Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-14 / 241. szám

2008. OKTOBER 14., KEDD ■ TOLNAI NÉPÚJSÁG GAZDASÁGI TŰKOR 5 AGRÁRHÍREK Félidejénél tart a kukoricabetakarítás « a hónap eleji 14 milliméter- nyi eső miatt lelassult a ku­korica betakarítása - tájé­koztatta lapunkat Kővári László, a megyei agrárka­mara elnöke. A gazdálkodók azt tapasztalják, hogy hiába erősödik az euro, a kukori­ca felvásárlási ára tovább esik. így még lábon szeret­nék a kukoricát megszáríta­ni, hogy a költségeiket csök­kentsék. Az alacsony árak miatt aki teheti, betárolja a terményét abban bízva, hogy tavaszra normalizáló­dik a piac. Szüretelnek Tokajban isT olcsón kínálják a szőlőt kétségbeejtő helyzetben vannak azok a tokaji szőlős­gazdák, akik felvásárlónak szeretnék eladni a szőlőt. Idén a tavalyi árnak csak a kétharmadát kínálják a ve­vők, vagyis hatvan-hetven forintot kilójáért. A tokaji borvidéken már leszüretel­ték a korai szőlőt, a kedvező időnek köszönhető, hogy a kései fajták is szépen aszú- sodnak, és a mennyiségre sincs panasz. A termelők szérint azonban hiába a jó termés, ha önköltségi ár alatt, vagyis ráfizetéssel gazdálkodnak. Jó termés ígérkezik Tokajban Együttműködési megállapodást kötöttek A dél-pannon Vidékfejlesztő Egyesület és az Új Magyar- ország Vidékfejlesztési Program irodája együttmű­ködési megállapodást kötött egymással annak érdeké­ben, hogy a LEADER- projekteket gördülékenyen valósítsák meg. A Dél- Pannon Vidékfejlesztő Egye­sület három megyében - Baranya, Somogy, Tolna - koordinálja a helyi vidékfej­lesztési közösségek munká­ját. A cél az, hogy a rendel­kezésre álló mintegy 30-35 milliárd forintos forrást ha­tékonyan költhessék el a he­lyi közösségek. Megkezdték az őszi vetést a megyénkben gazdálkodók A TALAJELŐKÉSZÍTÉS Után megkezdték az őszi vetést a gazdák. A csapadéknak kö­szönhetően jók a feltételek. Az őszi árpa után közel hat­vanezer hektáron búza ke­rül majd a termőföldbe Tol­na megyében. A repce már kibújt, az idén 4500 hektá­ron vetettek ebből a növény­ből, ez csaknem a duplája a tavalyi területnek, ami a magasabb felvásárlási ár­nak köszönhető. felismerés Amerikában már a beporzásért is fizetnek a farmerek Egy nagy tragédia kellett ahhoz, hogy Amerikában két éve felismerjék: ha a méhek elpusztulnak, tönk­remennek a farmerek. Re­mélni lehet, hazánkban ilyen nem fordul elő, de nem árt az óvatosság. Mauthner Ilona Az Országos Méhész Szövetség elnöke, Bross Péter volt a vendé­ge a megyei méhészeknek. A ta­lálkozás aktualitását az adta, hogy az elnök és még másik 25 magyar méhész kéthetes tanul­mányúton járt az USA-ban, ahol 7500 kilométert utaztak, és több nagyobb és kisebb méhészetbe is ellátogattak.- Az USA középső és déli álla­maiban két éve olyan mértékű méhpusztulás volt, amely meg­rengette a mezőgazdaságot is - mondta Bross Péter. Nem egy rosszul elvégzett permetezés mi­att, hanem azért, mert a növé­nyekben éveken keresztül felhal­mozódtak a vegyszerek, elterjedt a méhekre veszélyes varroa be­tegség, és a gyógyszeres kezelé­sekre sem reagáltak jól a méhek. Mindez együtt váltott ki tragédi­át. Ez egyébként bármelyik or­szágban előfordulhat, ahol nem megfelelő a környezetgazdálko­dás. Ekkor döbbentek rá a farme­rek, hogy milyen fontosak a mé­hek, hiszen a gyümölcsösökben, a repcében, a napraforgóban a porzás elmaradt, így nem volt be­vételük. A nulláról kezdték el felépíte­ni a méhészeteket. A mozgalom­nak azt a nevet adták, méhek nél­kül nincs élet. Több százezer hobbiméhészet alakult, 2-3 kap­tára ma minden farmernek van, de a több tízezerrel rendelkező méhé­szetek sem ritkák. A kormány úgy dön­tött, hogy 150.dollár támogatást adnak méhcsaládon­ként, ha a mandulát, 50 dollárt, ha a repcét porozzák be a méhek. Az USA-ban egyébként nincse­nek fajtamézek - akác, hárs, rep­ce, stb. - hanem vegyesként árulják,- de ez csupán érdekes­ség. A hazai termelőknek mind­ebből annyi a tanulság, hogy csak szakszerűen szabad mé- hészkedni, a betegségek ellen időben kell védekezni. Ennek az ideje pedig éppen az előttünk ál­ló téli időszak, amikor beszorul­nak a kaptárakba a méhek. Ugyancsak ez az időszak az, ami­kor a méhészek értékesíteni sze­retnék a mézet. Európában ke­resleti piac van, a ta­valyinál hatvan szá­zalékkal magasabb a világpiaci ár. Ennek ellenére nehéz érvé­nyesíteni hazánkban az áreme­lést. Ennek oka, a termelők attól félnek, ha nem adják a régi áron, a nyakukon marad a méz. A kereskedőnek pedig esze ágában sincs magától árat emel­ni. Nem kellene mást tenni, csak összefogni - mondta Bross Péter. A tavaly bevezetett zárszalag be­vált, eddig félmillió ilyen üveg van az üzletekben. Ez garantálja a minőséget, hiszen a hatjegyű azonosító segítségével egészen a méhészig vissza lehet jutni. A méz kevésbé hizlal, mint a cukor A méz kristályosodása természe­tes fizikai folyamat, melegvízfür­dőben, vagy mikrohullámú sütő­ben károsodás nélkül vissza le­het olvasztani A kristályosodás függ a méz fajtájától is, a repce- és napraforgóméz hamarabb kristályosodik. Ajánlott az esti étkezéshez a mézfbgyasztás, mert a méz nyugtató tulajdonsá­ga ekkor érvényesül a legjob­ban. Kevésbé Itízlal, mint a cu­kor, ugyanis a szőlőcukrából nem lesz zsír, mert rövidesen elég az izmokban. 11-féle vita­mint (C, B, H, Psé.), 30fé1e ás­ványi anyagot, lójele aminosa- vat és enzimeket tartalmaz. A méz hatására a sejtek jobban használják fel az oxigént Az egy főre jutó fogyasztás még mindig kicsi A virágméz világpiaci ára vi­rágméz esetén 3,8 euró/kiló, míg hazánkban az akácméz kilójáért 460forintot adnak a felvásárlók. A francia méhé­szek neheztelnek is emiatt a magyarokra, mert leverik az unióban az árakat - mondta Nagyemyei Attila méhész, a megyei egyesület elnöke. Az unióban nőtt a mézfogyasz­tás. Hazánkban nagyjából tíz- tizenötezer tonna mézet termel­nek egy évben, melynek nyolc­van százaléka külföldre kerül. Az egy főre jutó mézfogyasztás ötven-hatvan dekagramm, Né­metországban másfél kiló, de például a Skandináv országok­ban két kiló fölöd van. Stabil az ára az eurobúzának Az étkezési búza termelői ára a budapesti értéktőzsdén a 27. héttől kezdődően ton­nánként 38 és 41 ezer forint között stabilizálódott. Ennek oka, hogy a malmok folyama­tosan vásárolják a terményt. Országosan a felénél tart a kukorica betakarítása. A ha­zai állatállomány csökkené­se, az exportpiacok kisebb importigénye, illetve a gabo­na-túlkínálat értékesítési gondokat sejtet. Az új termés megjelenésével lényeges ár­csökkenés tapasztalható. Az országos termelői ár tonnán­ként 23 618 forint volt a 38. héten, ez az előző évi szint­nek csupán a 44 százaléka. A kialakult helyzet, vagyis az alacsony kukoricaár miatt a szakemberek szerint felvető­dik az a lehetőség, hogy a kö­zeljövőben a magyar kukori­ca nagyobb mennyiségben jelenjen meg az exportpiaco­kon. Az eurobúza decemberi jegyzése 33-35 ezer forint körül stagnál. ■ Forrás: AKI Alkalmi munka után is bevallást kell készíteni Az alkalmi munkavállalói kis­könyvvel rendelkezőknek is kell adóbevallást készíteniük, ha adóköteles jövedelmük mel­lett - főállású munkahely, mun­kanélküli segély stb.- mentek el szüretelni, almát szedni, vagy más alkalmi munkát vállaltak. Ebben az esetben nem számít, hogy mennyire volt kevés az így szerzett jövedelem. Célszerű az önadózást választani. Nem kell bevallást készítenie annak, aki gyes, nyugdíj vagy ápolási díjra jogosultság mellett vállalt kis­könyvvel munkát, ha annak be­vétele nem éri el a 828 ezer fo­rintot (a minimálbér tizenkét­szerese). Tolna megyében 6400-an nem adták be május 20-ig az adóhivatalnak a beval­lásukat, zömében alkalmi mun­kavállalói kiskönyvvel rendel­kezők. A felszólítást ezekben a napokban küldte ki az adóhiva­tal, így az érintetteknek 8 nap­juk lesz rá, hogy a hiányt pótol­ják. Aki ezt is elmulasztja, azt kétszázezer forinttal is megbír­ságolhatja az APEH. ■ M. I. Termékdíj: első bírságok csomagolás Kisvállalkozókat, piacosokat ellenőriztek Dr. Papp Csanád Az elmúlt két hónapban ellenőr­zött kisvállalkozók többsége tudta, hogy az általuk végzett tevékeny­ség a környezetvédelmi törvény hatálya alá tartozik. A vámható­sághoz bejelentkeztek, kértek VPID, GLN számot, készítettek már bevallást és vezetnek nyilván­tartást. Ugyanakkor nem gondol­tak arra, hogy a gyűjtő és a szállí­tói csomagolás - rekesz, zsugorfó­lia, raklap, kötöző pánt - is ter­mékdíjra kötelezettek, ha a termé­keket raklapra csomagolják, és azt lepántolják - tájékoztatta lapun­kat dr. Papp Csanád, a Szekszárdi Fővámhivatal parancsnoka. A piacozóknál, zöldségeseknél vegyesebb volt a kép - tette hoz­zá. Egy részük még mindig nem értesült arról, hogy tevékenysé­gük folytatása során rájuk is vo­natkozhat a termékdíj törvény. Például: nejlonszatyorba csoma­golják a paprikát, burgonyát, zöldséget. Voltak olyan árusok, aki már hallottak a termékdíjról, de különösebben nem foglalkoz­tak a kötelezettségeik megisme­résével. Akadtak olyanok is, akik helyett a termékdíjfizetési köte­lezettséget a csomagolószer gyár­tói átvállalták, viszont az átválla­lók a számlazáradékot nem a jog­szabályi előírásokban megfogal­mazott módon alkalmazták. A kötelezettség megszegése miatti mulasztási bírságok ki­szabását az ellenőrzések lezárá­sát követően határozzák meg. ■ Állatvásár volt Szekszárdon az elmúlt hétvégén. A szép időben sokan lá­togattak ki a város szélére, de inkább csak nézelődtek, mint vásároltak. Aki igazán szeretett volna süldőt venni, az már tizenkét-tizenötezer forin­tért is megtehette. A malacokon kívül csak kiskutyákat kínáltak október második vasárnapján a szekszárdi állatvásárban. A termelőknek össze kell fogniuk, ha azt akarják, hogy hazánkban is, akárcsak az unió többi országában, emelkedjen a méz ára - mondta Bross Péter Méhek nélkül nincs termés ■ A kereskedő magától nem emel árat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom