épületét. A felszereltséget és a pedagógusok képzettségét egy városi iskola is megirigyelhetné. Százharminchat diákjuk van, az óvodások száma 48. Bár a létszám nőtt, a csoportfinanszírozás miatt mégis 16 millió forinttal kevesebb állami támogatásban részesülnek. Szeptember első napjaiban jelent meg a pedagógusok írta, szerkesztette Mocorgó, az óvodások helyi lapja, mondta el Véghné Szabó Ágnes igazgató. Az újságban versek, színezék, játékos fejlesztő feladatok kaptak helyet. Ugyancsak napvilágot látott az iskolások hasonló lapja, a Balambér, ajándék könyvjelzővel. Egy pályázat jóvoltából az iskola 90 tanulója mehetett egynapos ingyenes kirándulásra. A kaposvári múzeumban fazekas és természettudományi kiállításon, régészeti bemutatón, rendhagyó történelemórán vettek részt a gyerekek. A nyolcadikos fiúk 2 helyezést értek el a megyei tűzoltó versenyen. Tervezik a helyi pedagógusok alkotta beás képeskönyv és munkafüzet tankönyvvé nyilváníttatását. Otthon az asszony, Szókéné Boros Andrea a telepvezető ■ Többen vannak, mégis kevesebb az állami támogatás. i (
